Időm nem sok volt a héten, a következőkben se lesz sokkal több, így betársulok Hanta mellé a rövidposztos lét gyönyöreit kiélvezendő. Annyi miniszabit azért össze tudtam kaparni, hogy a délelőtti melózás után most viszont fölpattanjak, és zúzzak el a találkahelyre, ahol a többiek már várnak. Szóval, amíg az ablakon túl tombolnak a Wekerle-napok, 3 órán belül a harmadik mikrofonos lovasszekér zötykölődik el előttünk fennen hirdetve a telep és körútjai történetét, amíg Doki barátom és Öcsém már cigánykerekeznek a borút sátrai között, amíg Fater osztálytalálkozóra készül izgatottan, amíg a vénasszonyok nyara nyomja az utolsó frontális támadását, addig én szépen összepakoltam és csakblog on tour. Októberben úgyse lesz nagyon időm országot járni, úgyhogy jó ideig a mai lesz a finálé. Remélem a srácok átérzik, és valahogy nyerünk – olyat még úgyse éltem át a Vasi székhelyen.
RW baby, Go!!!
