Mastodon

Százkét éve a spanyolnátha miatt rendeltek el zártkapus meccseket

1918 igencsak sűrűre sikeredett az emberiség történelmében. Utolsó évében járt az első világháború, tombolt (korabeli szóhasználattal: grasszált) a spanyolnátha-világjárvány, és ha mindez nem lett volna elég, Európában sorra bomlottak fel a hagyományos hatalmi struktúrák, és jöttek létre új, sokszor egymással ellenséges országok.

Pár napja a kormány újabb intézkedéseket vezetett be a koronavírus-járvány második körének megfékezésére, ami alkalmat adott arra, hogy az emberek megismerkedjenek családjukkal, hiszen este nyolc és reggel öt között kötelezően össze lesznek zárva egymással.

Posztunkban a spanyolnátha 1918-as őszébe kaphattok egy kis betekintést a Sporthírlap, a Sportlap és a Pesti Hírlap (utóbbi újság vitt viszonylag egységes szerkezetben állandó rovatot a járvánnyal kapcsolatos hírekről) cikkei alapján.

„Százkét éve a spanyolnátha miatt rendeltek el zártkapus meccseket” bővebben

Napikispest 2020.09.01.

  • Európa-liga // ma sorsolják a selejtező harmadik körét. Mi, a Malmö jogán a kiemeltek közé kerülnénk, vagyis továbbjutás esetén egy nem kiemelt ellenfelet kapnánk: (via UEFA)
    • kiemeltek // Honvéd / Malmö, Sporting (portugál), PSV (holland)
    • nem kiemeltek // Nömme Kalju (észt) /Mura (szlovén) / Aarhus (dán), Viking (norvég) / Aberdeen (skót), Lokomotiva Zagrem (horvát)
    • meccsnap // szemptember 24.
  • történelem // az megvolt, hogy az UEFA-együttható alapján az NB I. 1966-ban a harmadik, 1968 és 1972 között pedgi a második legerősebb bajnokságnak számított Európában, és ezzel a történelmileg hatodik legmagasabbra rangsorolt liga a spanyol, angol, olasz, német és holland után, beelőzve a szovjetet, skótot és belgát?

Hogyan futballozzunk? (1938) // 2. rész

Kiss Gyula gondolatai nagyon rosszul örögedtek.

Egy apró adminisztrációs hiba miatt tegnap véletlenül a századelőn dolgozó szövetségi kapitány, Minder Frigyes meglátásai kerültek ki elsőként a magyar futball 1938-ban aktuális problémáiról, miközben Az Est sorozata nem vele, hanem a húszas évek kapitányának, Kiss Gyulának a véleményével indult.

Talán nem is baj, hogy így történt, legalább el tudjuk helyezni a kor futballgondolkodásának mentális térképén a most következő anyagot, amelyben Kiss Gyula kétszeres szövetségi kapitány konkrétan tagadja a taktika fontosságát a labdarúgásban. Sőt, a taktika tanítását, gyakorlását kifejezetten káros jelenségnek tartja, ami csak arra jó, hogy megzavarja a csapatok játékát. Arra sajnos nem tér ki, hogy egy alapvető taktikai elemeket nélkülöző játékban egyáltalán mit tarthatunk játéknak?

Tényleg rosszul öregedett a mester mondandója

„Hogyan futballozzunk? (1938) // 2. rész” bővebben

Hogyan futballozzunk? (1938) // 1. rész

Minder Frigyes.

1936-ban megjelent egy viszonylag nagyhatású magyar szakkönyv Holits Ödön és dr. Mamusich Mihály gondozásában Hogyan futballozzunk? címmel.

1938-ban a magyar válogatott világbajnoki döntőt játszott Olaszországgal, és ott 4:2 arányban veszített.

Általános vélekedés volt az elbukott döntő után, hogy a magyar futball, bár tehetséges játékosok tömegével rendelkezik, taktikai szinten komoly elmaradásban van a kor világelitjéhez képest. Az utólagos visszatekintések, valamint a futballjáték változásának irányai mindezt később egyértelműen igazolták.

1938 végén Az Est című lap felmelegítette a Hogyan futballozzunk? címet, és a magyar futballban korábban komoly szerepet játszó szakembereket kérdezett meg a témáról, majd ezeket a véleményeket a téli lapszámokban közzé is tette.

Most a sorozat első második darabját olvashatjuk.

„Hogyan futballozzunk? (1938) // 1. rész” bővebben

Időutazás gyerekkorunk focivilágába

Vincze Lilláék, MINT NÉGER, de ne ijedjünk meg, nem ez lesz a lényeg

Meló végén, már félig kifolyt szemmel még gondoltam, ránézek a privát levelezésemre, ahol egy külön csoportban Öcsémmel, Totó és Doki barátommal, valamint az ex-labdabiztos blogger Vérfarkassal küldözgetünk egymásnak mindenféle vállalhatatlan hír-kommentárokat. A szokásos Bohócliger-vonatkozások mellett mai adagként valami Pataky Attilás borzalom fogadott, aminek kapcsán Vér valahonnan kerített egy Három kívánságos klipet, amiben az Edda igric szekunder szégyenérzetet keltő Batman-jelmezben énekli valamelyik slágerét. Miután ezen már könnyesre röhögtem magam, Vérfarkas még bevitt (a Vincze Lilla-rajongásom porba zúzni kívánó) mélyütésként egy ugyaninnen származó Napoleon Boulevard klipet, ahol a színpadon egy megszeppent kissrác azt kéri Tibi bácsitól, hogy a Napoleon adja elő vele a színpadon a Bicikli c. slágert, MINT NÉGER (igen, jól hallják a kedves olvasók). Hiába, akkor még más volt a PC fogalma. Konkrétan nem létezett.

20 másodpercet bírtam a szürreális élményből, mikor észrevettem, a video meglehetősen hosszú, egy egész évadnyi Három kívánság műsort sűrít bő egy órába, beletekertem hát, és a közepén (kb. 29.30-tól) megleltem, amire számítottam: egy panellakos kiscsávó kéri csodatevő Tibi bácsit, hogy hozza őt össze az akkor épp az Olympiakosban profiskodó Dömével. Erre az epizódra halványan emlékeztem még 1988/89 tájékáról, hát most újranéztem. Mit mondjak: ’80-as évek fetisisztáknak több mint ajánlott!!!

„Időutazás gyerekkorunk focivilágába” bővebben