Mastodon

Kategória: Csak

Amikor legutóbb kanadai csatárt igazolt a Honvéd

Csabai Róbertről van szó, akit saját állítása szerint (Magyar Hírlap, 1992.04.27.) Puskás Öcsi már Kanadából ismert, ahol az – apja mellett – edzője volt Vancouverben. A történet egyetlen szépséghibája, hogy ennek az edzőségnek nincs nyoma Puskás életrajzában, illetve Kanada ott van, azonban 1968-ból, viszont akkor az 1970. augusztus 30-án született játékos még nem élt.

Legnagyobb futballélményem egyébként az volt,
amikor ’89-ben a kanadai válogatottal első helyet szereztünk a „francia nemzetek olimpiáján”, Marokkóban.

Csabai a Magyar Hírlapnak
„Amikor legutóbb kanadai csatárt igazolt a Honvéd” bővebben

Lejátszottuk az utolsó edzőmeccset is az edzőtáborban, és

3-0-ra vertük a félelmetes Rudar Velenjét (szlovén kettő) egy kétszer hatvan perces meccsen.

Most nem is ez az érdekes, hanem az, hogy a skót kiket játszatott legtöbbet a négy meccs alatt, mert valószínűleg valami ilyesmi csapatot képzelne el. Mutatom:

Szappanos
Doka, Batik, Klemenz, Tamás
Mitrovic, Bocskay, Plakushchenko
Jónsson, Traoré, Kerezsi

„Lejátszottuk az utolsó edzőmeccset is az edzőtáborban, és” bővebben

Kezdem sejteni, hogy mi alapján válogatták ki a maradó és távozó játékosokat

Persze simán lehet, hogy csak látszólagos az együttjárás.

Egyszerűen nem hagyott nyugodni a Nagy Nyári Selejtezés összetétele, hogy valóban azokat tettük ki a keretből, akik mihasznák voltak, esetleg negatív hatással voltak az eredményességünkre.

Minap megnéztük, hogy az elérhetőségek és a játékpercek hogy viszonyultak egymáshoz, most pedig újabb mutatókat mutatunk, hátha közelebb kerülünk valamiféle megoldáshoz, hogy a végén akár tudatosnak nevezzük a nyáron történteket.

„Kezdem sejteni, hogy mi alapján válogatták ki a maradó és távozó játékosokat” bővebben

Valóban kiszórtuk a resztlit, azonban ezzel csak látványossá tettük, hogy mennyire üres a keretünk

A tavalyi bajnokságban pályára lépő

  • 34 játékosból idáig (a fakóba leküldött Petkoviccsal együtt) 20 játékos távozott, vagyis közel a kétharmada, és
  • az összes, 32400 körüli játékpercből 12500, vagyis közel az egyharmada.

Már ezen a két számon is jól látható, hogy alapvetően nem a legtöbb játékperccel rendelkező játékosok között kell keresnünk a távozókat, hanem inkább az ún. resztlitől, vagy más néven tölteléktől, futballban esetleg a hasznos kiegészítő emberektől sikerült megválnunk.

Nézzünk azonban egy másik megközelítést, ami pontosabb képet ad a távozók szerkezetéről, mint az első blikkre összedobott nyers számok.

„Valóban kiszórtuk a resztlit, azonban ezzel csak látványossá tettük, hogy mennyire üres a keretünk” bővebben

Könyörgöm, ezek miért kellenek?

Apró szőrözések következnek, azonban egy klub, egy klub kommunikációja pont az ilyen apróságokból rakja össze a saját valóságát.

Például ahogy leírod, megszemélyesíted az ellenfeled, úgy állítod be a saját győzelmed értékét is. Ha egy nehéznek, fajsúlyosnak kommunikált ellenfelet győztél le, akkor te erős, magabiztos, sikeres csapat vagy.

Mint a magyar válogatott, amiről éveken át olvashattuk, most aztán, de tényleg, erős csapatunk van, a srácok jó helyeken játszanak, a kapitány helyén, talán kicsit kell majd számolgatni a végén, de nyugalom. És sorra jöttek a megalázó negyedik helyek a csoportokban, és a közvélemény felháborodása, pusztán mert a sportsajtó nem tudott leállni a helyén nem kezeléssel. Magyarul: belehazudtak a szemünkbe, és egy olyan valóságot építgettek, ami nem létezik.

Ahogy sokszor Kispesten is.

„Könyörgöm, ezek miért kellenek?” bővebben