Mastodon

Maradjunk annyiban, hogy hoztunk egy pontot a Fradin

Paks – Bp. Honvéd 0-0

Nehéz szavakba önteni a tegnap történteket, illetve nem történteket. A Paks-Honvédot ugyanúgy hivatalosan bajnoki labdarúgó mérkőzésnek csúfolják, ahogy bármi mást, amit az NB I. keretében rendeznek, azonban ezek többségét a gondos futballvezetésnek hála nem láthatjuk, hiszen mi magunk is mérkőzésen vagyunk, a többi pedig velünk azonos időben.

Szóval. Mi csak a saját meccseinket látjuk, amik ugyanúgy bajnoki labdarúgó mérkőzések, mint a többiek, ugyanúgy pontot ér az azokon mutatott teljesítmény, ugyanúgy belépőjegyet szednek rá, a liga neve is ugyanaz, tényleg minden.

Ezek a meccsek aztán vagy nézhetőek, vagy nem, de többnyire inkább nem. Azonban Pakson kiderült, hogy a nézhetőségnek, illetve a nem nézhetőségnek is vannak fokozatai, és ez a meccs egy időre beállította a tengely egyik végét.

„Maradjunk annyiban, hogy hoztunk egy pontot a Fradin” bővebben

Elkapott a Hantavírus. Paks beharang, kibeszélő meg minden.

Lassan én leszek a blog Pölője, lássuk be: le vagyok igazolva, ott vagyok a keretben, csak ritkábban látnak játszani, mint a csapatorvosnál… Ugye ilyenkor általában az az indokom, hogy sok a meló, ami most is igaz – LESZ, hétfőtől az év végéig, viszont az elmúlt két hetet nagyjából pihenéssel töltöttem, előbb a Dél-Dunántúlon, aztán Madridban, hogy rohaggyak meg, de mentségemre szóljon, hogy ilyen nagyobb szabit már rég csináltam, gyakorlatilag évekkel ezelőtt, szóval rám fért. Mint ahogy a mai nap végén a hazamenetel is, hogy készítsek valami jobb vacsit a spanyol fővárosban beszerzett progjazz CD-m mellé, amikor pittyeg a chat, Fanta az, „bocs, hogy ezzel zargatlak, de ígértél paksi beharit „, utal vigyorogva a másfél héttel ezelőtti sörözőtörzshelyén való összefutásunkkor tett könnyelmű ígéretemre, úgyhogy kabát vissza a fogasra, és jöjjön a beharang, hiszen most még épp van pár szabad percem… „Elkapott a Hantavírus. Paks beharang, kibeszélő meg minden.” bővebben

Bevallom, nem tudom miről beszél az Öreg, mert annyira szuggesztív a pulcsija, hogy le sem tudtam venni róla a szemem

Erre mondják, hogy: venném! (Hordanám!)

Már most remegve várom, hogy mivel készül a csütörtöki online csetre. Komolyan mondom: hősöm!

„Bevallom, nem tudom miről beszél az Öreg, mert annyira szuggesztív a pulcsija, hogy le sem tudtam venni róla a szemem” bővebben

GAZDI IS MEGKAPTA A BEHÍVÓT!!!

(A cím egészen mást jelent, mint az ötvenes években.)

Marco ismét keretet hirdetett, és ezúttal kimaradt Gróf és Nagy Geri, cserébe ott van Gazdag, ami legalább elvárható, még ha Kovács Pistike épp formában van, akkor is.

Mellette Baráth és a Sámcsi által már a Bundesligába álmodott Holcsika.

Nem lennék most a finnek és az észtek helyében.

„GAZDI IS MEGKAPTA A BEHÍVÓT!!!” bővebben

Ütöttük a Várdát, máris a Bundesligába látom a Holcsikát

Jön felém a szomszéd tegnap öt előtt egy kicsivel, hogy visszaadná a gyerekem, most már vigyázzak én rá – ő Brüsszelből, én Budapestről kerültünk ugyanabba a faluba pár napra, gyerekeink spontán együtt játszanak évi egy hetet négy részletben – mindkét kislány nyafogni kezd hogy ők még játszani akarnak, úgyhogy felajánlom, hogy jöjjön át a Brüsszeli Lány is. „Nem zavar?” „Dehogy zavar. „Nagyon rendes vagy” – érzem, hogy ezt gondolják, sütkérezek egészen a garázsig, mégha ez önös érdek is, ha van valaki, aki játszani akar a gyerekemmel, akkor nekem nem kell, én a meccset nézem. Végülis csak a háromnegyedét, de az összes gólt.

„Ütöttük a Várdát, máris a Bundesligába látom a Holcsikát” bővebben