mert célunk csak egy van
Az évad egyik legócskább első félidejét a szezon egyik legjobb második félidejével próbáltuk feledtetni az MTK Fáy utcai albérletében – sajnos kevés sikerrel. Pedig a második 45 perc alapján tényleg megérdemeltük volna minimum az ikszet – ha nem a három pontot. „45 perc után nem hittem, hogy ez lesz a cím, de tény: a győzelem sem lett volna érdemtelen” bővebben
Ciki, mert igazából azt várnátok most, hogy a tévés közvetítés hiányában okosságokat fogok írogatni a tegnapi meccsről, pedig nem. Egyrészt mert hiába remek a kilátás a Sóstó stadion vendégszektorából, azért annyira nem fasza, mint a MOL-terasz sajtójából, így nehéz bármi érdemlegeset megállapítani objektívan, másrészt valahogy úgy alakult, hogy mindenre figyeltünk, kivéve a meccsre.
Iszonyat hangulatosan indult a mai napom, hogy aztán iszonyatosan szarrá ázzak, de legalább megvan a továbbjutás (és remélem nincs meg egy remek megfázás). Bevezetőnek ennyi elég is, akit érdekel a „Régi idők jellegű pesti focikalandjaink” sorozatunk, az ne habozzon, lapozzon. „Eső, pára, fű és sár: a kupahelyszín Soroksár” bővebben
Sajnos bejött az a babona-megérzésem, hogyha a Fradi nem 100%-osan fordul ránk, akkor baj lehet. Nyilván nem ez a fő ok persze, de valahol én is kapaszkodókat keresek, mert nem vagyok vidám. A Fraditól sosem jó érzés kikapni, nem egy felemelő dolog látni a VIP-ben pöffeszkedő divatharcosok kéjes mosolyát, ahogy gúnyosan táncolnak a 2:1-es „hősies” győzelem után a vendégtábor felé. És mégis, ráadásul pont ezért, no meg a csapat miatt, aki megtettek mindent, amit lehetett, meg a vendégtábor miatt, akik annál is többet, a szomorúságon kívül nincs rajtam a szokott világvége-hangulat. Így tényleg ki lehet kapni.
Csak persze szar érzés. „Utálom ezt írni, de így ki lehet kapni…” bővebben
Semmi sem alakult úgy, ahogy vártam, de ennek most kifejezetten örülhet mindenki. Elállt az eső a meccs nagy részére, Vernes Rikárdó akkorát hajtott, mint egy csúcsidős Forrai Rambó, a meccs végén pedig nem számunkra jött a vészterhes fordulat. Komolyan, csak kapkodom a fejem. „Kamber Gyuri be..szta a happy endet” bővebben
