Mastodon

Morális kérdések feszegetésével valamint fogalomdefinícióval ütjük el az időt Mezőkövesdig

Mezőkövesd – Bp. Honvéd @ Mezőkövesd, 17h

A Fortepan még mindig az egyik kedvenc oldalam a Hungaricana mellett. Minap az értekezlet szóra kerestem rá benne egy unalmasabb megbeszélésen kókadozva, náthásan, betegecskén. A régen minden jobb volt kikezdhetetlensége azonnal kikezdődött bennem, amikor megláttam az ugyanúgy unatkozó, az érdeklődés minimumfokát még a kamera kedvéért sem megvillantó arcokat. Akkor tudtam, megérkeztem.

Ennek ellenére fejtágító következik, ahol kivételesen nem grafikonokat kell majd nézegetni a végtelenségig, nincs benne termelési jelentés, helyette kaptok mindenféle kérdéseket, amik senkit sem érdekelnek általában, engem mégis foglalkoztattak szombat kora reggel. Dohányozni, pohár vízért nyúlni, kissé elszenderedni ér, és az sem ciki, ha menet közben kimész a mosdóba, majd vissza sem jössz.

“Morális kérdések feszegetésével valamint fogalomdefinícióval ütjük el az időt Mezőkövesdig” bővebben

Ízlések és pofonok

Újpest után, szünet előtt

Két jó igazolás, ilyen is volt idén

Szép támadásokkal fűszerezett győzelmet izzadtunk ki az Újpest albérletének vendégeként, és ahogy az szokott volt lenni, a kommentszekció túlteng az örömtől, ugyanúgy, ahogy az elmúlt hetekben az öntemetéstől. Régi jó kispesti szokás szerint nem tudunk egyenesen ülni ennek a rozoga vörös-fekete csataménnek a nyergében, de hát mikor tudtunk?

Az új kispesti korszakot kritika nélkül imádó kollegák nyugodtan lapozzanak a következő posztig, mert vigyázat, nem a feltétlen örömködésről fog szólni a poszt – igaz, nem is a korábbi időszak visszasírásáról, de jobb a békesség.

“Ízlések és pofonok” bővebben

Ismétlőjelbe tehetjük a múlt heti beszámolóposzt címét

Mélyül a gödör és csúszós a fala | Bp. Honvéd – Debrecen 2-3

Na, ma este jön az első most-vagy-soha meccsünk!– mantráztam előbb egész nap magamnak, majd késődélután pedig az egy hét igazolt távollét után végre visszatérő Öcsémnek a pálya fele menet. Mindehhez persze kötelező RW-nyavalygással hozzátettem: most még bizakodok, aztán hazafele majd sírni fogok. Hogy is van Hanta örökbecsű idézete Verebes Mágustól? „Egyszerűen nem tudok tévedni ebben a rohadt futballban”? Hát, rohadjak meg, én sem.

“Ismétlőjelbe tehetjük a múlt heti beszámolóposzt címét” bővebben

Van baj

Ha egy mondatban kellene összefoglalni a tegnapi* meccsélményt, csupán annyit mondanék: a leguánok a szünetben a kezdőkörben, a csapat pedig egészében lángolt.

*_ egész pontosan: szombati, de csak most volt időm (vh) kitenni RW már vasárnap megírt posztját. illetve már tegnap feltöltöttem, de akkorát bénáztam, hogy nem nyomtam meg a publikálás gombot. amúgy pedig üdv Kolozsvárról.

“Van baj” bővebben

Paksról utólag, egész más nézőpontból

Ne maradjon el a beszámoló ezúttal sem, mégha retrospetív is lesz a poszt

Hogy képzavarral éljünk, sajnos ezúttal Karakó(szörcsög) szántotta be az Ekét és az egész csapatot (fotó: Lovi – 1909foto.hu)

Mit tesz az idő, akár másfél nap, ami a vasárnap este (= egy vasárnap késődélutáni meccs esetében a beszámolóposzt klasszik ideje), és a kedd dél közt telik el… Főleg, ha olyan kulcsesemény fémjelezte másfél napról van szó, mint amilyen a tegnapi hétfő volt. Bizony, ha nem zuhanok bele Paksról hazaérve az ágyba, és inkább megerőltetve magam, gépelni kezdek, akkor egy szoftos világvége cikk íródott volna – azért csak szoftos, mert az optimista kicsengésű diósgyőri beszámolómat nyilván nem akartam volna zárójelbe tenni teljesen, másrészt borzalmak ide vagy oda, valahol még bíztam az átigazolási időszakban, főleg haloványan, és ambivalens érzésekkel, a Zsoldy visszahozatalában. Mióta ez pedig bekövetkezett, a “kurva nagy bajban lehetünk idén” kicsengése a paksi meccsnek hirtelen átváltozott egy “mikor lesz már szombat?!“-ba. De kicsit lenyugodva, most komolyan: tényleg minden megváltozott volna?

“Paksról utólag, egész más nézőpontból” bővebben

Utóhangok két vállalható bukáshoz

Bármilyen fura ez most, de nem feltétlen rossz érzés most KISPESTINEK lenni, egy kupakiesés (?) és egy vereség ellenére sem…

Nagy küzdés, nulla pont, de hátha lesz még jobb is…

A vállalható vereség az egyik leggyászabb fogalom a drukkerek körében – vagy legalábbis nálam biztosan. Ez a definíció az, amit akkor mondunk, ha valamivel vigasztalnánk magunkat akkor, amikor különben nincs más kapaszkodó. Valahol jól rímel a vállalható vereség a szerethető csapat naftalin- és egervárisanyibácsi szagú lózungjához, amiről mindig Hornby Focilázának egyszeri angol edzője jut az eszembe, aki azt sütötte el annak kapcsán, mikor sorozatos 1-0-ás, nézhetetlen győzelmek után ekézték, hogy ő nem szépen játszani, hanem győzni akar, bajnokságot azért adnak. Hát az biztos, hogy vállalható vereségekért és emelt fős kupakiesésekért max együttérzés jár, de most mégsincs rajtam az “utálok mindenkit hangulat“, biztos a szezoneleje teszi, de tényleg és őszintén elismerően tudok nyilatkozni a csütörtökünkről és a tegnapról.

“Utóhangok két vállalható bukáshoz” bővebben

Az év első meccsén legalább nyertünk, komolyabb következtetést viszont nem érdemes levonni belőle

Bp. Honvéd – Zalgiris Vilnius 3-1

A meccs előtt mintegy másfél órával nyugodtam meg először, amikor a Hősök terénél felszálltak a vilniusi szurkolók a 105-ös buszra, és legalább hármójukon is ott feszült a zokni-szandál-kombó. Akkor már éreztem, itt nem veszíthetünk, hogy Litvánia annyira menthetetlenül Kelet-Európa, hogy igazolva látszik minden, amit a Hajnal-féle Trieszt-Szentpétervár-tengely beemelt a társadalomtudományokba.

Ha valaki zokniban és szandálban érkezik Budapestre, a zokni és szandál Világfővárosába, az pontosan tudja hova érkezett, az egy a vérünkből, legyen bár átmenetileg szovjet, a valódi énjét képtelen volt bedarálni a rendszer. Ha pedig zokni és szandál, akkor nem veszíthetünk, mert olyan nincs, hogy saját magunk, az egész életfelfogásunk ellen vesztesen jöjjünk ki egy párharcból.

Így is történt, tipikus Moháccsal, nemes elbukással és szép halállal a Vilnius részéről, amolyan magyarosch meccsen.

“Az év első meccsén legalább nyertünk, komolyabb következtetést viszont nem érdemes levonni belőle” bővebben

Napikispest 2019.06.13.

Skvorc out // klasszikus szerződésbontással távozik. (via honvedfc.hu)

Bamba out // nem éltünk a szerződésében szereplő plusz két éves opcióval. (via honvedfc.hu)

Ben-Hatira // úgy néz ki, hogy marad. (via NSO)

Hegedűs Márk, Kovács Nikó és Luki // egy-egy év kölcsön után velünk kezdte a felkészülést. (via honvedfc.hu)

aktuális keretünk «« || »» játékoskeringő

valamiért van egy olyan érzésem, // hogy lesz ma bőven frissítés ebben a (vagy egy másik) posztban.

update // nem lesz, hiszen végül nem jelentettek be ma senkit és szinte semmit Sannino bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

“Napikispest 2019.06.13.” bővebben

Napikispest 2019.05.28.

gianlucadimarzio // (nyilván) innen tudjuk meg, hogy az új mister (Sannino) új kapusedzőt is hozna a klubhoz, név szerint Vlada Avramovot, egyenesen a Serie B-ből épp feljutó Bresciától.

Avramov egyébként kétszeres szerb válogatott, és egy hosszú olaszországi karriert követően, tavalyelőtt vonult vissza az FC Tokiótól. (via gdm)

Bamba // a csakfoci úgy tudja, hogy nem élünk az opciós jogunkkal, és kedvenc ágyúsunk, N’Ganon is távozik.

“Napikispest 2019.05.28.” bővebben