Mastodon

Címke: videó

Sok kicsit egyre ment

Kisvárda–Kispest 1-1

Bevállalós volt a három hét múlva még csak mindössze tizenhét éves Somogyi Tamással kezdeni a balszélen. Kérdés, mennyire volt tudatos, és mennyire esetleg a sérüléseknek köszönhető, azonban egyáltalán nem baj, hogy egy ilyen faital játékos képet kap az NB I. mezőnyéről, még ha talán nem is a legerősebb ellenféllel szemben.

Mert amúgy Ostrovka, Radmanovac és Melnyk szorításában nem sok területe maradt, ráadásul Hangya is aktívan fellépett az oldalán, sokszor beelőzte, így Somogyinak maradt a középpálya magassága. A második félidőben a helyére beálló Medgyes már jóval feljebb játszott.

„Sok kicsit egyre ment” bővebben

Bárcsak lenne egy értelmezhető középcsatárunk. Vagy kettő.

Kispest–Kisvárda 2-1

Nem volt ez rossz elsőre, pláne nem a 40 fokhoz képest, ami a stadionban várt minket. (Apró szervezési malőr, hogy a stadion összes szektora árnyékban volt a meccs kezdetekor, kivéve a C közepe, amit egyedüliként megnyitottak. Végül némi perlekedést követően, aki akart, a második félidőre behúzódhatott a korzó kanyar felőli sarkába – az árnyékba.)

„Bárcsak lenne egy értelmezhető középcsatárunk. Vagy kettő.” bővebben

Valamit mondott Feczkó a tévében, azonban nem tudjuk, hogy mit (frissítés: már igen, viszont arról majd külön posztban, ha van értelme)

Frissítés: működik a videó!

Az elmúlt másfél évben Fórizs egyedül saját magát engedte bárkinek nyilatkozni a kötelezőket leszámítva. A meccsek utáni sajtótájékoztató és doorstep interjú kötelező, a tévés meccseken is vannak megszólalók, mert az is kötelező, valamiért úgy gondolják, hogy az ankét is kötelező, ilyenkor lehet jönni mellékszereplőnek Fórizs mellé, de ha mondjuk kikérnéd Kántor Kevint, amikor már a harmadik zseniális gólját rúgta és amúgy is remek történet az övé a svájci ötödből érkezve, vagy az edződet, amikor az NB II. utolsó helyéről pár hónap alatt az NB II. első helyére hozza fel a csapatot, akkor nem a válasz.

„Valamit mondott Feczkó a tévében, azonban nem tudjuk, hogy mit (frissítés: már igen, viszont arról majd külön posztban, ha van értelme)” bővebben

Osztályon felüli mérkőzésen

Kispest–Vasas 3–1

Hát igen, megint az volt, ami sajnos csak nagyon ritkán lehetséges az NB II-ben: komoly, látható tétre meccset játszani.

  1. A mindenkori Bozsikban eddig rajtunk kívül senki sem ünnepelhetett bajnoki címet. A közelmúltban például a Videoton kétszer is megpróbálta (2011: hol a fieszta? 2017: elveszem a piros pólód), de persze semmi. Ahogy azt kell.
  2. Kispest–Vasas, és bár már mindkét csapat feljutott, a bajnoki cím egyelőre nem dőlt el. Számunkra ebben a bajnokságban valójában egy név, egy ellenfél volt: a Vasas.
  3. Teltház, látvány, miazmás. 6627 a hivatalos nézőszám.

Ez a csapat nem először villant jó játékot, amint valódi tétre kezd játszani. Az első félidő se volt kutya, azonban a másodikat egész biztos újra fogom nézni a héten legalább egyszer. Még viccelődtünk is azonban meccs után, hogy az 1. fordulóban, Videotonban volt utoljára ilyen félidőnk. Vagyis az 1. forduló első félideje és a 29. forduló második félideje között volt 28 legfeljebb közepes meccsünk.

„Osztályon felüli mérkőzésen” bővebben

Emelt fővel

Kispest–ZTE 2-2 (tizenegyesekkel: 4-5)

Csodálatosan korrektre sikeredett az MLSZ idei kupakiírása, sőt, úgy általában a Magyar kupa versenyrendszere maga a belépési esélyegyenlőség szótári definíciója.

  • ebben a kiírásban sorsolták, hogy ki játszik otthon, miközben az egymeccses körökben hagyományosan az alacsonyabb osztályúnak illenék.
  • a május 9-re kiírt kupadöntő hétvégéjén az NB I-ben nem, míg az NB II-ben fordulót rendeznének, tehát eleve nem számoltak azzal, hogy NB II-es csapat eljuthat odáig.
  • hiszen miért is juthatna el, ha csak magyarokat foglalkoztathat, miközben az ellenfele kezdőjében két brazil, egy szlovén, egy nigériai, egy spanyol és egy argentín volt, majd csereként behozott egy románt, még két brazilt, még két argentint és egy mexikóit. (ha jól számoltam, tizennyolc légiós van a keretükben, szóval még ki sem használták az összes lehetőségüket.)
  • konkrétan a hosszabbítás utolsó percében három magyar volt fent a ZTE-nél a pályán,
  • miközben nálunk három U20-as. (Az mondjuk egy másik, MLSZ-től független probléma, hogy rövid a padunk. A téma iránt a sportigazgatónál érdemes érdeklődni.)

Na, ebben az egyenlőtlen helyzetben, de legalább hazai pályán fociztuk le az NB I-ben harmadik-negyedik helyen álló, amúgy általában stílusosan játszó ZTE-t. A 93. percben tudtak nagy szerencsével egyenlíteni, majd a hosszabbításban hiába vezettek, vissza tudtunk jönni, és végül tizenegyesekkel jutottak tovább. Ennél kisebb különbség nem nagyon létezhet.

„Emelt fővel” bővebben