Tanácsok a szezonra egy profi kiesőjelölttől
Ádika vendégposztja a Honvéd-Diósgyőr elé.
Drága honvédos feleim, sőt, talán sokatokat nevezhetem a barátomnak is!
Rendhagyó szezont élünk meg, de ti több szempontból is: mi miskolciak csak annyi furcsát észlelünk, hogy nem tudunk kimenni a meccsekre, nektek viszont egészen szokatlan módon azzal is szembesülnötök kell, hogy kedvenc csapatotok kieső helyen áll az ősz vége felé. Egy csapat persze mögöttetek van, és épp a Diósgyőr az, viszont veletek szemben nekünk az idei egy teljesen átlagos szezon.
Mivel Hanta sok remek élményt adott nekem (igaz, a nagyrészükre nem emlékszem), itt az ideje valamit nekem is visszaadnom ebből, ugyanis jól láthatóan nem csak a Kispest nem tudja kezelni ezt a helyzetet, de a szurkolói sem. Pedig egy kis odafigyeléssel, higgyétek el, nagyon könnyen együtt lehet élni azzal, hogy a csapatotok szégyent hoz rátok, sőt! Egy idő után, ha jól csináljátok, már nem is szégyen lesz, hanem átalakul valami olyan típusú büszkeséggé, amit a vigyorogva az egyesért vizsgára érkező diákok szoktak érezni.
Úgyhogy itt vannak az én csokorba szedett életvezetési tanácsaim nektek, Miskolcról, a szokásosnál is kiélezettebb* szuperrangadónk előtt, amivel talán jobban meg tudjátok élni ezt a szezont!
*_ Ádinak sajnos igaza van: 2020 két leggyengébb csapata játszik egymás ellen. Fokozni talán csak úgy lehetne, hogy ha a harmadik leggyengébb otthonában, a Megyerin rendeznék a meccset.
„Nem a csapatoddal van a baj, hanem a hozzáállásoddal!” bővebben
