Mastodon Mastodon

A korábbi diósgyőri tulajdonos Leisztinger friss tulajdonosként arról beszélt, hogy valamikor Újpest-drukker volt, sőt, huszonöt éve majdnem megvette az újpesti klubot

Akkor a hatalmas tartozások miatt lépett vissza.

Az akkor negyvenhárom éves Leisztinger Tamás 2010-ben vásárolta meg a Diósgyőrt üzemeltető céget. Az új tulajdonossal Sinkovics Gábor beszélgetett a Nemzeti Sport hasábjain. Ebből idéznénk most egy részt:

Lehet, hogy nem illene megkérdeznem a DVTK tulajdonosától, de mégis: melyik csapatnak szurkol?

Az Újpest volt a kedvencem. Odavoltam Fekete Laciért, a Tűzgolyónak becézett dinamikus, szélvészgyors csatárért. Noha nem számítottam vérmes drukkernek, sokat jártam a Megyeri útra.

Az nem fordult meg a fejében, hogy kedvenc csapatát vásárolja meg?

Dehogynem. Nagyjából tíz évvel ezelőtt tárgyaltunk is az Újpest megvételéről, több egyeztetésen vettem részt, ám megdöbbenve láttam, hogy milyen brutálisan magas a költségvetése, és úgy gondoltam, ebbe nekem nem szabad beszállnom. Az idő végül is engem igazolt.

A kontextus kedvéért: Fekete 1981/82-ig játszott Újpesten, majd 1983/84-ben visszatért egy szezonra. Leisztinger 1981-ben 13, 1984-ben 16 éves volt.

“A korábbi diósgyőri tulajdonos Leisztinger friss tulajdonosként arról beszélt, hogy valamikor Újpest-drukker volt, sőt, huszonöt éve majdnem megvette az újpesti klubot” bővebben

Százkét éve a spanyolnátha miatt rendeltek el zártkapus meccseket

1918 igencsak sűrűre sikeredett az emberiség történelmében. Utolsó évében járt az első világháború, tombolt (korabeli szóhasználattal: grasszált) a spanyolnátha-világjárvány, és ha mindez nem lett volna elég, Európában sorra bomlottak fel a hagyományos hatalmi struktúrák, és jöttek létre új, sokszor egymással ellenséges országok.

Pár napja a kormány újabb intézkedéseket vezetett be a koronavírus-járvány második körének megfékezésére, ami alkalmat adott arra, hogy az emberek megismerkedjenek családjukkal, hiszen este nyolc és reggel öt között kötelezően össze lesznek zárva egymással.

Posztunkban a spanyolnátha 1918-as őszébe kaphattok egy kis betekintést a Sporthírlap, a Sportlap és a Pesti Hírlap (utóbbi újság vitt viszonylag egységes szerkezetben állandó rovatot a járvánnyal kapcsolatos hírekről) cikkei alapján.

“Százkét éve a spanyolnátha miatt rendeltek el zártkapus meccseket” bővebben

Hetven éves az első bajnoki címünk

Tele kispesti kötődésű játékosokkal előztük meg minden idők egyik legerősebb Ferencvárosát.

Igaz, az arany már 1950. június 11-én, az Üllői úton, egy ÉDOSz (Fradi) elleni gólnélküli eldöntetlennel biztossá vált. Négy pont előny az utolsó fordulóra ma, a hárompontos rendszerben is bőven elég, nemhogy akkoriban, amikor a labda még szögletes volt, és a győzelem is csak két pontot ért.

ÉDOSz (Fradi): Henni – Ombódi, Kispéter, Szabó – Lakat, Dékány – Budai, Guba, Kocsis, Mészáros, Czibor

Honvéd (Kispest): Ruzsa – Rákóczi, Patyi, Tóth III. – Bozsik, Városi – Horváth, Gyulai, Budai, Puskás, Babolcsay

Az utolsó fordulóban, a június 18-án játszott Honvéd (Kispest) – Postás (Szentlőrinc) 4-1 már a gáláról szólt.

“Hetven éves az első bajnoki címünk” bővebben