mert célunk csak egy van
Tizenkilenc év után újra érem.
disclaimer: a posztot két napja tettem volna ki, de elfelejtettem.
Amikor a Kuuselát váltó Davidovic 1994-ben a Vác mögött végezve második lett a Kispesttel, akkor csalódásként éltük meg, hogy mindössze az ezüst jött össze. Egy nagyon erős kerettel kifejezetten jó focit játszottunk, és a márciusban kinevezett új edző hiába nyert tizenegy meccsből kilencet (két döntetlen mellett), a végén ennyi is kevés volt.
“Tíz éve ünnepeltünk egy bronzot” bővebben2012.06.01. // Debreceni a 95. kispesti játékos, aki debütált a válogatottban. Csehország-Magyarország 1-2, és Debi pont annyiszoros válogatott lett végül, ahány percet játszott: egy.
2013.06.01. // 1994 után először nyertünk bajnoki érmet: egy bronzot. Szombathelyről hazafelé megállított busz, ünneplés egy csornai benzinkúton, ünneplés a bábolnai mekinél. Feledhetetlen este. (címlapképünkön a megállított csapatbusz)
“Hétentörtént nemisrégen” bővebbenBaráth, Holender, King, Lanzafame, Lovric és Nagy Geri holnap duplázhat.
Éld át újra ezt a napot – köszönt reggel a telefonom. Jó, legyen, éljük át újra.
2013. június 1., a döntetlen is elég Szombathelyen és tizenkilenc év után újra érmet nyer a Kispest. Az utolsó fordulóra egyetlen ellenfelünk maradt, az otthon a Debrecennel játszó MTK. Pontra a Fradi is jó lett volna, de jóval kevesebb győzelme miatt a helyezésre már nem.
Szakadó eső, de a meccs elejére eláll. Lanza nincs, ennek ellenére Jól indulunk, és a 15. percben Vernes ugrik ki Diaby labdájával, kicsit vezeti, majd a hosszúba lő. Már csak meg kell tartani.
Alig telik el pár perc, Radó fejesét védi bravúrral Szabi, közben jön a hír, vezet az MTK. Nyugalom, még bőven jók vagyunk.
Egészen a 30. percig, amikor előbb Ignja szabadít fel gyengén, majd Martínezről pattan a labda Simon elé, aki kegyetlenül bevarrja tizenhatról. 1-1, lehet izgulni.
Két forduló maradt a bajnokságból, és jelen állás szerint egy pont előnnyel állunk a harmadik helyen, vagyis indulhat az össznépi matekozás, hogy mi az a minimum, amire szükségünk van, ha dobogót akarunk. Márpedig azt akarunk, ugye?
Alap, hogy ha vasárnap verjük a Vidit, és a Loki, Újpest, Paks hármasa egyöntetűen nem nyer a hétvégén, akkor az utolsó fordulótól függetlenül megvan, ráadásul 2011 és 2017 után újra kitolhatunk a Videotonnal. Dupla élvezet lenne.
A hajtás után pontszámokra bontva végigmegyünk a lehetséges kimeneteleken.
mielőtt bármibe is belekezdenénk, szeretném megköszönni az iváncsai Surda Sörözőnek, hogy ott lehettünk a meccsen. nem szponzorált tartalom: történet.
– Ti jártatok már Beloianniszban? – kérdi sofőrünk a hatos úton. Elsuhanunk egy zöld tábla mellett, jobbra. Korán indultunk, időnk van bőven, akár meg is nézhetnénk. Talán lesz egy kellemes hely, ahol jók vagyunk egy pohár sörre.
– Mennyire van a főúttól? – Ránézésre 7-8 kilométer, de előtte még itt van Iváncsa. – ránézünk az óránkra, igazából mégsincs olyan sok időnk, ha itt találunk egy kedves helyet, akkor legyen az.
– Kicsit még menj, és jobbra, az egyik keresztutcában lesz a Surda Söröző.
Zene lehalkít, tényleg, Surda? Tökéletes. Kanyar.
“A tegnapi napunkba mellékesen belefért egy mérkőzés is” bővebben
Bp. Honvéd – Debrecen | 17:00 @ Bozsik | tv: m4sport.hu
ezt nem hiszem el. trey a hup-on félévente kiteszi, ahogy hiba nélkül frissül az ubuntuja, mire én rendre felbátorodok, és engedélyezem a rendszer frissítését. a csomagok szépen letöltődnek, majd települni kezdenek, hogy jöjjön a fekete képernyő, a se kép, se hang. újrandítás, semmi. másik gép, telepítő iso-t lehúzni, pendrivera ki, javítás. papíron, de tényleg csak papíron ugyanaz a rendszerem évek óta, vinyóról-vinyóra költözik velem, de ez a frissítési macera nem az én világom. jó, a gép sem mai, egy dell latitude e6410, kicsit turbósítva, viszont szeretem, egyelőre nem váltanék, ha lehet.
El kellett mondjam, hogy milyen jóféle nyomorral indult ez a hétvége. Alapvtően egy Ubuntu Linuxot használok az elsődleges gépemen. Munkára tökéletes, és pont azért szeretem, mert semmi sallang, teszi a dolgát mindenféle idővel érkező belassulás, és váratlanul betoppanó lefagyások nélkül. Jó, a játékokról le kell mondanom, de még egyszer, ez egy munkaeszköz, mint a konyhában a tepsi, azt sem használjuk mondjuk homokozónak.
Csak ez a kurva frissítés ne lenne.
Kitárulkozik a díszletként tartott bajnokság, és megmutatja igazi arcát.
Nézőpont kérdése, hogy a tülekedés a harmadik helyért a tizenkét csapatos bajnokság érdeme, vagy kritikája, azonban tagadhatatlan, a tabella fordulóról-fordulóra változik, lehetetlen megtippelni ki érhet oda. Sőt, ha nagyon akarjuk, a Felcsút is bejelentkezett, hiszen az öt pont ledolgozható hat kör alatt, azonban inkább engedjük el őket, mert már eleve vagyunk négyen, és annyi körbeverés úgysem lesz, hogy jó legyen nekik. (Illetve szurkoljunk azért, hogy ha már öt pont, akkor inkább a hasonló távolságban lévő kiesésért menjenek.)
A bronzot megtippelni sem merjük, és a poszt sem erről fog szólni.
“Az utóbbi harminc év leggyengébb teljesítménye is elég lehet a bronzhoz?” bővebben
