
Elég fura érzések vannak bennem most, és voltak végig a meccsen. Klasszikus, „múltheti győzelem utáni” balfaszkodást hoztunk ugyanis az első félidőben, az év szánalomöngóljával, majd meddő brusztolással a második félidő közepéig, kilátástalanság a pályán és a lelátón. Onnantól viszont cezúra, 2 tizi és egy akciógól, szinte 2011 őszi forgatókönyv, 3 pont a zsákban egy széteső Paks ellen. Hát ez meg mi a frakk volt?! „60 perc balfaszkodás után megidéztük 2011 őszét: rossz játékkal is sima 3:1 itthon!” bővebben