Az van, hogy Gyula az első olyan játékosunk, aki már úgy számít öregnek, miközben egyáltalán nem az, hogy fiatalabb nálam. Szóval nem elég, hogy öregebb lettem a csapat legöregebbjénél (amit a jó Tóth Iván tolt ki egészen Bonazzoliig), mert az várható volt, hogy egyszer be kell következzen, hanem az is van, hogy akinél már öregebb vagyok (H halmaz szuprémuma), azt esetleg én, vagy a közvetlen környezetem akár, de a lényeg, hogy öregnek tartja valaki, aki velem nagyjából egykorú.
Meccstéma: „szurkolói… nincsenek”

Meccstémának most rövid leszek. A futball általában a szurkolókért van. Klubokat normális esetben a köz alapít, a helyi közösség, lokálpatrióták vagy sportbarátok, vagy a kettő együtt. Maguknak, szenvedélyből, a saját örömükre. Ők termelik ki az első éra játékosait, és mindenkori szurkolóit. Nos, ezek az úgynevezett futballklubok.
Aztán van olyan jelenség, amit nem ért az ember. Vannak fura képződmények. És a fura képződménynek minden nyúlványa, kelléke is fura. Például a szurkolótábora. „Meccstéma: „szurkolói… nincsenek”” bővebben
Osztályozókönyv vs. Felcsút
Csak a szokásos.
Csak a szokásos.
„Osztályozókönyv vs. Felcsút” bővebben
Meccsarc: szürkék között szűrő a király
Meccsarcnak választani valakit most sem könnyű. Békéscsabán a bőség zavara okozott nehézségeket a sok jó teljesítmény közepette; most egységesen szürke volt a csapatunk.
Én mégis kiemelném Nagy Gergőt, aki amíg pályán volt, nem nagyon hibázott, viszont hetek óta tartó megalkuvás nélküli és fáradhatatlan középpályásjátékát most is változatlanul hozva, tegnap ezzel kiemelkedett a mezőnyből a mi oldalunkon. Tegnap is írtam, hogy én nem is cseréltem volna le őt, de lehet, hogy tényleg megfáradt, ezt a szakmai stáb csak jobban érzi. „Meccsarc: szürkék között szűrő a király” bővebben
Nem jött össze, de van ez így: közhelyes, de tényleg így gondolom

Megint egy Kretens idézet jut az eszembe, mint a csabai beszámolóban, úgy látszik most ilyen kretén időket élünk, ez már csak így megy. Egy ’97-es WigWam-os koncertfelvételen szól le Hemü énekes a mindenféle (ám persze jellemzően gyors) dalokat berendelgető punkoknak, hogy „…nem lehet mindig géppuska vázzeg„. Hát sajna ez ránk is igaz ebben a szezonban, nem lehet mindig géppuska, pedig ha valamikor, ma kellett volna egy gyorstüzelő. „Nem jött össze, de van ez így: közhelyes, de tényleg így gondolom” bővebben
Srácok…!
Nem tudom, olvassák-e a játékosaink a blogot. Egyes vélemények szerint nem foglalkoznak ilyen hívságokkal. Más dolgok azt mutatják: talán mégis. (RW=bloggerg*ci by Ivancsics Gege, miután túl sok volt a 10/5-ös osztályzat; a Hantát RW-nek gondoló Kemenes Szabi közlése a főszerk felé, miszerint ő érti, hogy az indulóból nekünk keményebb verzió is bejönne, de hát a többségnek nem… vagy a tény, hogy az RW-t Hantának hívő Vernes Rikárdó 2013 bronzos hazaútján engem kérdezett fel, hogy miért írunk csúf InStatos elemzéseket róla). Akkor mégiscsak olvassák. Vagy nem. Én ezt már nem tudom követni. Mindenesetre ez a poszt nekik szól. Nektek szól Srácok. „Srácok…!” bővebben
Vaszke: két év

Most, hogy így egymás közt vagyunk, beszéljünk a Felcsútról
Nem állítom, hogy a héten kínosan kerültük volna a témát, mert nem állítom, hogy jellemző volna ránk. Illetve rám egész biztosan nem. Szombaton a Felcsúttal játszunk, szóval érdemes lesz lefutni a kötelező köröket a precízen targetált gyűlöletkampányunk részeként.
„Most, hogy így egymás közt vagyunk, beszéljünk a Felcsútról” bővebben
A legmélyebb bugyrokból – 1. rész
Az van, hogy KryzWarzycha blogdesigner unalmas perceiben elkezdett coub-okat gyártani, és ebbéli fölbuzdulását szerencsére régi Kispest-vonatkozású videóklasszikusokhoz társította. Első epizódunkban egy rommáégett gyepű zalaegerszegi stadionba repülünk vissza az időben, 1999-be, ahol a lelátón üldögélő Komora-Benkő nehézsúlyú duóból az utóbbi osztja meg örökbecsű gondolatait a tv2 riporterével. Komolyan, ezzel a hangnemmel simán elhinném, hogy Hegyi Iván és egy labdabiztos-blogger eltitkolt szerelemgyereke.
Bedobták Vasiljevic nevét, akinek
akár még egy éve is a seggem földhöz verve örültem volna, de ma nem tudom mit gondoljak.
Az NB I. közelmúltjának egyik leginteligensebb, legfutballokosabb, legstabilabb játékosáról beszélünk, és mégis bennem bújkál a kétség. Tavasszal dicstelenül távozott Újpestről, ahol láthatjuk, Vignjevic nem feltétlen csinál rossz öltöző- és játékospolitikát, miközben nálunk egy hasonlóan jó közeg látszik alakulni, amiből a napokban kiesett az agynak tervezett játékos, Vécsei. Tényleg nem tudom. (via NSO)