mert célunk csak egy van
Tényleg csak néhány, és tényleg csak lazán szerkesztett bulletpontokba felfirkálva a falra, középpontban a BL-selejtező visszavágóval, mert azért írjunk róla itt a blogon hivatalosan is. „Néhány gondolat BL-ről + az elmúlt napokról” bővebben
Ja, és videó is van benne!
Mégis lett egy valamiféle beharang, amit kivételesen melóban írtam meg, spórolva az időmmel:
Nehéz, de nem reménytelen helyzetből várja a visszavágót a Bajnokok Ligájában a Budapest Honvéd
Az MLSZ-t próbáltuk segítségül hívni, de úgy lepattantunk róla, mint Tel-Avivban a kocsibérlésről.
Elméletileg nemzetközi kupaindulóként akár öt légióst is játszathatnánk egyszerre, azonban az Öreg néhány hete kijelentette, hogy saját hatáskörben ragaszkodni fogunk a legfeljebb háromhoz. (Nem egy tipikus posztfelütő mondat, de mindegy, már marad.)
A nagy kérdés azonban az, hogy a keretünkben található légiósok/légiósnak vélt játékosok most akkor minek minősülnek?
„Amúgy valaki tudja, hogy ki számít magyarnak a keretünkben?” bővebben
„Már megszoktam, hogy Kispesten nem vagyok nagy kedvenc, bár igazából nem értem, hogy miért. Bosszant, hogy miért foglalkoznak velem, de becsületemre legyen mondva, egyszer sem reagáltam arra, amit mondtak. Pedig néhányat elküldtem volna melegebb éghajlatra, hogy miért foglalkozik velem ennyire teátrálisan. Nagyon csúnyán viselkednek velem mindig, amikor ide jövök. Tűröm, tűröm, csak nehogy egyszer elszakadjon a cérna, remélem, megállom. Egyszerűen nem értem az okát, mert sosem bántottam a Honvédot. Az, hogy végig velem foglalkoznak a mérkőzéseken, nagyon felháborít.” (via nso)
„Vajon miért is nem szeretjük Mészöly Géza Haliját a Bozsikban?” bővebben
Mikor tegnap kitettem a beharangba a ‘tube-on talált ’91-es nyitányunkat, még nem sejtettem, hogy csodás párhuzamba nyúltam az arany kezemmel: a tegnap estével konkrétan lemásoltuk az első bajnokcsapatom nyitányát. Volt itt minden, ami anno: az akkor közel teltházas bajnoki ünneplés után 2 hónappal jóval szolidabb nézőszám, döcögő játék, láthatatlan ellenfél, a küszködő Honvédtól egy-két hirtelen villanás (akkor Pisonté volt a passzcsoda), végül egy sima 2:0. Most ugyanezeket le is írhatnám, és befejezhetném a posztot. Persze nem RW lennék, ha így tennék. „Döcögő játék és csodagólok, vagyis méltó CÍMVÉDŐI rajt, nincs itt semmi látnivaló” bővebben
Ízlelgessük nyugodtan a fenti címet, nyammogjunk rajta és dőljünk hátra elégedetten estig a kis fotelunkban otthon, mert ez még mindig egy összehasonlíthatatlan érzés. Ma este elindul az NB1 új idénye, és a csúcsmeccs az ugyanúgy a Bozsikban lesz, mint 1991 augusztusában az akkori első fordulóban, amikor a Győri ETO-t fogadta a regnáló magyar bajnok; most egy másik nyugati csapat, a Hali jön, de a BAJNOK és a stadion ugyanaz, és már alig várom a kezdő sípszót! „…és az megvan, hogy ma este a BAJNOKCSAPAT megkezdi az új szezont?” bővebben
Mert célunk csak egy van!
A Hali elleni meccsbeharangozót RW dél körül teszi ki,
ez inkább amolyan szezon előtti merengő.
Egészen fura leírni, hogy címvédőként fogadjuk ma otthon a Haladást. És ez így lesz egész évben. Ahová megyünk, aki jön hozzánk, mind-mind a tavalyi bajnokkal fog játszani. Hogy nyomatékosítsuk, a mezen ott lesz az olasz hagyományú scudettó is, vagyis egy újabb felvarró, nehogy valaki véletlen elfelejtse.
„Címvédőként a címvédésért (#mégharminchárommeccs)” bővebben
