Mastodon

Hónap: 2020 február

Akkora rangot adunk ma a Magyar kupának, hogy a fal adja a másikat

Haladás – Bp. Honvéd @ Szombathely, 18h

Sosem lesz rangja a Magyar kupának, bármit is csináljon az MLSZ. Lehet vinni a döntőt jövőre a Népstadionba, legfeljebb majd kivezényelnek iskolásokat, hiszen az iskolás a legkivezényelhetőbb létforma a világon, a csoportos jelenléte nélkül még nem adtak át autópálya-lehajtót, kultúrházat, nem tapsoltatta meg magát politikus, nem rendeztek ötvenöt néző fölött meccset Felcsúton.

Szóval találhatnak ki bármit, ha a meccsek csak és kizárólag szerda délután, gondosan a Bajnokok Ligája előtti műsorsávban lehetnek, akkor a rangja is annyi lesz, amennyi. Egy ócska kis felvezető műsor, hogy aztán jöjjenek a nagyok, a Komponált Futball, a zöld gyep géniuszai, taktika, technika minden mennyiségben.

Szerda, 18h, Haladás-Kispest kupameccs (többek között), a tévé nem közvetít, stream sem lesz, talán valami összefoglalót kaptok róla késő este.

“Akkora rangot adunk ma a Magyar kupának, hogy a fal adja a másikat” bővebben

Levezetjük, hogy mindenki, valamint a körülmények mindent remekül csinálnak, csak az a kurva görcs a hibás mindenért

Kaposvári Rákóczi – Bp. Honvéd

Bakker, képzeljétek, az van, hogy melóban meg kéne írnom egy közepesen hosszú szöveget, aminek a témája nem túl egyszerű, de azért nagyon bonyolultnak se nevezném, segítséget is kapok hozzá, hogy merre, hogyan szerkesszem, milyen szövegezése legyen, satöbbi. Írom, írom és újra írom, azonban mindig az derül ki, hogy sehogy se megy. Eddig kétszer pattantam le a rendszerről, kétszer nem ment át. Ott vannak a betűk, nagyjából látszik, hogy mit szeretnék, de nem az van leírva, ami kellene, amit más is be tud fogadni, szóval fussunk neki újra (és újra, és újra), amíg olyan nem lesz.

Közben rágörcsöltem, pedig egyáltalán nem jellemző rám szövegalkotás közben. Simán szoktak jönni a mondatok – még akkor is, ha fogalmam sincs, mi lesz a következő bekezdésben. Ahogy most is történik éppen.

Egy egyszerű átkötéssel készültem ugyanis a kaposvári meccsre mindössze.

“Levezetjük, hogy mindenki, valamint a körülmények mindent remekül csinálnak, csak az a kurva görcs a hibás mindenért” bővebben

Drónfelvételek az épülő Bozsikról #9

Tető, díszburkolat

Egy nap csúszással ugyan, de végre láthatjátok Barla legújabb képeit az épülő Bozsikról. Szerencsére kedvenc drónosunk rajta tartja két ujját a közösség ütőerén, és a képek mellé hosszabb leírást is küldött arról, hogy mit is látunk pontosan, valamint elsimít pár, menet közben felmerült kérdést. Valahogy így:

Kérdés // miből vannak az elemek műanyagból, vagy fémből?
Válasz // A külső homlokzat burkolat fém terpesztett lemezből készül, porszórt kivitelben.

Innen viszont maradjunk inkább a folyó szövegnél.

“Drónfelvételek az épülő Bozsikról #9” bővebben

Két tweet a tegnaphoz

Egy // MLSZ

update // Jagodics Márk (Haladás) és Kálnoki Kis Dávid (Honvéd) 2-2, Lanzafame Davide (Honvéd) és Szekér Ádám (Haladás) 1-1 soron következő férfi felnőtt nagypályás Magyar Kupa-mérkőzésre szóló eltiltást kapott. (via mlsz)

“Két tweet a tegnaphoz” bővebben

Szerdai szörnyűség

Aj-jajj…

Ne szépítsük, tényleg nézhetetlenek vagyunk. A Honvéd-meccsek általában a napjaim csúcspontjai, tartják bennem a lelket melóban, hogy este megyek megint, mostanra már a hideget/telet is újból megszoktam, szóval tényleg egészen vártam az esti kupameccset, noha sejtettem, hogy nem lesz gála, mert ezt a fogalmat, hogy gála, a Lütyő nem ismeri. Egy szolid 2:0, aztán majd Szombathelyen gurítunk egy négyest, amikor senki sem várja, B csapattal is. Ehelyett 1:0-ás szenvedés lett a vége, és hiába axióma, hogy bunkerező ellenfél ellen mindig nehéz, azért ezt a Haladás-bunkert ne mondjuk áttörhetetlennek.

“Szerdai szörnyűség” bővebben

Beharangozó helyett kibeszélő a Haladás elleni kupameccsre, amit a Vasas pályáján játszunk

Ha addig nem lesz más, mondjuk RW tollából, akkor ennyivel kell beérnetek mára, mert munka van, hajtás van, házon kívül vagyok, igazából jobb dolgom is lenne, kicsit meg is csömörlöttem, satöbbi, majd kikecmergünk belőle valahogy. Például holnap lesznek új drónképek Barla jóvoltából a stadion építéséről, azt már most beígérhetem, mert tegnap óta a gépemen várakoznak.

Addig pedig mindenféle kérdések:

  • Mátyus Jani, Mátyus Jani!
  • Lanza pihen?
  • Ugrai játszik?
  • lesz meglepetés a keretben?

Ilyesmik. Mindenkinek kellemes napot, este találkozunk a presszóban és/vagy a stadionban. (nettó négy percet szántam erre a posztra.)

Bejelentették Ugrait

(via honvedfc.hu)

Kommentár később, amint lesz rá ka-pa-ci-tás. Egyelőre örüljünk annak, hogy darabra kezdünk meglenni csatárposzton, viszont jó lenne tudni, hogy mennyi időre szól a szerződése.

Az már kölön vicces érdekesség, hogy évek óta van egy csetünk pár ismerőssel, csapat szerint: egy kispesti, egy halista, egy diósgyőri, egy fradista és egy kecskeméti. Eddig Ugrai ötből négyet hozott, szóval innentől retteghet a kecsói kolléga.

Időutazás gyerekkorunk focivilágába

Vincze Lilláék, MINT NÉGER, de ne ijedjünk meg, nem ez lesz a lényeg

Meló végén, már félig kifolyt szemmel még gondoltam, ránézek a privát levelezésemre, ahol egy külön csoportban Öcsémmel, Totó és Doki barátommal, valamint az ex-labdabiztos blogger Vérfarkassal küldözgetünk egymásnak mindenféle vállalhatatlan hír-kommentárokat. A szokásos Bohócliger-vonatkozások mellett mai adagként valami Pataky Attilás borzalom fogadott, aminek kapcsán Vér valahonnan kerített egy Három kívánságos klipet, amiben az Edda igric szekunder szégyenérzetet keltő Batman-jelmezben énekli valamelyik slágerét. Miután ezen már könnyesre röhögtem magam, Vérfarkas még bevitt (a Vincze Lilla-rajongásom porba zúzni kívánó) mélyütésként egy ugyaninnen származó Napoleon Boulevard klipet, ahol a színpadon egy megszeppent kissrác azt kéri Tibi bácsitól, hogy a Napoleon adja elő vele a színpadon a Bicikli c. slágert, MINT NÉGER (igen, jól hallják a kedves olvasók). Hiába, akkor még más volt a PC fogalma. Konkrétan nem létezett.

20 másodpercet bírtam a szürreális élményből, mikor észrevettem, a video meglehetősen hosszú, egy egész évadnyi Három kívánság műsort sűrít bő egy órába, beletekertem hát, és a közepén (kb. 29.30-tól) megleltem, amire számítottam: egy panellakos kiscsávó kéri csodatevő Tibi bácsit, hogy hozza őt össze az akkor épp az Olympiakosban profiskodó Dömével. Erre az epizódra halványan emlékeztem még 1988/89 tájékáról, hát most újranéztem. Mit mondjak: ’80-as évek fetisisztáknak több mint ajánlott!!!

“Időutazás gyerekkorunk focivilágába” bővebben