Beharangozó // Csak a Kispest!

A nap kérdése: Délczeg vagy Vernes vagy Ihrig-Farkas vagy mégis ki lesz a középcsatár?

Az megvan, hogy kevesebb, mint két naptári év alatt a negyedik stadionban játszunk az MTK-val? (És ki tudja még hol a vége, bár Tompika minap azt mondta, jövő szeptemberben avatják az új Hidegkutit.)

2013.11.10. @ Hungária 1-1
2014.05.17. @ Bozsik 0-2
2014.08.16. @ Felcsút 0-2
2015.03.08. @ Bozsik 0-2
2015.07.25. @ Bozsik 2-1
2015.10.24. @ Fáy

Nem mondom, hogy remek a mérlegünk, valahogy az MTK ellen minden győzelem emlékezetes, és még a pontszerzés is ritkaság.

„A nap kérdése: Délczeg vagy Vernes vagy Ihrig-Farkas vagy mégis ki lesz a középcsatár?” bővebben

Vajon fog ma esni Videotonban?

Egy tejfakasztó, két születésnap, egy meccs és egy születésnap – ilyesmik történnek mostanában egyik napról a másikra, és akkor még csak a csütörtök-szombat-viszonylaton mozdult el az öregedő gőzösöm. Kisebb mellékvonalakon lassan másfél hete tart a Nagy Októberi-Novemberi Ünnepeljünk Valamit, mert annyian, de annyian születtek ilyenkor (ugye a téli hidegek, január, február, hétfőn még tévé sem volt, ki lehet találni mit csináljon az ember otthon), és annyian tettek arról, hogy ne fogyjon a magyar, hogy jövőre még többet kell majd ünnepelni.

„Vajon fog ma esni Videotonban?” bővebben

Lövésem sincs…

…hogy mi lesz ma este a Groupamában. Mondjuk azt remélem, a posztcím a csapatra nem lesz igaz 20.30 és 22.30 között a beforgatott új Fradi-pályán… De hogy az eredmény mi lesz, hogy mik az esélyeink, arról tényleg halvány lila, vagy illendőképpen fogalmazva: vörös-fekete segédfogalmam sincsen! „Lövésem sincs…” bővebben

Ejj de szíp időnk van, igazi őszi ikszes ázás…

Elmegyek a pé’be, ezzel a pesszi felütéssel? Hát, lehet. De egyszerűen nehéz most tolnom a lelkes frázisokat. Lassan egy napja esik folyamatosan, lassan három meccse (dehogy lassan, hanem pontosan három meccse) nem lőttünk gólt, jönnek a Diók, nem tudom, nem vagyok határozottan derűlátó.

Mondjuk, annyira borús se, mint az idő. Egyszerűen ma nem érzem a fonalat. Akármi lehet. De egyelőre jobban izgat a srácokkal a tervezett tarokkparti a Gurigában, mint maga a meccs. Meghülyültem? Ki tudja.

„Ejj de szíp időnk van, igazi őszi ikszes ázás…” bővebben

Beharang helyett

Időm nem sok volt a héten, a következőkben se lesz sokkal több, így betársulok Hanta mellé a rövidposztos lét gyönyöreit kiélvezendő. Annyi miniszabit azért össze tudtam kaparni, hogy a délelőtti melózás után most viszont fölpattanjak, és zúzzak el a találkahelyre, ahol a többiek már várnak. Szóval, amíg az ablakon túl tombolnak a Wekerle-napok, 3 órán belül a harmadik mikrofonos lovasszekér zötykölődik el előttünk fennen hirdetve a telep és körútjai történetét, amíg Doki barátom és Öcsém már cigánykerekeznek a borút sátrai között, amíg Fater osztálytalálkozóra készül izgatottan, amíg a vénasszonyok nyara nyomja az utolsó frontális támadását, addig én szépen összepakoltam és csakblog on tour. Októberben úgyse lesz nagyon időm országot járni, úgyhogy jó ideig a mai lesz a finálé. Remélem a srácok átérzik, és valahogy nyerünk – olyat még úgyse éltem át a Vasi székhelyen.

RW baby, Go!!!