Mastodon

Könyörgöm, annyi szép szakma van a világon, amihez nem kell tudni írni

A sajtóban viszont elvárás.

“Könyörgöm, annyi szép szakma van a világon, amihez nem kell tudni írni” bővebben

Engedjétek meg, hogy aztak*rva

Sok hülyeséget láttunk az internet évtizedeiben a Honvéd kommunikációjában, azonban most sikerült szintet lépni.

Talán nem meglepetés, hogy bloggerként valamivel érzékenyebbek vagyunk a klub által sugárzott képre, ami elsődlegesen a sajtó, másodsorban a marketingosztály látható termékeit jelenti. A pályán elért győzelmek ideig-óráig elfedhetik a strukturális problémákat, elfedhetik, hogy egy klub nem gondol semmit magáról, vagy pont gondol valamit, ami viszont nem feltétlen egyezik a szurkolók által elképzelt klubethosszal.

Ezért is tartjuk döbbenetesnek, hogy a lehetőségeihez képest egyébként profi szinten kommunikáló Honvédnál egyik napról a másikra lefejezték a sajtóosztályt. Magyar szinten messze prémium minőségű kép- és videós anyagok készültek, a honlap tartalma pedig megfelelően informatív volt. Azon lehet vitatkozni, hogy az emberek miért nem fogyasztották, és hogy milyen tartalmakat vártak volna el, azonban pár dologgal érdemes ilyenkor tisztában lenni:

  • az emberek már évek óta nem fogyasztanak tömegesen internetet, pláne nem szöveges tartalmat. Facebook, főcímek, esetleg rövid videók. Az egyéni igényeket pedig lehetetlen kielégíteni.
  • egy minimálisra visszavett sajtóosztálynak kellett kiszolgálnia a teljes klubot, értve ezalatt a különböző korosztályok összes mérkőzésének nyomon követését, a központi honlap egyes funkcióinak adminisztrálását (nem gondolnátok, de kurva sok idő el tud menni olyan apróságokkal, mint például az eredmények utánkövetése, és hasonlók), a kapcsolattartást kifelé, a kötelező sajtóesemények szervezését és lebonyolítását, a tartalomgyártást, az egyéb kommunikációs felületek (pl. Facebook) kezelését, és a többi, és a többi. És még mi is a nyakukra jártunk, hogy lesznek jegyek?, mikor lesznek jegyek?, a buszt kirakjátok? és a többi, és a többi.
  • ja, és mindezt időre. Egy bajnoki meccs beharangozója, valamint a szurkolói információk nem kerülhetnek ki a meccs lejátszása után.
  • ja, és mindezt megrendelésre, vagyis azt és úgy kell kommunikálnod, amire a vezetéstől megbízást kaptál. Nem lehet saját szakállra kilógni a központi stratégiából.
“Engedjétek meg, hogy aztak*rva” bővebben

Szemünk előtt írják a sajtótörténelmet

Annyira előttem van

  • Kugyela Martin alias Martii Kuusela
  • Joel Sunnyboy alias ifj. Napfény János
  • Davide Lanzafame alias Láncfém Dávid
  • Eduard Ndjodo alias Jódarab Edvárd
  • Eugénio Fernando Bila (Genito) alias Zseni Béla
  • Souleymane Tandia alias Tandíj Sándor
  • és természetesen George F. Hemingway alias Szabó György

fotó: suntm tumblr / ripost

Ma négy éve kaptam azt az esemest egy emtékás barátomtól, hogy “ilyet még nem b*sztunk”

Semmi különös, csak a Google Photos Éld át újra ezt a napot funkciója feldobott pár fotót, hogy mi történt 2014. augusztus 16-án: először játszottunk Felcsúton, de nem a Felcsút, hanem az akkor a Bozsikban albérleteskedő MTK ellen. (Akkor ezt írtuk róla.)

Ritka eset, de most katarzis jó oldalán álltunk

Kurva jók vagyunk, vagy kurva jók vagyunk? – annyira csábító, hogy ezzel a felütéssel kezdjek, főként, miután Rossi mister is szokatlanul elégedett nyilatkozatot kürtölt bele a világba a meccs után, de azért én most próbálok két lábbal a talajon maradni. Nem lesz könnyű.

Mondjuk arra már nem is mondok semmit, hogy pont az utóbbi 10 év legnagyobb slusszpoénját hozó meccsünkön legyek olyan szarul, végig sápadozva a korlát mellett, hogy annál tipikusabb RW sorsot nehéz még kitalálni is, de még ez sem tudott teljesen meggátolni abban, hogy a végén boldogan mosolyogva ki a fejemből tapsoljak a tiszteletkört toló játékosoknak. Másra mondjuk nem is nagyon futotta az erőmből.

“Ritka eset, de most katarzis jó oldalán álltunk” bővebben

Négy év távozói

Abass, Akassou, Alcibiade, Bajner, Belotti, Bende Bende, Bjelkanovic, Bonazzoli, Botis, Bottone, Bozovic, Bright, Canzian, Ceolin, Celestine Lazarus, Csillag, Danilo, Daru, Debreceni, Del Papa, Diaby, Diarra, Délczeg, Diakité, Elez, Erdélyi, Faggyas, Fejes, Fieber, Futó, Gengeliczki, Harmony Ikende, Hadzic, Hajdú, Hercegfalvi, Horváth Adrián, Ibrahima, Ivancsics, Izazola, Job, Karacs, Kader Keita, Kone, Kosnic, Kostic, Kostolani, Kovács János, Kozma, Kunsági, Labudovic, Lanzafame, Lovric, Lupoli, Mancini, Martínez, Marshall, Mensah, Meza, Moga, Moreira, Morgan, Nagy Mihály Krisztián, Navarrete, Navarro, Németh Norbert, Novák, Odia, Ontivero, Palacios, Pascariu, Polyák, Porcari, Portilla, Projic, Punosevac, Rajic, Remes, Rufino, Rouani, Tandia, Tchami, Testardi, Torghelle, Traore, Sadjo, Sánta, Sekulic, Sós, Sundas, Sunnyboy, Szemerédi, Vereckei, Vidovic, Vólent, Zelenka, Zivanovic
– 2011 nyara óta, nem teljes lista (eddig: 97 név)

Nem gondoltam volna, hogy ilyen lesz elsőre

1408203259066
Régen esett csak úgy le az állam. Például ha így hirtelenjében az elmúlt éveket vizsgálom, akkor keményen gondolkodnom kell, hogy egyáltalán min és mikor. Például az Utopia című angol sorozat pilotján, egy ksamili (Albánia) tengerparti szirt tetejére épült étteremben kispajtásaimmal ücsörögve és nézve a naplementét, egy másik kedves barátom esküvőjén állva, az igen kimondásakor (miközben épp akkor is az MTK-val játszunk, és Kanta újfent gólt lő nekünk) (szegény Szabi), netán amikor a velünk élő Bogyópapagáj végre felbátorodott, és odaállt mellénk a kanapéra tévét nézni.

Szóval ritka volt a minő pillanat, ami úgy egészében jellemezte a szombati felcsúti meccset.

“Nem gondoltam volna, hogy ilyen lesz elsőre” bővebben