Mastodon Mastodon

Tök sokat segítene rajtunk, ha egy meccset végre meg tudnánk nyerni

Honvéd – Kisvárda 1-1

Amikor már csak tíz percet kellett volna kibírni a Prenga, Cirkovic, Capan összetételű belsővédelem szerencsétlenkedéséből, akkor Klafuric behozta Ennint, és hirtelen teljesen más megvilágításba került a bénaság fogalma.

Történt mindez egy olyan mérkőzésen, ahol mindössze két magyarral álltunk fel, ahol az összes 990 percből a múlt heti klubrekordot (731 perc) is megdöntve, 784 percet töltött légiós a pályán. Pontazonossággal, csak a több győzelmünk miatt nem vagyunk az utolsó helyen, nekünk van a legtöbb vereségünk, mi kaptuk a legtöbb gólt, rúgtuk a második legkevesebbet, miénk a legrosszabb gólkülönbség, vagyis tökre megéri mindezt importból megoldani.

Számomra egészen hihetetlen, hogy Állambácsi hajlandó finanszírozni olyan teljesítményt, mint például a miénk, hogy légiósokkal, ráadásul többségében nem is jó légiósokkal száguldunk a kiesés felé.

„Tök sokat segítene rajtunk, ha egy meccset végre meg tudnánk nyerni” bővebben

Eső, hó, széllökés, van itt minden, ami akár jól is jöhet

Honvéd – Kisvárda @ Bozsik, szombat 17h (zárt kapu)

Nem elég, hogy hivatalosan sincs gempa pályafűtésre, erre ma (pénteken) egyrészt leesett a hó, másrészt (péntek 17 óra magassága) szakad az eső, és még a gépem töltőkábele is megadta magát, vagyis rögtön egy szolgálati lejmolás következik:

nincs valakinek véletlenül a padláson, vagy csak kallódóban egy nem használt, feleslegessé vált régi Magsafe töltője 2015-ös évjárat környéki Macbookhoz? Mindegy, hogy Air vagy Pro, csak tápot adjon. Szívesen elfogadnánk.

Azt nem tudom, hogy mikor merül le a gép (kb. addig tudom írni a posztot emberi körülmények között, majd át kell kapcsoljak az asztalon heverő Raspberry Pi 3-asra, aminél viszont még egy kaputelefonban is több kraft van, cserébe nem is az a feladata, hogy erőgép legyen, hanem, hogy mindenféle háttérinfrastruktúrát kiszolgáljon), viszont azt sejteni vélem, hogy a működő vízelvezetés mellett is milyen lesz a Kisvárda ellen a pálya, és

„Eső, hó, széllökés, van itt minden, ami akár jól is jöhet” bővebben

Benczenleitner úgy indított, hogy abból akár válogatottság is lehet

Hopp, egy szó lemaradt: „akadémista mezőnyjátékos„, ugyanis kapusból többen is debütáltak 90 perccel: Czuczi, Szemerédi és Berla.

„Benczenleitner úgy indított, hogy abból akár válogatottság is lehet” bővebben

A magyarokat és a saját nevelésűeket fokozatosan légiósokra cseréltük, azonban ettől nemhogy jobb nem lett a helyzet, hanem inkább sokkal rosszabb

Bocs a sok grafikonért, de ezt máshogy nehéz lenne elmagyarázni.

Mielőtt bármibe belevágnánk, egy gyors grafikon, hogy mit értünk a címben sokkal rosszabb alatt:

Amióta átvették a klubot, ilyen kevés ponton nem álltunk még 17 forduló után, és mindezt úgy, hogy a kék kivételével, a többi vonal ugyanúgy a kiesőhelyek környékét jelentette a korábbi években.

Elég csak ránézni a gólkülönbségünkre. A legrosszabb év végén nem volt annyira negatív, mint ahol most tartunk.

„A magyarokat és a saját nevelésűeket fokozatosan légiósokra cseréltük, azonban ettől nemhogy jobb nem lett a helyzet, hanem inkább sokkal rosszabb” bővebben

Benczenleitner!

Így kell debütálni egy Honvédban: a szavazatok alapján Benczenleitnert tartottátok a legjobbunknak az Újpest ellen meccsen. Semmivel sem volt rosszabb, sőt, mint bárki, aki játszott mostanában a balszélen védőt/középpályást, cserébe még csak szeptemberben lesz húsz éves.

Csoda, hogy ilyen sokat kellett várni az első meccsére. Igazából már legalább egy tucat becserélésen, negyed- vagy félórákon túl kéne lennie.

Az első három sorrendje:

  1. Benczenleitner
  2. Kocsis Dominik
  3. Szappanos
„Benczenleitner!” bővebben

Hátha ti észrevesztek valami összefüggést ezen a grafikonon

A bajnokságban lejátszott tizenhét meccsünk kevesebb, mint felén(!) sikerült eddig pontot szereznünk, ráadásul Újpesten úgy kaptunk ki hétvégén, hogy a lehetséges 990 percnyi játékidőnkből 731 esett légiósra, ami kimagaslóan a legtöbb az idényben.

Ha tovább bontjuk az adatokat, akkor azt is észrevehetjük, hogy a tavaly nyár óta igazolt játékosok 540 percet játszottak, ami szintén a legmagasabb érték az idényben. Vagyis mielőtt elkezdenénk fiatalozni, hogy miattuk szar minden, vegyük figyelembe,

  • az igazolások remekül sikerültek, és velük dőlnek a pontok,
  • a légiósok a belüket kiteszik a pályára, és dőlnek a pontok,
  • ráadásul milyen fiatalt játszatnál az új/légiós helyett, ha vele amúgy szarabb lenne?
  • nem érted, egyszerűen nincs ehhez a szinthez megfelelő saját nevelésű játékosunk!
„Hátha ti észrevesztek valami összefüggést ezen a grafikonon” bővebben

A lényeg, hogy Klafuric még egy kis időt kér, és Lukic szerint ilyesmi nem történhet meg újra

Újpest – Honvéd 2-1

2017. május 27., vagyis a Videoton elleni 1-0 óta először fordult velünk elő, hogy egyetlen percet sem játszott olyan játékos, aki bajnok volt 2017-ben. 181 meccset élt meg a sorozat. (Zsótér sérült, Lovric a padon maradt, más meg nincs.)

Ha csak a poszt címét, valamint a mindenféle meccs után nyilatkozatokat olvasod, akkor azt is gondolhatnád, hogy nem változott semmi. Ugyanúgy gyufa, és ugyanúgy megy az ígérgetés, hogy a magunk miatt, a szurkolók miatt, a Honvéd neve miatt, még egyszer hasonlóan sosem, nem fordulhat elő, egyszeri alkalom volt, ésatöbbi.

Nos, valójában az újpesti meccs alapján az a helyzet, hogy bár a fejekben egy korábbi verziót használ a firmware, bőven lehetne másról is beszélni, mintsem újra és újra fogadkozni. De tényleg, előbb hiszem el Repülős Gizinek, hogy jó útra tér, vagy politikusnak, hogy többé nem hazudik, mint kispesti játékosnak, edzőnek, hogy ilyen többet nem fordulhat elő.

„A lényeg, hogy Klafuric még egy kis időt kér, és Lukic szerint ilyesmi nem történhet meg újra” bővebben

Innen szép győztesen kijönni,

Újpest – Honvéd @ Megyeri, 15:30

mert nyerni lassacskán nem lesz elég. Ha csak rajtunk múlta, ez az idény csodálatosra sikerülne. Szavak szintjén meghallgattunk másfél-két koncepciót, fiatalok, tehetségesek, rutinosak, összeértek, csapatszellem, taktika, technika, tudás, sportdinamika, egészségügy, sporttudomány(!), van itt annyi szó, hogy felsorolni is lehetetlen, azonban a bajnoki rendszerű tornák egyik fontos jellegzetessége, amit például a fradisták rendre hajlamosak elfelejteni, hogy egy bajnokság attól bajnokság, hogy abban más csapatok is részt vesznek rajtunk kívül.

Vagyis minden lehet szép és jó, egészen addig, amíg nem találkozunk az első ellenféllel. Aztán a másodikkal, harmadikkal, és így tovább, amíg el nem fogynak.

„Innen szép győztesen kijönni,” bővebben

Tök szomorúan láttam meg az imént ezt a grafikont

Vagyis az olvasóink több, mint háromnegyede nem jön ki egy budapesti mérkőzésre – derül ki a tegnapi Hangolat-O-Meter részeredményéből.

Egyébként, viszont nem meglepő módon, az Újpestre kilátogatók körében valamivel bizakodóbb a hangulat, ami esetünkben nagyjából egy helyezést jelent, tehát már bentmaradást. Izé, akár azt is mondhatnánk, hogy aki nem jön ki, az elengedte.

„Tök szomorúan láttam meg az imént ezt a grafikont” bővebben

Két nap múlva bajnokság, itt az ideje lemérni a hangulatotokat

Hangulat-O-Meter

Dean nem az az edző, akinek a keze nyoma nyomban meglátszik a csapaton, ezért sem vártunk tőle azonnal jó eredményeket. Időre van szüksége ahhoz, hogy megtalálja az ideális csapatot, és kidolgozza azt a taktikát, amivel az a csapat sikeres lehet.

nyilatkozta az ő szájával és hangjával Docherty sportigazgató a Nemzeti Sportnak, majd kiemelésre került a mi billentyűzetünk által.

A lényeg, hogy Klafuric (az idézetben ő Dean) munkája általában nem azonnal szokott beérni. Vajon mire alapozza ezt az állítást a számok mestere Docherty?

„Két nap múlva bajnokság, itt az ideje lemérni a hangulatotokat” bővebben