vh – Oldal 390 – Csak a Kispest!

nézegess szép tájakat – lehetséges ellenfelek európából

úgy néz ki, hogy kiemeltek leszünk az EL első körében, így negyven, európai szinten még nálunk is jóval gyengébbnek kiszámított ellenfélből kaphatunk majd valakit. most azoknak szeretnénk kedvezni egy poszttal, akik még nem döntötték el, hogy hol töltenék ezévi jól megérdemel nyaralásukat – és néznének ott szívesen Honvédot.

közszolgálati funkciónkat ellátva, egy térképre összegyűjtöttük a lehetséges célpontokat izlandtól kazahsztánig. az UEFA egyelőre még nem közölte a tényleges csoportokat, amikből majd sorsolni fognak, tehát ne vegyünk mérget rá, hogy egy a negyvenhez az esélyünk egy jó balatoni nyárra a walesi Bala Town ellenfeleként, esetleg egy remek tengerparti csobbanásra a montenegrói Kotorban.

EL 2013/14. 1. kör nagyobb térképen való megjelenítése

a teljes lista amúgy itt olvasható.

a legmesszebbi csapat a kazah Pavlodar, ami a google szerint 4036 km a bozsiktól, de az izlandi Vestmannaeyar sincs közel a maga 2982 kilométerével. velük ellentétben a szlovén NK Celjét megúszhatjuk egy laza négyszázassal, ami ugyan messzebb van, mint békéscsaba, ellenben nem is enbékettőre utaznánk oda.

Bronzinterjúk #2: Hidi Patrik.

Hidi Patriknak -sok csapattársához hasonlóan- igen jó tavasza lett az idei: mi is egyre többször dicsérhettük a fiatal védekező-középpályást, aki a Győr elleni, saját góllal is felejthetetlenné tett mérkőzésen nyújtotta idei legjobbját, de emlékezetes marad az MTK elleni idegenbeli bekk-játéka is.

Patya az interjúban beszélt saját idei teljesítményéről, hogy ő hogy látta az évet, és terveiről, melyek közt a kezdő pozíció stabilizálása mellett egy könnyebb EL-ellenfél kihúzása is szerepel, bár úgy véli, ez utóbbira azért kicsi az esély.

Hidi Patrik @ Haladás – Bp. Honvéd 1-1 [2013.06.01.] by Veghhanta on Mixcloud

fotó: honvedfc.hu

egy pillanatba sűrítem bele, hogy miért szeretem ezt a mostani kispestet

szombathelyről hazafelé, már jóval a csornai benzinkúton megejtett ünneplés után újabb megálló következett, ezúttal bábolnán, mert ott van meki, és az szokás, hogy ott megállunk. ahogy a csapat is.

egy gyors menü, majd át a kúthoz újabb és újabb sörökért ezen a délutánon. lacival sétálunk visszafelé, veszett hideg a jóárasított kőbányai, és azt látjuk, integetnek a többiek, siessünk, valami történés van.

körben állnak, mint valami alkalmi néptáncos csoportosulás, de mégsem, mert vernes ricsi is ott áll, és éppen rw-n kér számon egy mondatot, amit én írtam. mivan?

a lényeg, hogy a plusz-mínuszos posztban volt róla egy adat, és hozzá egy elejtett mondat, amit mondhatni sérelmezett. bevallom, nem emlékeztem rá, így kikerestem az előbb:

MaxiKing nullása nem meglepetés, Debi 0,1-e talán, ellenben Vernes 0,11-e hatalmas. Valahogy azt gondolnánk, hogy ha Ricsi pályára lép, akkor valami jó fog majd történni velünk, támadóbbak leszünk, miközben mégsem ezt mutatják a számok, inkább azt, hogy a megnyert meccsekbe érkezik vérfrissítésnek.

hoppá, valóban. erős mondat a végén, ha ott állsz, és meg kell védened az általad korábban leírtakat. jogosan kérnek számon. (itt jegyzem meg, a mutató szépsége, hogy miközben ricsi épp nyert nekünk szombathelyi góljával egy bronzot, a döntetlen eredmény miatt a mutatója nulla lett, a 0,11-es értékéből pedig 0,10.)

és abban a pillanatban – ahogy magyarázom a bizonytványt – jöttem rá, hogy miért szeretem igazán ezt a csapatot: mert a játékosok valóban komolyan gondolják az eredményességet. ezek a srácok nyerni akarnak, ezeknek a srácoknak tényleg fáj, ha valami nem úgy sikerül, ahogy éppen szeretnék. bsszmg, emberek, ezt csak így érdemes csinálni!

igazad volt, ricsi, valóban. a statisztika ennyit ér. játszol egy jó meccset, és mégis lesz olyan mutató, amiben rosszabb leszel. de a lényegen ez nem változtat: a tabellán a nevünk előtt egy hármas áll, és ennél fontosabb érték ebben az évben egyetlen kimutatásban sem lesz.

amúgy – engedd meg, hogy visszaidézzelek – jogos amit mondtál, hogy úgy érezted, hasznos játékkal segítetted a csapatot idén. igen.

az megvan, hogy te vagy az egyetlen játékosunk, aki az összes olyan sorozatban gólt lőtt, amiben elindultunk? legyen az EL, Ligakupa, bajnokság, kupa.

az megvan, hogy 34 meccsre neveztek idén (EL nélkül), amivel úgy vagy hidi, ignja, diarra, kemenes, lovric és vécsei mögött hetedik a listán, hogy volt egy hosszabb kihagyásod? (megjegyzem holtversenyben délczeggel.)

igen, így kell helyesen kezelni a statisztikákat. basszus, essen rosszul, verje ki a biztosítékot, hogy utána jöjjön, a namajdénmegmutatom, és azok a pillanatok, ahogy a hungárián a nevedet kiabálja tábor, majd hatalmas taps a becserélésedkor.

ilyen csapat kell nekem, és ilyen játékosok a csapatba.

szóval köszi, engem meggyőztél. utólag is megkövetlek, fater.

Bronzinterjúk #1: Baráth Boti.

A szombati éremátadást követően az öröm percei következtek a csapattagok számára, mi pedig ezeket a pillanatokat használtuk ki egy-egy villáminterjú erejéig. A srácok lelkesen álltak a mikrofon elé, és ebbéli ténykedésünk első darabját egy Baráth Boti interjú képében kapjátok meg.

Botinak nagy idénye volt az idei debüt-szezonja, érthetően vidám is volt a szigorú védőifjonc a beszélgetés során, sőt, a bronzünnepben szórakozottá váló riporter egyetlen megfáradt kérdésére is rögvest vigyorogva lecsapott, így tudhattuk meg, hogy itt bizony senki nem alszik szombat este, egyedül pláne.

Baráth Botond @ Haladás – Bp. Honvéd 1-1 [2013.06.01.] by Veghhanta on Mixcloud

fotó: honvedfc.hu

19 éve erre a napra várok

Amikor legutóbb érmet szereztünk …

… én éppen nyolcadikos, ballagó diák lettem volna, ha a középiskolámban nem félévtől kezdődik a tanítás, amolyan nulladik évfolyamként. Az általánost ekkor már nem hívták dr. Orbán Lászlónak, de még Széchenyinek sem. Azóta megjártam három egyetemet, ráadásul pont szombaton lesz a 15. érettségi találkozóm, miközben én Szombathelyen szándékozok ünnepelni egy teljesen mást.

… még friss élmény volt, hogy nem Csehszlovákiába, hanem Szlovákiába ruccanunk át, ha észak felé hagyjuk el az országot.

… még nem volt világbajnoki aranya Franciaországnak, és senkinek sem jutott eszébe olyan blődliség, hogy Görögország valaha Európa csúcsára úgy ül föl, hogy nem Zeusznak hívják.

… szinte nem volt internet. Volt idő, amikor még nem volt internet, korlátlan információszabadság, korlátlan kapcsolattartás bárkivel, ha akarjuk, ha nem. Akkoriban a spamet még úgy hívták, hogy kaparós-bepalizós nyereményjáték, és a postaládánkba dobták.

… a legnagyobb forintcímlet az ötezres volt, bankkártyával még nem fizethettünk sehol, létezett fillér kézzel is megfogható alakban, és ha nyaralni indultunk, nem euróval tömtük ki a tárcánkat, hanem schillinggel, koronával, francia és belga frankkal, pesetával, lírával.

… az Eger ellen bemutatkozó Lőrinczy Attila alig két hónapos volt.

… mobiltelefon? Westelnek hívtuk, maroktelefonnak, mégcsak bunkófon sem volt, ami lett később, ráadásul aktatáska-méretben cipelték a szerencsés birtokosaik.

… akkoriban még Maradonának hívták a Messit.

… így nézett ki a Windows:

… Kofi Anan volt az ENSZ, Joao Havalange a FIFA, Juan Antonio Samaranch a NOB, Lennart Johansson az UEFA elnöke, Hankiss Elemér pedig már nem a Magyar Televízióé, miközben Nelson Mandela nyeri az első demokratikusan szervezett dél-afrikai választást.

… még szó sem volt a Star Wars előzményfilmjeiről, és az úgy volt jó. Ellenben Meg Ryan megcsinálja az I. Q. – A szerelem relatív című remekművét.

… Horn Gyula.

… Budapesten még nem voltak plázák, az elsőt is csak 1996-ban adják át. Előtte Centrumokba, Sugárba meg mindenféle egyéb helyekre járhattunk.

… a Balaton hol kiszáradt, hol túlcsordult, néha lehegesztették a Sió-csatorna gátját, néha rituálisan kinyitották. Ez legalább nem változott. Viszont a lángos ára negyvenről négyszáz forintra ugrott meg.

Amikor legutóbb érmet szereztünk, ott ült még velem fater és nagyfater is a lelátón. Az én kis részemet ebből az évből nekik ajánlom. Köszönöm, hogy megszerettettétek velem az ország egyik legcsodálatosabb dolgát, a Kispestet, a Honvédot.

Nektek miről szólt az elmúlt 19 év?

elmúltnyolcévezzünk egy kicsit mi is

ami szerintem úgy korrekt, ha mindjárt hazugsággal indítunk, mivel az elmúltnyolcév csak elmúlthétév, vagyis a hemingway-éra (majdnem) teljes bajnokságai, de posztcímenk így jobban hangzott.

a lényeg, hogy két grafikont tolunk ma is bele az arcotokba, mert nekem van ilyen statisztikusi vénám, és egy csomó adatsorom, amit évek óta vezetgetek, hogy majd valami jóság szülessék belőlük, és azt megírhassam ide.

szóval az van, a nyitóképen azt láthatjátok, hogy az egyes fordulókat követően, a 2006/07-es bajnokságtól kezdve hányadik pozíciót foglalta el a honvéd a tabellán. ugye, hogy mennyire nem gauss-eloszlás? (klikkre amúgy megnő, illetve átdob a flickr-re, de az nem baj.)

ha jól megnézzük, akkor nagyjából két helyen vannak sűrűsödési pontok. egyrészt az altájon, a 11-14. helyek környékén, ami csúfság, de emlékezhetünk, hogy supi majdnem bajnokcsapata után milyen vergődés következett évekig, amíg morales és sisa tréner ki nem takarította az öltözőt. a másik pedig a 3-6. helyek, vagyis a gazdag, jól menő csapatok mögötti régiók.

volt olyan, hogy az utolsó helyen álltunk (2009/10., sisával), és volt olyan, hogy vezettük a bajnokságot (2007/08., supkával egy őszön át tatabányáig, és rossival most, idénykezdéskor), de ezek a nagyjából ritkább esetek. a klub legújabbkori történelme hasonló, mint a száz éves, vagyis alsóház, felsőház, a kettő között alig átmenettel. remélem a pápa-siófok-szinten már túl vagyunk, és most következik valami olyasmi, ami felénk normálisabb, megszokottabb, vagyis éremesélyesebb.

érdemes megfigyelni, hogy az egyes évek más és más színnel vannak jelölve, és hogy a grafikon bal és jobb oldalán valahogy nem feltétlen ugyanazokat a színeket láthatjuk. vagyis igaz a korábbi állításom, az egy korszak (a mostani) is két korszak igazából.

ezért vegyük ki belőle az utóbbi két évet, és mutassuk meg külön, mondjuk így:

szép? persze, hogy szép. a 2011/12-es bajnokság rajtja óta csak elvétve nem voltunk a mezőny első harmadában, és nagyjából egy bajnokságnyi időt töltöttünk el a negyedik helyen.

mondtam már korábban is, itt bizony valami megmozdult, valami működik, valami beérni látszik! hogy most a harmadik helyen állhatunk, annak ugyanis előzményei vannak. már tavaly se volt gyenge a csapatunk, már tavaly is nyugalom volt a klub körül, már tavaly is megjelentek az első akadémiai fecskék, már tavaly sem (csak) kritikátlanul hoztuk konténerszám a külföldieket, már tavaly is egy olyan edzőnk volt, aki tudott mit kezdeni a társasággal, aki együtt tudott dolgozni a klubnál dolgozó többiekkel, netán a tulajdonossal.

ez a honvéd jelenleg teljes joggal van ott, ahol, teljes joggal számít az ország harmadik-negyedik legjobb csapatának.

ilyenkor felesleges lanzafamézni, láthatjuk, egyáltalán nem róla szól kizárólagosan a mostani kispest.

sá-lá-lá-lá, remek dolog nekünk lenni most.

Cicaharc a kibertérben: Nemzeti Sport vs. Bp. Honvéd

vs.

Részlet a Magyar Sportújságírók Szövetségének Etikai kódexéből.

Mindeközben Hemibá a csakfocin, és a klub hivatalos álláspontja a honlapunkon, merthogy ilyesmik jelentek meg, hiába mondott (általuk is leközölten) az MLSZ ezzel gyökeresen ellentétes dolgot.

Szeretjük ezeket a napokat, mert szórakoztat minket minden kis szánalmas próbálkozás, ami a franc tudja egyébként miért szükségszerű, hogy legyen ilyenkor. Apropos, az eredményeinkről írtak bármikor valamit? Elemezték, hogy miért ilyen jó a Honvéd, mitől megy a csapatnak, hogy kerülhetett tavasszal a tabella élére?

más fogást nem találtunk, csesztessük Lanza miatt a Honvédot

Mára kezdésnek csak egy grafikon. Lement 29 forduló, érik a dobogó, miközben a sportlapban elhallgatják az eredményeinket, az MLSZ Év Játékosa-díj listájára csak utólag súvasztják oda Vécseit, miközben a fél Fradi, Paks, Haladás és a légiósokat legalább hasonló számban alkalmazó Videoton bárkijét könnyedén.

Egyébként ha szó van rólunk, abban sincs kegyelem. Lanza szerepeltetése miatt célpont lettünk, hiába a szövetség adta ki a játékengedélyt, pontot mégis tőlünk, a vétlen féltől akar levonatni (ha lehetséges lesz) Orosz Pál, az EL-re hajtó Fradi valakije. Az, hogy az EL-re épp nekik van a legkisebb sanszuk még a kizárásunk esetén is, az most mindegy, az általános demagógia-szintet nem érinti.

Inkább foglalkozzunk magunkkal, és vessük vigyázó szemeinket a fenti grafikonra (egy adott mérkőzésen hányan szerepeltek – kezdőként, vagy csereként – az egyes játékoskategóriákból). Azon belül is a kék csíkra (MFA), és nyugtázzuk, amióta jók, jobbak vagyunk, ráadásul eredményesek, gólt nem kapók, pontokat gyűjtők, tabellán lépdelők, az nagyjából egybeesik azzal az időszakkal, amikortól az akadémisták stabilan a csapat gerincét kezdik kitenni. És igen, vannak mellettük légiósok, egy-két magyar, meg Hidi. Rossi mister talált valami elegyet, ami működni látszik, mi pedig örülünk, mint egyszeri paksi klubvezető egy újabb valahol leselejtezett öreg középhátvédnek.

Beérés van, kérem szépen, egy biztató jelen. Heje-huja, örömkönnyek, szombaton megszálljuk Szombathelyt, Savaria szavára sem adunk.

Ennyi.

Ilyen is csak nálunk fordulhat elő: hülye kérdés keddre

Most akkor az Eger ellen debütált legújabb akadémistánk Lőrinczi, avagy Lőrinczy Attila?

Próbáltam utánajárni, de hamar megfeneklett csónakom a kétféle írásmód szövevényes dzsungelében. Még szeretett klubunk, és egyben a játékos nevelőegyesülete is elbizonytalanított. Az MLSZ-hez a nevezést Lőrinczi névre adtuk le, és jegyzőkönyvileg is ezen a néven szerepelt szombaton, miközben a mezén a felirat Lőrinczy, és a honlapon is így hivatkoznak rá.

Azt tudjuk a srácról, hogy hatalmas tehetség, tehát logikus következő lépésnek tűnik, ha a kérdés eldöntése végett beírjuk mindkét formulát az MLSZ keresőjébe, mert aki tehetséges, vagy úgy általában jobb a többieknél, az csak akkor nem válogatott, ha valamilyen kritérium mentén éppen nem szerethető, mint mondjuk Huszti Szabolcs. Lőrinczire 2010. augusztusa óta nyolc találatot kapunk, ellenben 2011. márciusa óta mindössze csak egyet. Úgy látszik, akkor valamiféle átmenet lehetett, mert azóta rendre az ipszilonos alakot használják, hacsak nem az történt, hogy Attila közben szerzett valahonnan egy kutyabőrt, és változtatott hozzá nevet. (Megjegyzem mi is régi lőrinci család vagyunk, de nálunk a Liptáktelepen még a cz-s alak is ritka volt a lőrinciben.)

Menjünk egy szinttel feljebb: UEFA. Vagyis az a gondolat, hogy ha valami nemzetközi tornára nevezünk, akkor ott könnyen előfordulhat, hogy a helyszínen összevetik a nevezési lapokat a személyes okmányokkal, így – mintegy sokadik fellebbviteli fórumként – végleg ki kellene, hogy derüljön a turpisság, illetve a rossz betűhasználat. Lőrinczi: 1 találat, Lőrinczy: sok.

Mi tehát maradni fogunk az utóbbinál: Lőrinczy, és reméljük gyakrabban írhatjuk le (és természetesen teljesen más kontextusban), mint a jóval egyszerűbbet.

Más: Attila lesz az egyetlen, akinél hajlandó vagyok ezek után eltérni az MLSZ jegyzőkönyveiben szereplő névtől, vagyis Zivanovic sosem lesz Zsivanovics, ahogy Lovric sem Lovrics és így tovább, mert mégiscsak Zivanovic és Lovric az igazolt játékosunk, függetlenül attól, hogy mit mond erre a helyesírási szabályzat.

Minek ez a felesleges hangulatkeltés?

A Magyar Labdarúgó-szövetség várja a hivatalos értesítést Davide Lanzafame ügyével kapcsolatban. Mint ahogy megírtuk, a repubblica.it szerint 24 játékos ellen emeltek vádat Olaszországban futballmérkőzések eredményének befolyásolása miatt – s köztük van a Bp. Honvéd olasz légiósa is.

„Egyelőre csak sajtóhírről van szó – mondta Dinnyés Márton, az MLSZ sajtóirodájának munkatársa a Nemzeti Sportnak. – Várjuk a hivatalos értesítést az ügy jelenlegi állásáról. Annál is inkább, mert szövetségünk már az átigazoláskor kapcsolatba lépett az olasz szövetséggel, illetve a hatóságokkal, és tájékoztatást kért a Davide Lanzafamével kapcsolatos hírekre vonatkozóan. Ha a sajtóértesülések megfelelnek a valóságnak, akkor a légiós nem vehet részt az MLSZ versenyrendszerében.”

Az már más kérdés, hogy mit jelenthet az, ha hivatalosan is kiderül a vádemelés ténye. Davide Lanzafame korábban úgy nyilatkozott, hogy nem áll eljárás alatt, ezért engedték őt szerepelni. Ha viszont vád alá helyezték, az más megvilágításba helyezheti az ügyét, és még egy óvási lavinát is elindíthat: kérdés, hogy a Honvéd riválisai jogosulatlan játék miatt a szövetséghez is fordulhatnak?

nso.hu

Valóban? Ez valami féltékenység-játék? Szeretjük nem szeretni a Honvédot, csak mert nem gondoltunk rá év elején, hogy majd jó lehet? Vagy mert a Honvéd nem a Fradi, példányszámot csak botrányokkal képes növelni, ha egyáltalán? Vagy nagyjából miért kell ezt csinálni? Most snassz gyűlölni minket, vagy legalább úgy tenni, hogy majd mások gyűlöljenek minket, és közben mutogatni a tiszta kezünket, mi csak leírtuk, mert tudomásunkra jutott.

Amúgy hazudozni, feleslegesen hangulatot kelteni minek kell? Lanzafame – asszongya a cikk jótollú szerzője – „úgy nyilatkozott”, vagyis sejteti, Lanza magának adta ki a játékengedélyét, mintha azt nem az MLSZ bocsájtotta volna ki. Mi van, kis barátom? Hogy is van ez?

2013-ban, amikor az internet lassan húsz éve az életünk része, amikor az MLSZ tagja a világ egyik legjövedelmezőbb, legprofibban felépített nemzetközi szervezetének az UEFA-nak, szóval elképzelhető, hogy ne tudjunk itthon azonnal arról, ha Lanza ellen bármi olyan merül fel egy másik tagszövetségnél (Olaszország), ami ütközik az MLSZ versenykiírásával? Ez komoly?

A játékengedélyt az MLSZ adja ki, és vonja vissza, ráadásul a beidézett cikkben Dinnyés Marci is elismerte: „szövetségünk már az átigazoláskor kapcsolatba lépett az olasz szövetséggel, illetve a hatóságokkal, és tájékoztatást kért a Davide Lanzafamével kapcsolatos hírekre vonatkozóan”, vagyis minden releváns információ birtokában döntöttek úgy, hogy Lanza játszhat, amíg. Amíg ezzel ellentétesen nem járnak el, a játékos jogosult az adott mérkőzéseken szerepelni. Pontosan úgy, ahogy azt a Honvéd már februárban leírta egy közleményében.

Nem értem az egészet. Mi szükség van erre?

A címlapi ajánlóhoz már szavunk sincs, csak hápogunk némán magunkban.