Ugyan tegnap sem sziporkázták rojtosra magukat a játékosaink, de -ahogy azt már megszoktuk- a hajtással nem volt gond, és alapjáraton kb. mindenki lehozta a kötelező kűrjét, így nagy hibákat se láthattunk, ami örömteli. Valahogy pozitívabb az összkép, mint a Rossi szerint is bőven leggyengébb idei teljesítményt hozó Vasas elleni meccsen. Így most mi is osztunk díjat. “Meccsarc: szokás szerint” bővebben
Címke: Kamber
Meccstéma: kérek egy Danilót!
OK, ez csak vicc, magam is azon drukkerek táborát gyarapítom, akik szerint iszonyat kifutott féléve volt a 2011-es ősz a kopter brazilnak, de a lényegi mondanivaló itt most a tizi-végrehajtási hatékonyság. Dániel Ló nem szarozott, nem gondolkozott (valszeg ez volt a kulcs, nem volt egy észjátékos), ellenben ösztönből bebaszkodta a büntetőket. És a 0:0-ás, 1:1-es meccsek sorát nyertük így 1-1 góllal, és lettünk majdnem dobogósok azon az őszön. “Meccstéma: kérek egy Danilót!” bővebben
Meccsarc: most trióban
Győztes meccs után vagyunk, vastagon fog az osztályozó toll, nyilván most sem nehéz dicsérni a srácokat. Jó volt megint Lovrics, a Vécseit bátran és hasznosan pótló Gazdag, az idén eddig jó heteket futó Filip és kisebb hibái ellenére a néhányszor hatalmasakat mentő Endi is. Nagy Geribe hetek óta nem lehet belekötni, Gyulabá meg az egy-egy gólját csak elpötyögteti, használt a Hemy papa féle emelés! A tényleges díjazott nálam azonban még így is kiemelkedik, ráadásul egy trióról beszélünk! “Meccsarc: most trióban” bővebben
Meccsarc: a régimódi Úr
Olyan igazán hiperklasszis teljesítményt most nem volt nálam, de dicséretes kűrök így is akadtak az újpesti alkonyban. Már a beszámolóban pedzegettem, hogy kisebb-nagyobb hibái mellett Botka és Baráth is szép munkamennyiséget és egy-egy szebb mentést is letettek az asztalra, Holender ügyesen kavargatott elöl, Gyulánkat gólja minősíti (a szokott gyulás hebrencskedések mellett). Szabi alapvetően végi kontrollálta a dolgokat, hogy aztán egy szögletnél ne sikerüljön a kibokszolás… “Meccsarc: a régimódi Úr” bővebben
Tudom, hogy valahol értékes ez az egy pont, de most ez kevéssé vigasztal
…mert hiszen Újpesten nem sokan fognak pontot szerezni, hogy a divatos magyaredző kifogással éljek, de ez most mégis igaz.
…mert hiszen meccs előtt a veretlen Újpest ellen picit torpanni látszó csapatunktól simán elfogadtam volna az ikszet.
…mert hiszen a meccs nagy részében az Újpest muzsikált meggyőzően.
Ehhez képest megint a legvégén éneklik (verik) ki a sajtot a szánkból, hát, annyira nem boldogít a dolog. “Tudom, hogy valahol értékes ez az egy pont, de most ez kevéssé vigasztal” bővebben
Kettőből kettő!
Eddig szépen alakul az idei szezon, szó se róla… Azért bevallom, bennünk volt a para meccs előtt, hogy az újonnan mumus MTK ellen mi lesz, hogy meg tudjuk- ismételni a Vidi elleni koncentráltságot, hogy a múlt héten remekelő srácok ismételnek-e. Nos, a sirokkó előtti hőguta sújtotta poros arab oázist idéző körülmények között végül is az történt, amire a merészebb álmainkban gondoltunk: teljesen megérdemelten vertük a mindössze egy kapura lövést prezentálni képes MTK-t. Olyan magától értetődően, hogy én még valahol mindig azt várom, ébredjek fel, és eszméljek rá, igazából kettő-egy lett oda.
De nem, nem bizony…! “Kettőből kettő!” bővebben
Felpörögtek az események
Kevesebb, mint egy hónap van a bajnokság rajtjáig, és a keretet tekintve eddig jórészt csak távozókban jeleskedtünk. Már úgy volt, hogy mindenki izgulni kezd, meg szidni a klubvezetést, az igazoláspolitikát, és úgy bármit, ami eszébe jut, mert sugárzott belőlünk a kilátástalanság. Ugye blogoljuk a hülyeséget, meg a vérlázítót sokszor, miközben elfelejtünk tájékoztatni, de ezt inkább nem ragozom, a jelenség ismert. Most viszont igazolni kezdtünk.