Mastodon

Koronanapló 48. nap // foci vs. labdarúgás, üvegzseb, podcastek és sorozatok

Még mindig Pagliucánál tartok.

Tegnap megcsillant a remény, hogy hamarosan mégis lehet valami fociféleség az országban. Azóta kicsit jobb a közérzetem.

Tudom, egyelőre nem több, mint egy lehetőség, ami ha bekövetkezik, az arcunk inkább emlékeztet majd a magyar narancsot kóstoló Bástya elvtársra, mintsem bármi másra, hiszen nagy valószínűséggel egy képernyő előtt ülünk majd, és még csak nem is együtt, többen, mert a vendéglátóhelyek ha ki is nyithatnak, akkor is a kertre kell szorítkozzanak, ott pedig a legritkább esetben van közvetítés.

Valami lesz, ami olyasmi, annak látszik, azonban ha a klassikus tételből indulunk ki, miszerint úgy néz ki mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa, akkor az kacsa, akkor lyukra futunk. A tévés foci ugyanis nem foci, hanem csak labdarúgás.

„Koronanapló 48. nap // foci vs. labdarúgás, üvegzseb, podcastek és sorozatok” bővebben

Koronanapló 44. nap // távolság, szociális élet, hCaptcha, legrégebbi játékos, Diósgyőr

A poszt egy kvízkérdést is tartalmaz.

A legutóbbi bejelentkezés óta nem sikerült előrelépni a gépvásárlásban, ami egyre nyilvánvalóbban a lustaságomnak köszönhető.

Az alvási ciklusok továbbra se rendeződtek, ugyanúgy kora hajnalban kelek, kivéve, ha valamiért rosszul alszom (ami egyre gyakoribb mostanában), mert akkor hétkor.

A szociális élet egyre jobban hiányzik, mivel március 18. óta 600 méternél(!!!) jobban nem távolodtam el a lakásomtól, és akkor is csak azért, mert akciós volt az egész kacsa a Lidlben.

A ház bejárati ajtaja és a Lidl bejáratának távolsága légvonalban a Google Earth mérése alapján. Vagyis a hűtőpulttal valószínűleg megvolt a 600 méter
„Koronanapló 44. nap // távolság, szociális élet, hCaptcha, legrégebbi játékos, Diósgyőr” bővebben

Koronanapló 30. nap // olvasnivaló, gépvásárlás, #kanyar25

Olvasnivaló

Hosszabb cikk az átlátszón a Bozsik építésének költségeiről, hátteréről, miegymásról az Átlátszó stílusában. Összefoglalónak elmegy.

Van egy elég jó blog Guttmann Béláról, aki egy időben a Kispest edzője is volt. Legújabb posztjukban Guttmann és a válogatott kapcsolatáról van szó:

„Koronanapló 30. nap // olvasnivaló, gépvásárlás, #kanyar25” bővebben

Koronanapló 28. nap // kommentelés felülvizsgálata, közösségi finanszírozás, vereség a Fraditól

Az elmúlt napok azzal teltek, hogy átgondoljam a kommentelésről alkotott véleményemet. (Lényegében nem változott, azonban hajlok engedményekre.) Felületesen átfutottam a nemzetközi és magyar trendeket, megnéztem pár példát, modellkísérletet, itt főleg hazaiakat, mert a hazai internet hajlamos máshogy működni, mint a világ szerencsésebb részén, és most íme, előjövök egy ajánlattal, amit egy hetünk lesz megvitatni.

A lényeg, hogy a kommentelés akkor és addig működhet, ha elindulunk egyfajta közösségi finanszírozás irányába, vagyis a közösség kezébe egyrészt jogokat, másrészt kötelességeket teszünk, és ezt mindaddig vagyunk hajlandóak fenntartani, amíg a jogokkal élés és a kötelességek betartása egyensúlyban marad.

Megjegyzés: a trendek nem a statikus oldalak, hanem a hírlevelek, és a fizetős hírlevelek irányába mutatnak. Egyelőre ezzel a lehetőséggel nem kívánunk élni.

„Koronanapló 28. nap // kommentelés felülvizsgálata, közösségi finanszírozás, vereség a Fraditól” bővebben

Koronanapló 17. nap // Beindult a fizetéscsökkentési láz

Letargia, fizetéscsökkentések, Öcsi első szülinapja, unalmas döntetlen az Újpesttel.

A sok itthonlét után hétvégére utolért az általános letargia, és eljutottam odáig, hogy semmihez sincs kedvem. Sajnos, most lesz igazán szükség az önakaratra, hogy sikerüljön átbillenni, mert ha beleragad az ember, akkor nagyon nehéz lesz visszapörögni a munkába, a megszokott napi rutinba. Például visszatalálni a posztoláshoz.

Kicsit mint másnaposan menni meccsre. Egyetlen gondolatod, porcikád se kívánja a sört, ha csak rágondolsz hányhatnékod támad, aztán valaki a kezedbe nyomja az elsőt, nehéz kortyok, leszenveded a felét nagy nehezen, majd a másik felét valamivel könnyebben, és hopp, meg is volna az átbillenés, jöhet a következő.

Vagy a fáradtság. Túlhúzod a napokat, este fusizol kicsit, egyre nehezebben maradsz ébren, mégis kellenél délelőtt, koncentrálni kéne, nem megy, nem megy, aztán valahonnan jön az átbillenés, az álmosság eltűnik, pár órára minden normális újra. (A túlhajszoltság hosszabb távú negatív hatásairól majd máskor.)

„Koronanapló 17. nap // Beindult a fizetéscsökkentési láz” bővebben