Mastodon

Gondolom kapunk majd pár hangzatos ígéretet, hogy most aztán tényleg, azonban kérdés, maradt egyáltalán valaki, aki még képes hinni nekik?

Felcsút – Honvéd 1-0

a fearful woman having claustrophobia in a cardboard box

Teljes kilátástalanság. Nincs rá jobb kifejezés, mint a teljes kilátástalanság. Magunkat ismételjük hetek, hónapok óta, amikor azt mondjuk, ennek így semmi értelme.

Soha, semminek nem lesz valódi felelőse, a klubház szarik ránk, szarik a klubra, szarik mindenre. A legtöbbet akkor tehetnék, ha lemondanának a vezetők, mielőtt bevégeztetik a munkájuk, és teljesen kicsinálják a klubot.

Elképesztő, hogy három és fél év alatt egyetlen haver sem szólt rájuk, hogy srácok, ez szánalmas. Petiminiszter is mindig csak dicsér és reménykedik, a minisztériumok ugyanúgy tolják bele a lóvét, mintha lenne bármi értelme, a klubvezetés nagyon elvétve megszólal, akkor mindenki más a hibás, főleg az elmúltnyolcév, majd biztosít mindenkit arról, hogy ezentúl más lesz.

Aztán sosem lesz más.

Tényleg felesleges az egész. Felesleges bármit mondani, úgyis szarnak a fejünkre, úgysem érdekli őket a Honvéd. Különben maguktól ismernék be, túlnőtt rajtuk a feladat, sőt, mit túlnőtt, hiszen eleve alkalmatlanként érkeztek, és a romboláson kívül alig másra nem voltak képesek.

Szétvertek szinte mindent, amihez hozzá tudtak nyúlni, amire egy kis ráhatásuk lehetett. És úgy tűnik, létezik az a támogatottság, az a valóságtól elrugaszkodott Belső Világ, ami itt tudja tartani őket, és ami miatt ők is itt tartanak embereket. Miközben az egész felépítmény szétrohadt alattuk, klikkekre esett szét, mindenki utál mindenkit, nem segítenek egymásnak, letudják a feladatokat jó esetben, és menekülnek innen.

Milyen tulajdonosok azok, akik ennyire nem szólnak bele a működésbe, ennyire nem határoznak meg célokat? Mindenki látja, hogy tróger az egész, hogy vaskos állami segélyekből tudjuk egyáltalán kihúzni az éveket, hogy semmi koncepció, semmi előremutató momentum, semmi. Milyen tulajdonos az, aki hagyja így szétesni a birtokában lévő értéket?

Egyáltalán nevezhető tulajdonosnak az, aki szinte semmit sem kockáztat, hiszen a hiányt úgyis betömi állambácsi, és ha végre megjönne az ukáz, hogy menni kell, akkor az új tulajdonos úgyis rendez mindent. Nyugi, a Körön belül senkit sem hagyunk az út szélén.

Felelősség nincs, kockázat nincs, tehát akár lehetne jót is csinálnió. Ehhez vagy nem kéne beleszólni, vagy néha pont igen, és odahatni, ahol a legnagyobb a probléma. Már amennyiben alkalmasok vagyunk erre az odahatásra.

Komolyan, egy Honvédnak ennyi istentelen sok pénzből simán ott kéne lennie a dobogó környékén, a tulajoknak és a sleppjüknek vígan pezsgőzni az egyik skyboxban, és mutogatni a többi sleppnek, hogy milyen szép sikereket értünk el.

Menne az egész magától, önjáróan, ha a megfelelő emberek ülnének a megfelelő helyeken.

És a vezetőségnek tényleg nem lenne több feladata, mint belefeledkezni a sikerekbe, villogni mások fényében. Nem volna példátlan a világ labdarúgásában.

Gazda nélkül viszont nem megy, márpedig nekünk nincs gazdánk. Névleg van tulajdonos, névleg van egy valag igazgató, vezető, és aki tudta, hozta a haverjait, hiszen ingyenpénz, aligmeló, nullakockázat. Felelős majd lesz, talán a gyúró, talán az edző, talán a sportigazgató, talán valaki más, de mindenképp egy szint alatt kell keresni a neveket.

Egészen szánalmas klub lettünk, köszönjük.


Az egyetlen(!) helyzetünk a meccsen

(…) a fiatalos lendület – amit Tam Courts is kiemelt a mérkőzést megelőző tv-interjújában – pedig meg is mutatkozott a játékunkban.

Az első félóra után megállapíthattuk, hogy valóban megvan a lendület a játékunkban, amely mellé viszont hiányzott, hogy az akciók végén még pontosabbak legyünk, s akkor bizony annak ellenére is megszerezhettük volna a vezetést, hogy azért a hazai gárdának is voltak helyzetei.

ezzel szemben a Honvéd valósága.

Az első félidőben világos volt a tervünk, kontrollálni akartuk a pálya közepét, jól szervezettek is voltunk, a rögzített helyzetekből veszélyesek tudtunk lenni, de egy apróság mindig hiányzott a gólhoz

és Courts valósága.

Minden további ott van a videón. A legnagyobb helyzetünk, az egyetlen, amit be lehetett vágni az összefoglalóba. Történt mindez a 19. percben, az egyik belsővédőnk, Prenga által.


Vége az első körnek


Batik köpése

A kulcsmomentumokat kimerevítettük

A fene tudja Bence mit csinált pontosan. Egyelőre annyi biztos, hogy a gólja után magához hívta Hornyák, és amíg Bence kifelé sétált, mondjuk úgy, a levegőbe köpött.

Hogy szánta valakinek, vagy csak így jött ki, és pechjére pont elkapta a kamera, nos, gondoljon mindenki, amit akar.


Osztályozókönyv


címlapkép // MART PRODUCTION on Pexels.com

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||