Mastodon

Gazdi, légyszi, légyszi, légyszi, térden állva könyörgök, hogy még egy ilyet, mert erről nagyon csúnyán lemaradtam

Balmazújváros – Bp. Honvéd 0-3

Meglepően hosszú balmazi vendégszektor alatti folyosó, amíg az ember végigsétál rajta a mosdóig. Épp visszafelé tartok, amikor belehasít a csendbe a hangosbemondó monológja: a Honvéd gólját (…) – és ekkor kicsit imádkozni kezdek magamban, bárki, csak ne Gazdi, az nem lehet, hogy Gazdag – (…) a hatos számmal játszó (…) – kész, végem. Térdre esek, ilyen egyszerűen nincs. Nézek körbe, hátha valaki, akivel sorsközösséget vállalhatnék, de kihalt minden. Pár pillanat múlva apróbb tömeg jön szembe, mindenki mosolyog, ekkora gólt rég nem láttak, és pont Gazdi, akit már elkönyveltünk örök nullásnak.

Mennyi volt az esélye?

„Gazdi, légyszi, légyszi, légyszi, térden állva könyörgök, hogy még egy ilyet, mert erről nagyon csúnyán lemaradtam” bővebben

Bekezdések és kibeszélő Balmazújvárosra

Balmazújváros – Honvéd @ 15:30 // tv: m4sport.hu

Ismét egy új stadiont avatunk az NB I-ben, ki tudja már hányadikat. Egyszer mondjuk elég fasza lenne összeszámolni, hogy hány város mennyi stadionjában játszottunk bajnokit. Talán az sem véletlen, hogy Balmazújváros csak 2017-ben kerül fel a listánkra.

~o~

Amikor július végén kérdeztük, hogy tudjátok egyáltalán merre van a térképen Balmazújváros, akkor 61%-ban azt válaszoltátok, hogy nem. Csaknem 3200 település van Magyarországon, így nem szégyen, ha nincs meg a 94. legnagyobb. Mellékesen Göd, Oroszlány, Monor, Veresegyház, Balmazújváros, Mohács, Gyömrő, Szigethalom, Hajdúnánás, Mátészalka és Pomáz a 90-100. listája. Ebből mennyi van meg? (via KSH Magyarország közigazgatási helynévkönyve (helységnévtár), 2016.01.01.)

„Bekezdések és kibeszélő Balmazújvárosra” bővebben

Addig vitatkozott mindenki, hogy hol állunk a bajnokcsapathoz képest, hogy csináltam róla egy csomó grafikont, aztán a mindenki döntse el maga

A számok jobbak mint a kilátások.

Az a csomó egész pontosan négy, mégpedig a négy legfontosabb:

  • a szerzett pontok száma;
  • távolság pontszámban az aktuális elsőtől;
  • a lőtt és a kapott gólok száma.

A posztban megmutatjuk, hogy milyen mutatókban különbözik, és milyen mutatók mentén hasonlít a tavalyi és az idei bajnokság, majd kísérletet teszünk arra, hogy elmagyarázzuk, bármi hasonlóságot is találnánk, az a múlt rossz értelmezése miatti kifacsarása a valóságnak.

„Addig vitatkozott mindenki, hogy hol állunk a bajnokcsapathoz képest, hogy csináltam róla egy csomó grafikont, aztán a mindenki döntse el maga” bővebben

Mi lett volna, ha 2017-ben mexikói módra döntenek a kiesésről?

Egy kis játék a szavakkal és a számokkal.

A Wikipedián futottam bele a mexikói bajnokság rendszerének leírásába, és volt benne egy nagyon érdekes rész, amit be is idézek:

Az együttható-táblázat a csapatok (a jelenlegit is beleszámítva) utolsó hat első osztályú szezonjának alapszakaszában elért pontok átlagát tartalmazza négy tizedesre kerekítve, de ha egy csapat időközben volt másodosztályú is, akkor az az előtti időszak eredményei nincsenek benne.

Vagyis a kiesés nem feltétlen az adott évi teljesítmény alapján számítódik, hanem a legutóbbi hat alapszakasz (itt: bajnokság) átlagpontszáma alapján. Ha csak idén jöttél fel, de nagyon béna voltál, akkor kiesel; ha pedig évek óta az alsóházban tanyázol, egy közepes feljutó is kiejthet kényelmesen, hiába futsz épp egy vállalhatóbb szezont. Érdekes, nem?

„Mi lett volna, ha 2017-ben mexikói módra döntenek a kiesésről?” bővebben

A tatabányai 9 fokba visszatérő kilátástalanság egészen csontig hatoló élmény volt

Budaörs – Honvéd 1-1 (tizikkel: 4-5)

Nyilván tudtuk, hogy nem lesz könnyű a Budaörs elleni kupameccs, ahogy egyetlen kupameccs sem szokott nekünk könnyű lenni, kevés kivételtől eltekintve. Azt is tudtuk, hogy hatalmas gödörben vagyunk, amiből egyelőre az edzőválságot tapasztaljuk közvetlenül.

Ahogy néztem a bemelegítő társaságot a pálya melletti Sport Hotel parkolójából (remek potyázóhely, aki nem szeretne jegyet venni Tatabányán), mintha az arcokon és a mozdulatokon a hitehagyottság viszonylag könnyen felismerhető jegyeit láttam volna. Egészen más a hozzáállás, mint a mostanság megszokott, sokkal inkább a rohadó, gazzal felvert Bozsikhoz méltó, pedig már-már elhittük, azok az évek örökre elmúltak.

„A tatabányai 9 fokba visszatérő kilátástalanság egészen csontig hatoló élmény volt” bővebben