Fehérvárott a téli szünetben nullára csavarják vissza a stadiont, vagyis se pályafűtés, se napoztatás, se semmi nem lesz, mindössze a szükséges állagmegóvásnak megfelelő minimum – jelentette be az elszabadult energiarákra reagáló válságtervében a város polgármestere.
Azt már a Nemzeti Sport tette hozzá, hogy ha januártól sem nyitják meg a Sóstói stadiont, akkor a Videoton Felcsúton játszhatja a hazai mérkőzéseit.
Egy (a lehetőségekről) // utóbbival nincs semmi baj,
ugyanis vannak olyan pillanatok, amikor felesleges provokálni a lakosságot mindenféle fényűzéssel, pláne a magyar NB I-gyel. Ha egyszer kurvadrága lenne működtetni, mert elszabadultak az energiaárak, akkor egyrészt megoldást kell találni, hogy valamiképp folytatódhasson a bajnokság, másrészt nem ártana némi szolidaritást mutatni a társadalom irányába.
De hogyan spórolhatnánk?
Először mindenképp vegyük sorra a korlátozó tényezőket:
- az MLSZ-nek jelenleg három VAR-kamionja van, vagyis egy napon egyszerre legfeljebb három helyszínt tud kiszolgálni.
- egy fordulóban hat mérkőzés van.
- a nézők inkább szombaton és vasárnap tudnak meccsre menni.
- az utolsó őszi fordulót november 12-13-án (négy villanyfényes meccsel!), az első tavaszit január 28-a környékén tervezi megrendezni az MLSZ.
- a televíziós közvetítések miatt valamennyi világítás mindig kelleni fog, azonban ha egy kis mázlink van, akkor a reggel 9 és délután 1 között(!!!) kezdődő mérkőzéseket egész télen természetes fényben lehet lejátszani.
- vannak stadionok amik olcsóbban, és vannak, amik drágábban üzemeltethetőek.
Innentől a játék ugyanaz, mint a Fülesből ismert logikai fejtörők: valahogy össze kell rakni a legoptimálisabb megoldást. Például:
- simán lehet egy stadionban két mérkőzés egymás után. Egy fél 11(!!!)-től, egy pedig 13 órától. Ilyenkor a két meccs nem két energiaszámla, hanem kevesebb, valamint elég egy VAR-kamion hozzá.
- a televízió is alkalmazkodhatna, és mondjuk szombaton párhuzamosan két-két meccs mehetne, az egyik az M4 Sporton, a másik a Duna kettőn, amiből ilyenkor egyébként is sportadót csinálnak. Tehát szombaton négy meccs, vasárnap kettő, meg is vannak a VAR-kamionok.
- akár fokozhatjuk a spórolást azzal is, hogy olyan stadionokban, akár semleges helyszíneken rendezzük a mérkőzéseket, ahol a legolcsóbb az üzemeltetés. Ebben az esetben a kluboknak és a szurkolóknak fel kell ugyan adniuk a hazai pályát, azonban amikor mérlegelni kell a számlák és a bajnokság folytatása között, akkor a semleges helyszín valahogy egészen elfogadhatónak tűnik.
Másfél (némi háttér) // felmerülhet kérdésként,
hogy tényleg ekkora a probléma? Tényleg le kell zárni a szinte csak kéthetente megnyitott stadionokat?
Egyelőre úgy tűnik, hogy igen. Az energiaárak annyira elszabadultak, hogy a fenntartás akár a nyolc-tizenhatszorosába is kerülhet. Eddig nagyjából (tizenkét hónapra számolva) 40-80 millió körül költöttek rezsire a klubok, vagyis könnyen kiszámolható, hogy aki nagyon jól jár ott is 40-ről 320-ra emelkedik a számla, miközben a másik végleten akár egymilliárd fölé is csúszhat a végösszeg.
Ezeket a számokat kell összevetni a klubok költségvetésével, vagyis hogy a másfél kötőjel öt-nyolc milliárdos éves büdzsékben kellene akkora luftot találni, hogy abból kijöjjön a megemelkedett rezsi. (Az egyszerűség kedvéért itt most tegyük félre, hogy nagyrészt eddig is az állam fizette a bulit, és valószínűleg ezután is ő fogja.)
Bónusz szarság, hogy közben az euró is elszabadult, és mivel a klubok sokszor euróban (vagy a mindenkori fizetési kötelezettség napján aktuális euróárfolyamhoz követe) kötnek szerződést a játékosokkal, az árfolyam növekedése azt jelenti, hogy változatlan bérek mellett az elmúlt egy évben (360-ról 430-ra) a forintban számolt bérköltségek közel 20 százalékkal emelkedtek.
Kispesten tavaly 2,9 milliárd ment el bérekre, 84 millió rezsire. A bérek az összes kiadás 65, a rezsi nem egész 2 százalékát tette ki. Ha csak egy átlagos növekedéssel számolunk, és feltételezzük, hogy nálunk is vannak bőven euróhoz között szerződések, akkor azt kapjuk, hogy a bérek 3,2-3,5 milliárdra, a rezsi pedig 700 millió forint környékére ugorhat fel, vagyis ez a két tétel együtt elérheti a teljes tavalyi kiadásunk egészét, miközben elve tíz százalék kiadáscsökkentéssel számoltak idén (4,4-ről 4 milliárd forint). Ennyi tartalék valószínűleg nincs a klubban, még akkor sem, ha idén nyáron megszabadultunk pár jól kereső játékostól.
Ja, és azt ne feledjük, hogy a Honvéd fenntart egy akadémiát, ami egyben egy középiskolai kollégium, vagyis van olyan rezsielem, amin bár lehet valamennyi fogni, fűteni, melegvízzel ellátni, világítani attól még szükséges.
Kettő (a felelősségről) // ha már ennyit elvertünk stadionra,
francért nem próbáltunk meg hatékony, közel zéró energiafelhasználású létesítményeket építeni? A stadionok fedettek, jóval több napelemet is elbírnának (kivéve a sátortetős megoldások, mint Debrecen, Szombathely, vagy a Hungária körút), egy kis geotermikus energia jól jönne például a pálya fűtéséhez, ilyesmik. Nem elég annyival megelégedni, hogy led a világítás, és csá.
Pozitív példának ott van Szolnok*, ahol a TAO-t értelmesen elköltve, termálvízzel oldották meg a fűtést és a villamosenergia előállítását is, ezért őket egyelőre nem érinti az önkormányzat takarékossági csomagja. Vagy Lipót, ahol komoly edzőközpontot húztak fel a szintén termálvízzel fűtött pályákra. (Magyarország termálvíztestének térinformatikai térképét itt találjátok.)
*_ címlapképünk is a szolnoki stadion, ahol jól megfigyelhető, hogy a termálvízen túl, komplett napelemfarmokat is telepítettek a sporttelepre. (fotó: Google Earth)
A régiekkel ellentétben ugyanis az új stadionok nem csupán a tribünök alatt kialakított szükség VIP-ekben, öltözőkben, és a hatalmas kandelábereiken függő lámpák tucatjaiban fogyasztanak áramot, hanem a kismillió, és általában egymással nem is szomszédos új helységet legtöbbször légkondival hűtik-fűtik, a pályát fűtik és napoztatják, a VIP már nem csak egy szoba, egy asztal és pár százas égő, hanem mindenféle látvány, hideg- és melegkonyha, az ehhez szükséges gépparkkal, ésatöbbi. Egy új stadion alapesetben többet fogyaszt, mint a régi, cserébe jelentősen több szolgáltatást is nyújt. Az energiahatékonyság tehát egy relatív fogalom esetünkben.
Viszont amíg a fenntarthatóság annyit jelentett nálunk, hogy a fejépületek komfortfokozatát a végletekig fokozzuk, és ott álmaink szerint majd lesznek konferenciák, esküvők, bulikák, tárgyalások, miazmás, hogy a bevételből aztán elműködgetjük a stadiont, addig nagyon nagy a baj a valóságértelmezéssel.
Budapest valóban egy jelentős rendezvényhelyszín Európában, szinte konferenciaváros, azonban hirtelen lett több új helyszín, és nem csak stadionok, sportcsarnokok, hanem egyéb központok, miközben a kereslet közel sem nőtt a többszörösére. A Bozsik egyetlen előnye, hogy kilométerben közelebb van Ferihegyhez, mint más helyszínek, azonban a közlekedés miatt, időben már messzebb, ráadásul se szállás, se egyéb szolgáltatás nincs a belátható környékén.
Vajon mennyi rendezvényt tartottak a tavaly nyári átadása óta a Bozsikban? Petiminiszter szülcsinapcsizott itt, tartottak pár politikai(!) rendezvényt a választások előtt, a Puskás-unokák állampolgárságát is itt adták át, bár ez a rendezvény is inkább Petiminiszterről és a választásokról szólt, meg volt tizenegyesrúgó bajnokság, és ezen kívül? Dedikált embereket foglalkoztat a klub a stadion egyéb hasznosítására, azonban abban sem vagyunk biztosak, hogy a saját bérköltségüket kitermelik.
És vajon mennyi piaci rendezvényt vonzanak be az új stadionok? Az Üllői utat viszonylag rendszeresen használják, azonban iparági pletykák szerint állami háttérintézmények, államhoz közeli cégek, konferenciák adják a bérlők nagy részét. A Hungária körúton, ahol egyedülálló módon két oldalt is vannak skyboxok, vajon milyen rendezvényeket tartottak ez elmúlt években? Esetleg a Fáy utcában?
A fejépületek komfortfokozatának agyatlan növelése és a használhatóságuk, valamint kihasználtságuk között vélhetően semmi összefüggés nincs, vagyis nyugodtan állítható, hogy ezek a beruházások egy adott elit szórakozására, kiszolgálására készültek. És ha ez az elit jól szórakozik, akkor odaszól a megfelelő helyekre, és lesz pénz. Nem kell itt eljátszani semmiféle normálishoz közeli piaci működést.
Most viszont az a helyzet, hogy egyre több helyen jelezték: eddig tartott, innen nem fog menni. Nincs miből.
- MLSZ – szeptember közepén elfogadott egy határozatot, hogy “a közüzemi díjak jelentős mértékű megemelkedése” is megfelelő indok a mérkőzések időpontjának módosításához, illetve annak kérvényezéséhez.
- Fehérvár – a polgármester jelentette be (l. cikk elején), hogy lekapcsolják a stadiont.
- Diósgyőr (NB II)- kérvényezték, hogy lehetőleg ne legyenek villanyfényes meccseik.
- Vác (NB III)- itt a helyi csapat már az NB III-at sem vállalta, most pedig a kézilabdások kénytelenek kiköltözni a csarnokukból.
- Makó, Balassagyarmat (NB III) – idény közben visszaléptek a bajnokságtól, a Pápa el sem indult.
- Szeged (NB II) – múlt héten bejelentették, hogy idén nem játszanak több villanyfényes meccset.
- Dorog (NB II) – október 11-től felfüggesztették a csapat stadionjának fűtését.
- Debrecen – november 9., az utolsó hazai meccs után a lehető legminimálisabbra csavarják vissza a Nagyerdei stadion energiafelhasználását. Egyelőre az év végéig, utána pedig az energiakereskedők ajánlatai alapján döntenek.
- Honvéd – nálunk egyelőre nincs semmi konkrétum, mindössze pletykákat hallottunk.
- vélhetően hamarosan még több bejelentés érkezik.
- (A mindenféle bezárásokat a K-Monitor itt és itt próbálja meg térképen ábrázolni.)
A kilátásokról
nehéz mit mondani.
Az energiaárak és az elszabadult euró normális körülmények között padlóra vágnák a magyar labdarúgást, azonban mivel az egész felépítmény eddig is az állam csecsén lógott, tényleg lehetetlen megjósolni, hogy mi fog történni.
Annyi biztos, hogy drága lesz. Nagyon drága.