Mastodon

Háttérbe vonulunk

Megtettük a lépést végre, amit talán már korábban illett volna: egy évnyi üzembiztos működés után elindítottuk a blog saját Facebook-csoportját!

Ahogy az már nálunk szokás, minden nyílt, mindenki játszik, minden labda forintos. A csoport üzenőfalát úgy állítottuk be, hogy ha ti hozzászóltok, akkor az ugyanúgy látszódik minden tag részére, mint ha mi toltunk volna ki valami általunk érdekesnek tartott bejegyzést.  A különbség mindössze annyi, hogy mi Csakblog néven fogunk írogatni, míg ti a saját profilotok nevében. Remek lesz.

És ha már Facebook, akkor most következzék egy olyan dolog, amit tegnap már beharangoztunk ott, és most itt az idő, számon lehet kérni rajtunk, mint Supka mesteren a jó Hore állandó becserélgetését, miközben vezetünk a második félidő közepén.

A tovább után remekszép meglepetések blogunk lángtollú és csehsörbarát szerzője, RobWarzycha testvérének alkotásaként.

Háttérképek! Előzményként el kell meséljem, hogy néhány hete, amikor Győrből tartottunk hazafelé testületileg, és a kollega előkapta laptopját a kisbuszban, hogy ne hagyja hunyni az élményeket, azonnal karakterekbe öntse minden örömét, én a bealvás és az olthatatlan ételre vágyás közötti vékony határmesgyén bizony oda-odasandítottam a monitorára. Csodát láttam!

Amióta a világ világ, a számítógépemet használni szoktam. Vagyis vagyok én, és van a számítógép, és amikor az én leül elé, akkor a számítógép azt csinálja, amire én kérem. Ezt nevezem használatnak. Nem foglalkoztam soha azzal, hogy kuszomizáljam igényeim szerint, mert minek. Alkalmazásokat nyitok meg, alkalmazásokat használok, sosem a háttérképen gyönyörködöm, azt mindig takarja valami. És akkor az imént említett Győrből hazafelé tartó pillanat volt az, amikor úgy döntöttem, feladom minden elvemet, és AKAROM! Azóta rendszeresen bombáztam a jó RW-t, hogy küldje már át, de ő állandóan csak dolgozott, meg valami egyéb elfoglaltsága, esetleg mentsége volt, hogy egészen tegnapig húzódott a helyzet megoldása.

És, hogy az egész még szebb legyen, RW öccse, András, gondolt egy nagyot, és további apró finomságokkal kedveskedett nekünk. Az általam először csak megcsodált, majd akarva akart háttérképet elkészítette különböző felbontásokra, mobilra optimalizálta, sőt, mit sőt, hovatovább(!) Sándorral is ellátta! Blogunk már eleve nem tud elég hálás lenni neki, hogy még az év elején megajándékozott minket a fentebb azóta is látható gyönyörűséges fejléccel, most pedig újra a kedvünkben járt, és méghozzá milyen módon. Köszönjük!

A fantörpikus háttérképek letölthetők a kisképek mellett kattintva egyet a kívánt méretre (majd jobbklikk, mentés másként), vagy egészben az összes egy ZIP tömörített fileban.


Klasszikus háttér, különböző képernyőméretekhez:

1024×600 pixel
1200×900 pixel
1356×768 pixel
1600×900 pixel
1920×1080 pixel

 


Sanyi beb*szta tematikában:

1356×768 pixel

 

 

 


Mobiltelefonhoz:

320×480 pixel
640×960 pixel

Amennyiben a mobilod böngészőjén keresztül szeretnéd valamelyiket letölteni, akkor a következő egyszerűsített címeket használd:

320×480 pixel: http://bit.ly/320hattercsak [vagy QR-kód]

640×690 pixel: http://bit.ly/640hattercsak [vagy QR-kód]

Végre ez a videó is felkerült, és bár kikaptunk oda-vissza, benne volt a meglepetés

Komoly hiátussal küzdött eddig az internet, de valaki végre megoldotta, hogy hozzáférhető legyen az a párharc, amiről reméljük egyre inkább csak ideiglenesen, de csapatunk utolsó BL/BEK mérkőzéseinek összefoglalója a Manchester United ellen. (Dátumszintű apropója nincs, csak az érdekesség kedvéért, valamint azért, mert vélhetően sokunknak egy igen meghatározó meccsélménye volt.)

A tovább után még egy meglepetés vár, ha kattintol.

A csapatot természetesen néhány szurkoló is elkísérte, és mi egészen véletlenül ráakadtunk egyikük vonatkozó galériájára egy közösségi oldalon. Utólag is elnézést ismeretlen barátunktól, de ezeket a képeket egyszerűen nem hagyhattuk parlagon heverni, inkább bemutatjuk. (Ha netalántán erre járna a kollega, örömmel vennénk megkeresését, szívesen olvasnánk visszaemlékezését a túráról.)

Orosz Feri, Szabados, Durci (Patkó Bélának öltözve) és Bélakirály (tündejelmezben)

Durci bealudt, közben Bélakirály és Orosz Feri veri a blattot.

Halmai és Vincze Pilu.

Broki kicsit elmosódott, Csábi Jocó viszont mutatja, kettővel nyerünk, és az elég is lesz a továbbjutáshoz. Kiszámoltuk, elég lett volna.

A jókedélyű főpincérnek maszkírozott Martti Kuusela és (vélhetően) a szerencsés utazó.


Update: a hazai mérkőzés belépőjegye.

Kép-rejtvény #1

Nos, kispest1909 olvasónknak köszönjetek mindent. Ő volt, aki nálam könnyes szemű emlék-előtörést idézett elő gólszépségversenyes posztunkhoz belinkelt Zsiborás-fényképével az ominózus CsehiTibi gól kapcsán. A megadott linken -ami maga az egykori kedvenc kispesti bombázó facebook profilja- csodás fotók sokasága várt. Ezek egyikéből lett kivágva egy metszet, s a kérdés prózai lesz: ki látható a képen? Plusz még néhány kiegészítő infó, hogy ne legyen könnyű dolgotok.

Megjegyzem, a megfejtéshez a kép eredetijének birtoklásán kívüli egyetlen lehetséges módja az, ha valaki ifjúkorában annyit nézegette az inkriminált posztert, hogy még a stábtagok neveit is önkéntelenül memorizálta, csakúgy, mint a vendégszektor mögötti, eredetileg „Contrex” reklámtáblaként üzemelő felületre firkált graffiti szövegét is… ismerek egy ilyen terhelt arcot, mostanában kedvenc lengyel középpályása nevén posztolgat egy Kispest-illetőségű fociblogon.

A kérdésünk tehát a következő: ki a képen látható arc tulajdonosa és milyen minőségben feszített a csapatképen – no és melyik évből van a kérdéses kivágat?

A helyes megfejtést elsőként bekommentelő egyén az utolsó bajnoki címünket eredményező diósgyőri 5:1-es győzelmünk DVD-re kiírt verziójával gazdagodhat majd, az átadást vagy postán keresztül / vagy az első tavaszi hazain / vagy nagy türelmetlenség esetén az első Bozsikbeli olyan edzőmeccsen ejtjük meg, ahol valamelyik csakblogos stábtag kinn fagyoskodik majd a műfüves korlátjánál.

Jó találgatást!

Címkép forrása: techpin.com.

 

Na és akkor a szezon gólja…?

Anno 1991 júniusában ültem a TV előtt és azon morfondíroztam, hogy az év edzője, a bajnokcsapati cím, illetve a gólkirályi díj mellé még mi a trükkös hekket tud begyűjteni kedvenc csapatom, mikor obligát rövidújjú törtfehér ingében Vitray maestro bekonferálta, hogy a szezon góljának azt a Csehi Tibi suvasztást tették meg amin élőben csöpögtettem nyálat a korzó lépcsőjén üldögélve az 1991-es későtavaszi bajnokavatónkon. Szép emlék ez. Eszembe is juttatott valamit.

Az elmúlt héten Ti, olvasók értékeltétek a játékosokat, a stábot, a csalódásokat, a pozitív meglepetéseket, mi pedig hamarosan kielemezzük a válaszaitokat, és jó eséllyel a szerzők is tolják majd a saját okosságaikat a szezonról. No de mielőtt a részletekbe merülünk, valamiről emlékezzünk meg amit bíz kihagytunk eddig: a legszebb gólról. Mert ez az ősz hozott bizony nem kevés vörös-fekete badge-dzsel felcímkézett dugót, úgyhogy lehet válogatni.

Itt a teljesség igénye nélkül és a RobW-i szubjektum által kiválasztott 5 találat sorjázik, de ha nektek más dobogtatta meg a szívetek, a kommentekben ne szerénykedjetek és toljátok a saját véleményt – várjuk!

És akkor a versenyzők:

A) Remek akció végén született az első gólunk ‘zegen, Danilo azon megmozdulásainak egyike, mikor bizonyítja, hogy lát is a pályán, ha nem posszan bele az önzésbe. Dél pedig tökéletesen hajt végre fejesügyileg, itt azt hittem kiszakad nála a gólzsák – ez sajna elmaradt. Majd tavasszal.

B) Eredetileg ide Hajdú Norbi pápai előadását szántam, ahol a derék balszeles megint elkövette a hibát, hogy vezetést szerez. A gól mindenesetre csodás, a Kukás, szegény rendre ilyeneket szivoláz tőlünk ha ott vendégeskedünk. Erről sajna  nem volt videó, így bónuszként a 4:0-ás végeredményt beállító Németh Norbi góljával záruló Vasas-védelem alázó szép akciónk került ide, ez se volt egy randa gól.

C) Remek ívelés hátulról, Zelenka – egyem a szívét és az eszét – okosan csúsztat, Dani meg azt teszi amit különben ritkán: remekül használ ki ziccert. Korszerű támadás volt – mondaná erre széles mosollyal a Kispesten szépemlékű Tornyi Barna. („Normál” videó hiányában itt a majorett czukkinákkal turbósított verzió maradt – talán nem baj…)

D) A meccs utolsó kispesti találataként Győrben Hidi indít Sanyikát, a vörösesszőke csatár okosan tart/fedez labdát, a passz forintos, Gellértünk pedig úgy heggeszti a bőrt kapásból Szteva bá hálójába, hogy a derék szerb cerberusból még egy ‘vazzeg sem tud kiszakadni. Így kell.

E) Pécs elleni, 92 + 1. perc, extázis, Sanyi be****ta, Sanyi be****ta, Sanyi be****taaaaaa.

Első blikkre nálam ez az 5 TOP-találat, innentől tiétek a szó.