Figyelmesen átolvastam a pályarendszabályokat és a Bozsik Aréna honlapján található gyakori kérdéseket, és úgy értelmeztem őket, hogy
- a bozsikos repoharat minden további nélkül bevihetem, hiszen a tokenemért cserébe úgyis ugyanilyet kapnék bent,
- az italpor nem minősül italnak, mert eleve nem folyékony, ráadásul nem palackban, hanem könnyű, kézzel is téphető csomagolásban tartózkodik,
- az italpor nem minősül ételnek, mert bár szájon át fogyasztható, a valódi formáját vízzel hígítva nyeri el. (Ha nagyon szőrözni akarnak, akkor egy rágó is ételnek minősülhet, és tilthatják a bevitelét a stadionba.)
- az italpor nem szúró- vagy vágóeszköz, nem esernyő, nem lehet vele fényképezni, nem politizál, alkalmatlan az arcom eltakarása, nem élő állat ésatöbbi.
Az italpor tehát szabályosan bevihető.
A lényeg, hogy a mosdóban van víz, vezetékes víz, olyan, amit otthon is szoktam inni. A bozsikos repohár funkciójából adódóan alkalmas a folyadék felfogására és tárolására, magyarul vízzel megtölthető. Innentől pedig gyerekjáték összekombinálni a kettőt:
- nincs bajom a vízzel. Nagyrészt eleve vizet fogyasztok, és csak második a sör, harmadik a mindenféle cukormentes szörpök, míg a többi italfajta jóval lemaradva a vert mezőnyben.
- ha mégis megkívánnék valami ízvilágot, akkor feltépek egy hetven forintos italport, és mint az urak, akár a felét is beleszórom (a használati utasítás szerint két literhez elég egy zacskó, miközben a repoharam csak négydecis), elkeverem, és jóízűen fogyasztom. (Már amennyire ezeket az italporokat lehet jóízűen fogyasztani. A barackos jeges teát speciel megkóstoltam, és csodálatos műíze volt, büszke lehet rá a szintetikus ipar.) Az elkeveréshez lehet, viszek magammal egy-két papír szívószálat.
Italpor és repohár – ez lesz az én kis lázadásom a rendszer ellen.
Az biztos, hogy a büfében egészen addig nem vagyok hajlandó fogyasztani, amíg a jelenlegi szolgáltatója üzemelteti. Előbb másfél éven át bizonyították az alkalmatlanságukat, majd amikor próbáltunk pár apróságot szóvá tenni, akkor a pofánkba röhögtek.
Nem fogok senkit semmire biztatni, mindenki maga dönti el, hogy mi fér bele neki, és mi nem. Én úgy vagyok vele, hogy a meccseken ott kell lenni, azonban nem kötelező a klubtól vásárolnom ajándéktárgyakat, nem kötelező a büfében fogyasztanom, nem kötelező átvennem a klub hivatalos kommunikációját, nincsenek kötelező dolgok. Semleges ruházat, az övtáskában semmi olyasmi, amibe beleköthet a szeku. Belépek a meccsre, megnézem, beszélgetek a barátaimmal – és ennyi.
Eljutottam arra a szintre, hogy nem szeretnék többet beletenni a klubba, mint amennyit várhatunk tőle cserébe, mint amennyire tart bennünket. Előbb bizonyítsák, hogy valóban nyitottak egy közösségibb megoldásra, hogy valóban vállalják a felelősséget a tetteikért.
Honvéd – Soroksár edzőmeccs
szombaton 10-től a Bozsikban. A meccs kétszer 60 perc, a beugró 990 forint, elővételben pedig 990 forint plusz 199* forint kényelmi díj.
*_ Az 1000 forint alatti jegyekre 399 helyett 199 forint kényelmi díjat számít fel a Jegymester.
Apropos, nem tudja valaki, hogy hol lehet Budapesten kapni (nem rendelni, kapni) Cedevitát, vagy kólás Bolerót?
