Érdeklődve szemlélődő tekintetek a hátsó füves korlátjánál, vidáman kvaterkázó arculatok figyelik szigorúan összehúzott szemekkel a melegítő játékosokat…. a lustábbak (így posztírónk is) a kapu mögött üldögél a fűben, egykedvűen szívva be az enyhe fűillatot a derült kék ég alatt és a lassan induló edzőmeccs „árnyékában”. Még rajta is túltesz azonban két ifjú, 4-5 év körüli kollega, akik a szögletzászló mellett a hédezerés fogalmának klaszikus értelmezéseként egy kis pokrócon fekszenek el egy doboz almalé társaságában. Élni tudni kell. Honvéd-Losonc beszámoló a katt után.
A tél óta megszokott fekete keresztcsíkkal ékesített vörös edzőfölsőnkben kifutó kezdőt böngészve bizony látszott: a múlt héten az Orosháza megszodomizálását lerendezését feladatul kapó különítmény (Kemi, Lovrics, Debrő, HajdúNorbi) ezúttal is a Viharsarok felé vette az irányt segítendő a nem épp élelmedett koráról hírhedt Honvéd II-t az osztályozón. A kezdőt tehát a már megszerzett újak (Sánta, Kostolani, Tchami), a régi motorosok (Zeli, Botis), illetve egy adag próbázó tette ki. Utóbbiak közül ismerős lehetett a télen már csekkolt Bjelkanovic, akit még most is megnéz majd további 1-2 meccsen Supka. A srác állítólag a védelem közepén és balszárnyán sem elveszett, nos télen és most is amolyan ‘biztos, de semmi extra’ teljesítményt hozott, és magam kissé értetlenül is állok az előtt hogy Ivan, Sorin és Debrő mellé minek egy 4. oszlop is, de nem ebbe fogunk belerokkanni, az is biztos.
A többi próbás tekintetében…hát…nem tudok ömlengeni. A 97-es mezben toló afro skac a jobbszélen Abassnak a cipőjét sem pucolhatná, és az igazhítű kispesterek tudhatják, hogy ez egy kemény kijelentés, lévén a derék Dieng Ceikh-t sem az új Gyimesik/Pisontok közt tartjuk számon. Felejtős. A hol a középpálya jobb, hol bal oldalán hol csatárszerű poszton feltűnő szerb arc bár vert egy mesterhármast, bennem erősen Arszenijevics & Co utóérzéseket keltett, persze a gólszerzési hatékonyság bíztató, ám ezek közül igazán csupán a 3. volt igazán értékelhető és ne feledjük, edzőmeccseken anno Arszáék is villogtak. Brnovics ugye régi ismerős, debreceni, vagy győri formájában azonnal megvenném, sajna most látszik rajta egy kis puh, amit valszeg 1 éves sérülési pauzája alatt szedett fel. Azért még 1-2 mecs próbát tán megérne, de lehet hogy ezt csak a szívem mondatja velem. Az biztos hogy a tegnapi csatárkínálatból messze ő helyezkedett a legjobban, de sajna az is, hogy még Zelenka is a robbanékonyság megtestesítője mellette…nem tudom. 
Ha valaki garantálná hogy Brno fél év alatt utoléri egykori önmagát, habozás nélkül tolnám elé a kontraktot, de ilyet ki igér? Max a mesék.
A friss arcok közül Sánta kapust nem nagyon tette próbára a losonci támadósor, így első ránézésre pedig maradnék Kemenesnél a kapuban. Nincs gond Sántával, de én csak akkor váltanék, ha egy új Petry/Nota tűnne fel. Kostolani barátunk egy erős átlagos jobbhátvéd munkát hozott, kb. ilyeneket láttam a tavalyi téli tréningszezon alatt Mogától, vagy sérülése előtt Baráth Botitól. A balszél új fekete gyémántja, Tchami egy bíztató első félidőt tolt, gyors, dinamikus, és még labdát kezelni is tud, Lunguk, Rouanik után ez egyenesen pozitív meglepi. Második félidei beszürkülése már nem.
A második játékrészre érkezett Ivancsics Zeli helyére irányítani, dettó mint tavasszal, látszik nem ez a posztja, de szabadrúgásgólja dicsérhető. Azért a rőt cseh első félidőben kiosztott 2-3 hatalmas külsős passza hiányzott. Délczeg is beállt és ahhoz képest, hogy testalkatra a Zsolnai/Pala/Ndjodo iskolát képviseli, labdafedezése és passzai (no meg két remekbeszabott gólja, egy szögbelövő erősségű fejes és egy szép eltekerés) arról árulkodnak, hogy ő szép éveket tölthet el itt, de inkább nem kiabálom el a dolgot.
Maga a Losonc amúgy elég halovány egy alakulat benyomását keltette, messzemenő következtetéseket kár is levonni a tegnapi gálázásunkból főleg úgy, hogy Supka mester is húzta a száját a játékunk minőségére, igaz hozzátéve azt is: a felkészülés jelen szakaszában nem a szemkápráztató pörformansz a fő cél. Jövő héten edzések és edzőmeccsek sora jön, majd utána ausztriai túra. A csapat és mi sem unatkozunk tehát a bajnoki nyitányig.
A Bozsik meg szép lassan kiürült, az elbaktató szurkerek válluk fölött hátranézve még láthatták a levezető köreiket róvó keretet illetve a próbázóknak a szentenciáit kiosztó Supkát, majd a Puskás Ferenc utca és az Ady elnyelte az embereket. Folyt köv…
Bp. Honvéd – FC Losonc 6-0 (2-0)
Bozsik-stadion, 300 néző, Vezette: Berényi.
Gól: Sekulic (3), Délczeg (2), Ivancsics.
BHFC: Sánta – Kostolani, Botis (Dubjevic 46’), Belkanovic, Novák – Akassou, Ndango (Délczeg 46’), Zelenka (Ivancsics 46’), Tchami – Sekulic, Brnovic (Nagy Armand. 65’).
Fotók: Babar.
Ami nincs arról nem beszélünk – szöttyögte fél-fejhangon Eperjes Károly a 
A sort rajtuk kívül továbbra is erősítette a Sisa felfedezés Bajner Bálint, aki Abival együtt jó kis tavaszon volt túl, valamint olyan, többnyire más poszton nyomatott, de eredetileg csatárnak hozott arcok, mint Abass barátunk, a szurkolói idegpályákat passziószerűen roncsoló Moreira, valamint a Régi idők focija film 
Tartalékba száműzésük nem sokunknál okozott álmatlan éjszakákat. Rouani küzdött, hajtott, de ólábain elkövetett 8 napon túl gyógyuló vizuális terrortámadásai a szurkolóink ellen (a Fradi pályán egyedül, senkitől sem zavartatva kivezetett labda az oldalvonalon, ugyanez otthon a Kecsó vagy a Győr ellen az alapvonalnál) nem sok jó emléket hoznak elő belőlünk neve említése kapcsán. Rufino gólerős csatárként indult, paksi cselsorozatát sem feledjük, de mást…mást meg nincs mit feledni mert nem volt. Potrohos kis spanyolunk is így inkább a fura, hosszadalmas sérülés homályába burkolózott ősz végén – majd mint kiderült, egész tavaszra.
Sztyupid Brájt-ként lett aposztrofálva. A lelátói nevezéktanokat böngészve ez kevéssé a számolatlanul lőtt gólókra utal, inkább arra: a derék zélander bizony besült nálunk. Nem úgy egyetlen dugója, ami szerencsére nem maradt a lábában, K.Lajos pápai cerberus és hulladékkezelési szakmenedzser legalábbis még ma is nézegeti a jobb pipát azon tűnődve, hogy „ez az átkozott kiwi ezt meg hogy tudta így becsűrni?„. Becsűrte, jól. Aztán -ahogy Rouani és Rufino kollégáknál is- sehol semmi.
S ha már akadémikerek. Ahogy minden posztra, úgy csatársorba is bejöttek az első fecskék – illetve itt csak egy fecske, akit ráadásul már a nagycsapatban is láthattunk Sisa 2009-es tavaszán. Vólent Roland. A derék Vóli 2 éve jó benyomást tett rám, úgy éreztem a neki megadatott 2 meccset elnézve hogy meglesz az új Kabát. Harcos volt és nem ügyetlen. Nos azóta a kép kevésbé szívderítő. Vóli érdekes egy figura. Kinézetre már elmehetne bármelyik bohócliger élcsapatba. Szétvarrt kar, szépen kivitelezett hőzöngő-kűrök a pályán, látványos integetések. Csak az a harcos küzdőszellem, mely bizony alázattal is párosult, ami 2009-ben megvolt a bizonyítási vágytól égő srácban az miért redukálódott le? Hová lett az alázat? Ugyanakkor sajnálja is őt az ember, mikor a nagy helyzetét kihagyta itthon tavasszal, látszott hogy megütötte a dolog. Nem tudom…. kicsit többet várnék az összeszorított fogú küzdésből, edzésen-meccsen egyaránt. Roland, ne Budovinszky II legyél, hanem Torghelle Sanyi II. Mindenki jól járna.
Ment tehát 2 tank, jött helyettük egy – Siófokról. Délczeg hosszú idő után hazai jó igazolásnak tűnik, de a Siófokon lőtt 6 gól nem sokkal több mint Danilo 5-je, szóval csak óvatosan. Nyilatkozatait tekintve rendben levőnek tűnik atz arc – de kell mellé még csatár mindenképp. Mellé és Danilo mellé. Jómagam egy jellegadó gólvágót vártam volna még a keretbe, nyilván erre esély sincs, viszont legalább még egy kiegészítő jellegű embereke elkelne. Aki csereként, kezdőként egyaránt veszélyes. Siófokon ugye van még valaki a keretben aki jól beleillene ebbe az elképzelésbe, de attól félek ajánlatunk versenyképessége nem az a tutibiztos. De ne legyen igazam.
A tegnapi oberdorfi 