Mastodon

Ha nem lesz addig más poszt, akkor itt lehet majd trécselni a Kispest-Felcsútról

seggvakaras

De például aktuálszöllősizni nem ér, mert a zsíros nyelvű kommunikációs mágust még júniusban lepattintották az akadémiáról (vö. felfelé buktatták). Vélhetően nem kicsit lett kínos személye a tavaszi ámokfutását egészen közelről végignéző szomszédos hobbitelek gazdájának. (Az meg hogy a gazda most kinek a gazdája, vagy ki fogja fel gazdájaként az legyen a pszichodokik feladata. Komoly mennyiségű óraszámot fognak ezért kiszámlázni majd egyszer.)

„Ha nem lesz addig más poszt, akkor itt lehet majd trécselni a Kispest-Felcsútról” bővebben

Nem gondoltam volna, hogy ilyen lesz elsőre

1408203259066
Régen esett csak úgy le az állam. Például ha így hirtelenjében az elmúlt éveket vizsgálom, akkor keményen gondolkodnom kell, hogy egyáltalán min és mikor. Például az Utopia című angol sorozat pilotján, egy ksamili (Albánia) tengerparti szirt tetejére épült étteremben kispajtásaimmal ücsörögve és nézve a naplementét, egy másik kedves barátom esküvőjén állva, az igen kimondásakor (miközben épp akkor is az MTK-val játszunk, és Kanta újfent gólt lő nekünk) (szegény Szabi), netán amikor a velünk élő Bogyópapagáj végre felbátorodott, és odaállt mellénk a kanapéra tévét nézni.

Szóval ritka volt a minő pillanat, ami úgy egészében jellemezte a szombati felcsúti meccset.

„Nem gondoltam volna, hogy ilyen lesz elsőre” bővebben

MTK @ Felcsút (próbálom értelmezni)

bunko

Legalább nem a helyiekkel, hanem egy számunkra is értelmezhető ellenféllel szemben avatjuk fel idegenben azt a valamit, ami amúgy akár lehetne fontos, szép, hasznos meg minden, de nekünk csak egy förmedvény, egy gnóm, egy arcátlanság marad mindig is. És azt is hallani, már hullik a vakolat, a díszburkolat, hogy silány a minőség, a legszebb öröm meg a káröröm, csak éppen nem.

„MTK @ Felcsút (próbálom értelmezni)” bővebben

Tisztelet a hősöknek – II. – A szolidaritás

Az MTK már egy nappal korábban elérte célját, a felcsúti Puskás Akadémia elleni 2-1-es hazai győzelemmel ugyanis biztosította bent maradását az NB I-ben. Pedig Torghelle Sándor öltözködés közben(!) megsérült, így nem játszhatott.

A meccs egyik legfurcsább epizódja mégis az volt, amikor a hazai klubvezetők a biztonságiakkal üzenték meg a szurkolóknak, hogy ne „bántsák” a felcsútiakat. A kék-fehér keménymag azt énekelte ugyanis, hogy „Nem a tiétek, nem a tiétek, a Puskás név az nem a tiétek!”.

A nóta valószínűleg a díszpáholyban helyet foglaló felcsútiaknál verte ki a biztosítékot.

via Vasárnapi Hírek

„Tisztelet a hősöknek – II. – A szolidaritás” bővebben