Mastodon

Kategória: Csak

Bódog: Urbányi; Urbányi: Bódog

Az embernek azért van ujja, hogy mutogasson vele!

Az elmúlt napokban kicsit reménykedtem abban, hogy Diósgyőrt követően, a kispesti távozása után is bilit borít Bódog. Nem nagyon, egész szőnyeget beterítően, csak épphogy, kisujjat némileg eltartva, hiszen nyilván nem akarja végleg elvágni magát a magyar fociban. A tegnapi interjú Urbányival fokozta a várakozásaimat, mert a sajtó úgy működik optimális esetben, hogy valamelyik sportlaptól felhívják Bódogot reagálni, és akkor hátha.

A Nemzeti Sport nyert.

“Bódog: Urbányi; Urbányi: Bódog” bővebben

Bár nem részletezi a Felsőzsolca, de gondolom, hogy az NB III-as csapatunkról lehet szó, mert

aznap a sorsolás szerint a nagycsapat Mezőkövesden játszik.

Hova érzitek idény végén a Kispestet? (2. kör)

Játék és kattintgatás két percben.

Nem egyszerű épp ezekben a napokban feltenni annak a kérdésnek a második menetét, amit idény elején megfogalmaztunk, vagyis: hova érzitek a Honvédot a bajnokságban?

Az augusztusi körben egyértelműen a második helyre tettétek, miközben a Budafokot csontra kiesőnek, a Kisvárdát és a Paksot pedig a másik kipottyanásra esélyesnek. Azóta eltelt 10-12 meccs csapatonként.

Szóval.

“Hova érzitek idény végén a Kispestet? (2. kör)” bővebben

Kiszámoltam, és most már azt szeretném, ha ÖRÖKRE Bódog maradna az edzőnk

Szerda délutánig kellett várni, hogy mondjon valamit a Honvéd vezetősége a csapat teljesítményéről. Végül arra jutottak, bár nem mondják ki szó szerint, hogy Bódog kap még egy meccset. Vagy valami tartalmában nagyon hasonlót.

“Kiszámoltam, és most már azt szeretném, ha ÖRÖKRE Bódog maradna az edzőnk” bővebben

Tudjátok miért érezzük ekkora gebasznak a valóban Nagy Gebaszt?

Mert nem ezt ígérték, nem ezt vártuk, nem ezt hitettük el magunkkal a nyáron.

Nyilvánvalóan torzít a grafikon, nyilvánvalóan a szurkoló felülpontozza a saját reményeit és csapatát, azonban mindezeket figyelembe véve is a nagy közös várakozás tényleg valahol a dobogó közelében lehetett.

“Tudjátok miért érezzük ekkora gebasznak a valóban Nagy Gebaszt?” bővebben

Dulván odalöktek minket a padlóla, azonban mielőtt feltápászkodnánk, elkezdtünk ujjal mutogatni

Bp. Honvéd – Felcsút 0-1 // osztályozókönyv

Én sem vagyok jobb ember az emberek többségénél, ugyanúgy érzek némi elégtételt, ha kárörvendhetek egy kicsit: márpedig én megmondtam, miközben ti, a birkák csak tapsikoltatok. Na, kinek lett igaza? – árad szét bennem az elégedettség.

Illetve áradna minden más helyzetben, mert most egyszerűen csak kurvaszar minden. Így, magyarul: kurvaszar. Előre féltem a Bódog-lufitól, előre féltem a négyedzős (négy vezetőedzős!) modelltől, előre féltem attól, hogy a klubnak nincs célja csak megjelenése, hogy a dolgoknak nincs felelőse, hogy nincs valódi tulajdonos mögöttünk. Egyszerűen mert a dolgok úgy működnek, hogy ha egy vállalkozást nem teljes szívvel csinálsz, akkor az egy idő után magától összeomlik a gecibe. Kispesten ez történik éppen: belefulladunk a rohadt nagy (elképzelt) szakmaiságunkba.

“Dulván odalöktek minket a padlóla, azonban mielőtt feltápászkodnánk, elkezdtünk ujjal mutogatni” bővebben