Mastodon

Az új éra holtversenyes második legjobb őszi szezonja az idei

Lehet fanyalogni, csak nem érdemes. A 2006-ban rajtolt Hemingway-korszak második legjobb őszét (őszi szezonját) zártuk idén Rossi mesterrel. Nyilván nem tartunk még ott, ahol 2007-ben, egy nyomasztó Tatabánya elleni vereség után, amikor elhittük, összejöhet a régenvágyott tizennegyedik. Naptári éves bajnoki cím, de a végén egy kegyetlenül kiábrándító tavasz és nyolcadik hely.

Aztán ott volt a tavalyi ősz, Supka összerakott Torghellével, Daniloval, Abassal vagy akár Zelenkával, Botissal egy remek kis kezdőt, a negyedik hely teljesen jogos volt, minimum. Az pedig csak egyéb jellegű furcsaság, hogy a mostanit megelőző mindkét eredményt Supkával sikerült összehozni.

2010/11 is jól indult, Moralesszel vertünk mindenkit aki számított, de kikaptunk bárkitől aki nem, hogy végül a mester egy újpesti zakó után lemondjon, átadva helyét a kietlen középmezőnyben való lubickolásnak.

A többi évet inkább hagyjuk, volt, hogy kiesőhelyen álltunk, volt, hogy oda tartottunk, tapintható volt a koncepciótlanság, a keret milyensége, és teljes kilátástalanság, amíg nem jön valami tabula rasa. Jött.

Idényzárók a Hemingway-érában:

2006-07. Bp. Honvéd – Vasas 0-1
Tóth I. – Schindler, Debreceni (Baranyai), Pomper, Vincze Zoli – Dobos, Genito, Mészáros (Zana), Diego – Disztl (Koós), Hercegfalci edző: Supka Attila

Dolcettivel indultunk Csepelen, majd 15., kiesést érő hely az őszi szezon végén, aztán Supka és egy remek tavasz után 8.

2007-08. Tatabánya – Bp. Honvéd 4-3
Tóth I. (Borel) – Schindler, Benjamin, Smiljanic, Vincze Zoli – Abass (Magasföldi), Genito, Bárányos, Ivancsics (Palásthy) – Abraham, Hercegfalvi edző: Supka Attila
gól: Bárányos, Abraham, Hercegfalvi

Második helyen fordultunk, de tavasszal jöttek a sorozatos egygólos vereségek, így végül visszacsúsztunk a 8. helyre.

2008/09. Bp. Honvéd – Kaposvár 2-1
Rabóczki – Takács Ákos, Smiljanic, Benjamin, Vincze Zoli – Dobos (Abass), Genito, Maróti, Diego – Hercegfalvi (Stojakovic), Moreira (Arsenijevic) edző: Pölöskei Gábor
gól: Hercegfalvi, Diego

Pölővel hiába indítunk jól az Intertoto-kupában, a bajnkságban szenvedés, az őszi 11. hely után tavasszal már Sisával maradunk bent egy megalázó 13. hellyel.

2009/10. FTC – Bp. Honvéd 0-0
Tóth I. – Takács Ákos, Vukmir, Botis, Hajdú Norbi – Nagy Zoli (Abass), Horváth Adrián (Moreira), Hidi, Diego – Hrepka (Zsolnai), Palásthy edző: Massimo Morales

Bármekkora szerelem is legyen Sisa Tibi, egy 14-16. helyen töltött ősz alatt mennie kellett. Morales köszönte szépen a nyári selejtezést, majd befejezte a művet, és egy lecserélt kerettel végül kilencedik.

2010/11. Bp. Honvéd – Siófok 0-1
Kemenes – Takács Ákos, Debreceni, Botis, Hajdú Norbi – Abass, Akassou, Horváth Adrián (Hidi), Moreira – Bojtor (Sadjo), Danilo (Bajner) edző: Szalai László

Morales lemondott, Szalai Laci beugrott a tavaszi Supkáig. Amíg volt pénz és edző, addig élmezőny, illetve annak közelében, de így folyamatos zuhanás, végül az őszi nyolcadikat egy évvégi tizedikre cseréljük.

2011/12. Bp. Honvéd – Pécs 1-1
Kemenes – Horváth Adrián, Debreceni, Botis, Novák – Abass (Tchami), Johnson (Hidi), Ivancsics, Hajdú Norbi (Németh Norbi) – Danilo, Torghelle edző: Supka Attila
gól: Torghelle

Egyértelmű szezon. Amíg a többiek alakultak, addig mi harmadik-negyedik, utána negyedik.

80 perc catenaccio + 10 perc flúgos futam = otthoni iksz. Kispest-Hali értékelés.

A poszt címében leírt egyenlet nem kicsit hatásvadász, ezt beismerem, nyilván nem echte italienische játékgyilkos védekezést láthattunk a meccs nagy részében, a catenaccio meghatározás pejoratív felhangú felhozatala inkább most Rossi majsztrónak szól, aki addig mantrázta a mi mindig 3 csatárral támadunk örökbecsűt, hogy már mi is kezdtük elhinni, ám az éveleji Tchami-Diaby-Dél tényleges támadósorhoz képest ma már Dél-Abass-Gege(??) csatárszekcióval indítottunk, mögöttük védekezőbb jellegű vagy feladatot kapó játékosokkal – így már csak nevében 4-3-3 a hadrend. Sőt, Hanta szerint (akinek sufnituning címképemet személyesen ajánlom) ráadásul igaz a 3 csatár, csak mellé 7 védőt tol a mister, szóval érdekes az ügy (nyilván ez is sarkítás, értséteki ki a lényeget). Az viszont, hogy  ma a vezetésünk után is inkább hátrafele passzolunk, hát az már nagyon nem az igazi. Gyors értékelés, mert holnap korán kelünk, lehet hogy lesz bővebb beszámoló is holnap ha hanta tolla bepörög, ha nem, akkor meg kaptok tőle valamikor valami statisztikát, azt úgyis olyan ütemben szüli, mint Horváth Fecsó kecsótréner a pofonfarázós nyilatkozatokat! Cheers!

 

Kapu

Szabi azt hozta amit az Eger ellen, azzal a különbséggel, hogy ezúttal a „biztonságot és erőt sugárzok” feliratú pólóját nem volt elég megmutatnia az ellenfél támadóinak, kellett egy hatalmas védés is Simon Ádám löketénél. Ezt a Szabit tudjuk nagyon imádni, a bravúrkapust. Örömmel látjuk, hogy végérvényesen a régi a hálóőrünk.

 

Védelem

Azt kell hogy mondjam, ez a csapatrész ma nem volt rossz, sőt, a legkevesebb kritika őket érheti. Legkevesebb? Szinte zérus! Lovrics mondjuk bűn lassú volt ismételten és beadásai sem jöttek (itt most tegyétek fel a szokásos, „Lovresz pihenjen egy meccset és jöjjön Moga vagy Boti” lemezünket), viszont a Rejtő-regénybe illő belsőpáros, a szerb idegenlégiós káplár és a szpáhi őrmester kettőseként funkcionáló Ignja-Tandi duó ismét magabiztosan, tisztán és eredményesen intézte hátul az intéznivalót. Botika meg Botika, totálisan megbízható védőjáték, jó előretörések és egy olyan esernyőztetett alázás az egyik vasi támadó ellen, hogy a publikum besírt. Én is besírok ha egyszer más magyar csapatban kellene viszontlátnom őt.

 

Középpálya

Ez az a sor, ahol Rossonero mesterünk év eleje óta variál, hol beletrafálva a jóba (kezdeti Zsiva, professzionalizált Marshal Mufi, Gege időben pihentetése majd reaktiválása), máskor meg ordas butaságokat művel (Vécsei posztpazarlása, Odia és King erőltetése). Ma a Nagy Geri-Vernes cserékkel sikerült leamortizálnia a meccs végére az amúgy is halovány középső szekciót, így kvázi általános vélemény volt a korzón hogy mai meccselése pontjainkba fáj. Hidi ma is okés volt, mostanában beállt egy keveset villantó, igaz keveset is hibázó, amolyan Mufi 2.0 szabadprogramra, ami nem rossz, de a képességei alapján még mindig azt mondom, hogy több van benne, remek lövései, amikre képes, nem tudom miért csak Miro-reloaded eszetlen durrogtatásokban manifesztálódnak… Vécsei bal oldalon, no comment… egyszerűen nem értem, miért nem látja be a talján, hogy nem ez a helye. Amikor véletlen középre kerül, akkor ma is gólpasszal felérő zsugát adott Délczegnek, a második félidőben pedig Gege keveredett ki balra és szolgálta ki a középen érkező Bálintot, az eredmény egy remek gól. Erre Rossi visszaküldi balra. Jó reggelt… Gege sajnos ma is sokszor eltűnt a mezőnyben, viszont megint adott gólpasszt, és néhány borzalmas szöglet és passzkísérlet mellett ismét voltak értékelhető zsugái. Nem őt hoztam volna le, annyira nem is tűnt fáradtnak, mint szokott volt…no mindegy. A Király kezdőcsapat-tagságán (már reflexből) húztam a szám, de a mélynövésű frizurabajnok ezúttal rámcáfolt: az Eger elleni második félidős fordulatszámával kezdett, több jó elfutása és mezőnybeli passza is volt, a második félidőben pedig, már bocsánat, de konstans szopatta Halmosit, akinél látszólag kezdett is elgurulni a gyógyszer, ezért is sajnáltam Ikenne sporttárs pont akkori lecserélését (bár kissé húzta a lábát, lehet ám, hogy megsérült). Szóval még az is elképzelhető, hogy a csöppnyi Uralkodó  tényleg királlyá avanzsál Kispesten? Ha így folytatja, talán… A második félidő végi cserék, azaz Nagy Geri és Vernes is ide szálltak, be, sajnos egyik sem váltotta meg a világot. Gergő dettó a 2010-es debütfélévét hozza: bátortalanka, bár több mozdulatában ott pislákol a biztató jövőkép, jó lenne, ha most nem csak tavasz végére melegedne majd be. Benne legalább egy Baráthbotis pályaívet látnék… Vernes Ricsi álmoskásan és szabálytalankodva kezdett, majd megrázta magát és több jó kapura törést is lehozott, ha kevésbé önző, akkor ma gólpasszkirály lehetett volna, így csak az uccsó 10 perc flúgosfutamos töketlenkedéséhez tette hozzá névjegyét. Pedig Ricsiben egy-egy nagy passz vagy gól mindig benne van.

 

Csatársor

Abass kevésszer került a szélre, ami pedig az igazi terepévé érett a Bohócligában az elmúlt években. Középen sajnos kevéssé hatékony, és ma is hiába küzdött becsülettel, pont az erősségét nem tudta kamatoztatni. Dél olyan volt mint idén általában, gyors, nagy küzdő, sajna kevés helyzettel, de mivel abból a kevésből 1-1-et általában bever (vagy ha nem, hát egy tizit), így lekapását korainak véltem (ha csak nem sérülés volt az ok). Váltótársa, Diaby tipikusan az az arc, aki úgy 30 perc alatt pörög fel üzemi hőmérsékletre, így a mai penzum pont nem volt elég neki, pedig a legkraftosabb csatárunk a keretben, már többször leírtuk, hogy Danilót is veri a szemünkben – több idő kéne neki, Rossi úr.  (Tudjuk, most sérülésből tért vissza, de az észrevételünk általános érvényű.)

 

Kispad

A középpályás húzogatások miatt már fentebb megfeddtem edzőnket, aki a sajtótájon a cseréket és a „csak” döntetlent is azzal indokolta: elfogytunk kissé a szezon végére, csak ifik ülnek a padon, „csak” Nagy Gerit és Vernest tudja beküldeni, nincs elég felnőtt a keretben (kicsit Supka pécsi sirámaira hajaz ez nálam: ha év elején belemegyek a sok félsérült légiós, sok fiatal jellegű keretbe, akkor miért a csodálkozás hogy a squad nagy részét juniorok teszik ki?). Mindegy, végül is érthető valahol az olasz indoka, még ha furcsa is. És végül is 5. helyen zártuk az őszt, lehetett volna ez sokkalta rosszabb is, meg kicsivel jobb, szóval végül is reális az eredmény, úgyhogy be is fejezem az okvetetlenkedést, és itt most legyen elég egy kérés: csak egy pár játékos kapcsán fejezzük be a nem odaillő poszton való jegelést, és én leszek az első aki kiengedi a lanolinos fürdőhabbal dúsított meleg kád vizet a következő meccseket követően a mesternek.

Fotók: Lovi, Babar (1909foto.hu).

Fiatalság, boldogság?

Szeretem a Haladás elleni meccseket, mert akkor mindig van valami, ahogy azt már többször is megírtam ide, ezért most beharangozóként csak annyit, hogy Kenő száműzve a keretből (tavaly sem játszott ellenünk az ugyanígy novemberi fagyoskodóson), mert Artner szerint viccet csinált Artnerból, és az rombolja a mára csak nyomokban megmaradt tekintélyét.

Nálunk Lovric visszatérhet az öt piros után, és felkészül a két négyes, Ignjatovic és Baráth, akik közül nem lennék meglepődve, ha legalább az egyikük ma besárgulna, hogy a jövő pénteki hazai Siófokot hagyja ki inkább, mint az idényzáró diósgyőri túrát. Kb. ennyi, plusz egy hír, hogy valamikor csendben leigazoltunk egy Bottone Donato nevű 1988-as születésű olasz csatárt, aki tegnap már játszott is a Vasas elleni fakóderbin. Érdekesség, hogy nemrég még a Juventus keretéhez tartozott, bár meccsre egyszer sem nevezték a Juveblog stábja szerint, és ha ők valamit állítanak, akkor az úgy szokott lenni. Előtte olasz C liga (harmadosztály), legutóbb pedig tavaly két meccs a francia másodban. Meglátjuk, de a tapasztalat és a Kispesten brutálisan megismert nagyszámok törvénye azt mondatja velünk, hogy nem lesz még egy Vaccaro sem.

Ennyit a Honvéd-Haladásról, majd lesz, ahogy lesz, mi jól fogunk szórakozni. Beszéljünk inkább valami teljesen másról, az akadémisták eljöveteléről. A hajtás után nevek, meccsek, életkorok, ésatöbbi.

Az elmúlt évek 20 legfiatalabb pályára lépő Honvédjából Rossi mester tizenegyet tudhat magáénak! Átlagban 24 évesek csak Győrben, a 0-0-ás meccsen voltunk, vagyis az már szinte tapasztalat nálunk, és az ott nagyon kellett.

Összevetésként kikerestem Dolcetti egykori csapatát, ami szintén a lista élén áll, hátha megtudunk belőle valamit. Miski, Benjamin, Mészáros (Pomper), Debreceni, Csobánki (Schindler), Takács Zoli, Baranyai, Koós (Schranz), Genito, Dobos, Hercegfalvi. Debit még az első félidőben kiszórták, amúgy pedig 2-1-re kaptunk ki egy elég jó Debrecen (Dzsudzsák, Sidibe, Bogdanovic, Sándor Tobe, stb) ellen. Érdemes megnézni Mészáros, Debreceni, Taki, Koós és Hercegfalvi abból a csapatból is saját nevelésű volt, Herceg kivételével fiatalok, Benji és Genito légiósok, hogy majd lesz belőlük valami, a többiek pedig vagy fiatal, vagy tapasztalt magyarok. Az a csapat kb. ötven százalékos teljesítménnyel a középmezőnyben végzett, és ha ránézünk az idei tabellára, mintha ugyanazt látnánk.

Egy jelenet a Dolcetti-érából, Csepelről.

Ráadásul idén nagyon, de nagyon hasonló összetételű a keretünk. Fiatal légiósok, saját nevelések és tapasztalt magyarok alkotják a keretünket, és hiszem, ha kapnak időt, akár egy elég jó dolog is kisülhet belőle. Nyilván nem Ikenne-King, vagy Odia fogja megváltani a kispesti futballvalóságot, de láttunk már arra elég példát, hogy egy-egy elsőre lesajnált igazolásból később komoly bevétele lett a klubnak.

Néhány évvel ezelőtt Supka vagy Pölöskei csapatai alulról verdesték a 29 éves átlagot, miközben az MTK tolta felfelé akadémistáit és a mindig iszonyat fiatal keretével képes volt bárhol végezni a tabellán, bajnokságot nyerni, de ugyanúgy kiesni is (azt most hagyjuk, hogy a lelátói legendák ez utóbbit hogyan tartják számon.) Mára beértük őket! Hiába nálunk pörög talán a legtöbb játékos egy évben, idősebbeket nem szívesen igazolunk, inkább a kockáztatás, hogy a csoportosan érkező afrikai, brazil és délszláv játékosok között lesz majd egy-két-több piacképes teljesítmény. Miközben jönnek folyamatosan a saját akadémistáink.

Ha nem számoltuk el, akkor már tizenhárman mutatkozhattak be közülük az NB I-ben. Az úttörő még Vólent Roli volt 2009 áprilisában, alig 16 és fél évesen egy Siófok elleni meccsen, hogy utána fokozatosan, évről-évre egyre többen. Rolinál azóta megtörhetett valami, mert négy év alatt mindössze 12 meccs, és a nagyjából 30 perces játékok valahogy kevésnek tűnnek, miközben szeptemberben múlt húsz éves, vagyis már egyáltalán ne nevezzük fiatal reménységnek, neki kész kellene lennie.

Vécseinek, Vernesnek, Baráthnak, és a sérülésből most visszatérni látszó Nagy Gerinek azonban bejönni látszik a dolog. Vécsei például 21 meccsével egyelőre a legtöbbet szerepeltetett akadémistánk, akiről talán már azt is ki lehet jelenteni, alapembere lett a csapatnak, ugyanis ezt a meccsszámot tavaly május óta hozta össze. Ők hárman Rossinál szinte folyamatosan megkapják a lehetőséget, és azt kell látni, élnek is vele, abszolút nem érezni, hogy a helyükre bárkit is szükség volna Kispestre hozni.

Czuczi (Szemerédi) – Baráth, Moga, Czár – Nagy Mihály Krisztián, Vécsei, Kapacina, Nagy Gergő – Vernes, Erdélyi (Bobál), Vólent akár még egy kezdőt is össze tudnánk rakni a tizenhármakból, így talán jobban látható, hogy miért nem szállták meg még teljesen a felnőtt öltözőjét. Kemenes jelenleg jobb a két fiatal kapusnál, Ignjatovic, Lovric, vagy egy jó Novák és Vidovic még elkel a védelemben, Marshal vagy Gege a középpályán, Délczeg és Abass a támadósorban. Látni kell, hogy (néhány kivételtől eltekintve) csak ott játszatunk és oda igazolunk mást, ahol egyelőre még nincs készen egyetlen akadémista sem, mert közben az is látható, nyugodtan rájuk lehet bízni eleinte részfeladatokat, majd egyre komolyabb és komolyabb dolgokat, mígnem a végén úgy járunk, hogy a védelmünket ma már kevesen tudják elképzelni Baráth Boti nélkül.

A játékosok megoszlása az NB I-es és NB II-es keretet együtt nézve.

És most hagyjuk a klubvezetés azon heppjét, hogy halomra igazol mindenféléket, hogy sok a néger légiós, hogy sok dolgát bizony nem, vagy nehezen lehet megérteni, azt nem lehet nem észrevenni, hogy évről-évre egyre több kispesti nevelésű fiatal kerül fel és épülget be a csapatba. Úgy tűnik kezd beérni az Akadémia, hogy ráléptünk egy teljesen más útra. Én a részemről innentől kezdve nem is vagyok hajlandó foglalkozni az igazoláspolitikánkkal, jöjjön csak nyugodtan a bevezetőben is említett olasz csatár, tudom jól, hogy Rossi úgyis azt fogja játszatni, aki jobb (vagy Ikenne-King, de még róla is kiderülhet bármi), és az mostanra egyre többször lesz saját nevelésű. Újra egy szerethető Honvéd a jövőképünk, és ettől tudok boldog lenni!

Többen közülük a Honvéd utolsó bajnoki címe után születtek.

Egy átlagos kispesti akadémista 18 és fél évesen szokott bemutatkozni a felnőttben, de találunk olyan extrém példákat is, mint Bobál vagy Vólent, akik két évvel korábban, vagy Baráthot, Czuczit és Nagy Mihályt, akik megkésve, már valamivel 20 fölött. Ami viszont inkább érdekes, az a debütálások dátumai, és annak a viszonylag egyenletes megoszlása, hogy tényleg minden évben valakik, és általában az utolsó fordulók egyikében. Ha működni fog a megragadás is, akkor jó lesz nekünk, nagyon jó.

Megjegyzés: idén a kupában és a Ligakupában bemutatkozhatott továbbá Fejes János és Remes, miközben az NB II-es csapatban hétről-hétre 12-17 akadémista szerepel a nevezett keretben. Alakulunk.

Az adatok egy része a transfermarkt.de oldalról származik.
képek: honvedfc.hu, basildon.hu (bezárt)

Napi fárasztás – képrejtvény #2.

Múlt héten indított, 5 fordulós játékunk folytatódik a második körrel, eddig Joc kommentelőnk magabiztosan vezet 1 behúzott győzelemmel. A mai napon a ’90-es évekből keresünk saját neveléseket, a 3. számú kép esetében a vezeték mellett a keresztnevet is kérve tőletek.

Hajtás után fáradjatok és töprengjetek!