mert célunk csak egy van
Néhány perce jelentették be, hogy Csábi visszatér, és átveszi az irányítást. Azóta szívecskéket írok minden csetablakba, és szívecskéket kapok, netán röhögést ellenérdekelt felektől, de mélységesen letojom őket, mert Csábi Jocó lett az edzőnk!
Basszus, kispesti a padon. Tudjátok ez mit jelent? Én még nem, de már nagyon akarom tudni, látni, tapasztalni.
Talán az egyetlen szép, vagy jó, vagy úgy általában örömteli pillanatunk volt a hűvöskés kecskeméti délutánon. És még néhány védés Szabinnyótól, hogy legalább ne kapjunk egy polgári ötöst. Csókolom, három pontra vagyunk a kieséstől!
„Prosser Pici ismét megmutatta, lassan már észre kellene őt venni” bővebben
adegy Bojkott ide-vagy oda, a vendégben újabb történelmi mélységet hoztunk. 25-26 kispesti lézengett mindössze a betonlépcsőkön (és nagyjából ugyanennyi a hazai szektorokban, de utóbbi normális jelenség máskor is).
adkettő Jasper a meccs utáni sajttájon elmondta, hogy Vécsei és Gazdag sérült, Bobálról pedig ezt: meg kell tanulnia, a nagycsapatban játszani nem alanyi jog, azért tenni is kell hétközben.
adhárom Osztályozni itt lehet a szokott módon.
Szóval a srác az elmúlt évek Kecsója, a háttérben szurkoló tömeg a kecskeméti lakosság futballt kedvelő része, mi pedig a lila pólós kiscsaj, aki vérző orral vár a következő öklösre.
Mi volt a különbség az 1996 tavaszi és a 2001-es BL-győztes Bayern kispadja között?
Az első dátumkor még Rehagel volt az edző. És 2001-ben? Ott már Hitzfeld!
Mielőtt ordítani kezdenétek a kíntól, hajtsatok. „Rég játszottunk!” bővebben
Sorrendben: Gyula, Gyula, Gyula, Szabi, Kristi, Szabi, Hidi, Hidi, Alci, Gazdag, Szabi – vagyis az adott fordulók legjobbjai az osztályzataitok alapján. És, hogy mennyit számít egy kis engedmény a nézői igények irányába, valamint egy pontszerzés, a csapatátlag máris 2,65 (ötös skálán), ellentétben a VW-éra végnapjainak kettő alatti értékével.
A túlvég is érdekes: Bobál és Traore szinte holtversenyben, ami nekem azt jelenti, hogy hiába telt el 11 forduló, még mindig nem találtuk meg Gyula ideális párját a támadósorba.
„Idén már harmadszor: Kemenes Szabi a meccs legjobbja” bővebben
A napokban épp Kispest déli határán bringáztam, amikor a Hoffherr M5-ös és Ady közti szakaszának kábé közepén belefutottam egy olyan képbe, hogy 5 percig csak álltam és néztem, butább fejet vágva, mint Őze Tibor, miután rájött, hogy varázserejű bubukin-bézbólsapkája nem transzponálja a fejébe a kispesti bennmaradást érő taktikát 2003 tavaszán. Ne gondoljon persze senki valami extrán revelatív dologra, csupán egy látkép miatt gyökereztem le, ráadásul olyan látkép miatt, ami szerintem az itteni olvasók 90%-ának megvan, de hát engem mégis nagyon megfogott, lévén most láttam először. „A mindennapok apró örömei” bővebben
