Amikor feltalálták a labdarúgást, egész biztos nem gondoltak olyasmi következményekre, mint ami tegnap Mosonmagyaróváron történt profi másodosztály gúnynéven. De ne menjünk ennyire messzire. Ha ezt látta volna Iszer „Tata”, Gillemot Ferenc, Fischer Mór és a többi, akkor az utolsó pillanatban inkább kiszúrják az összes labdát az országban, mintsem szövetségbe tömörüljenek, és kiírják az első magyar bajnokságot. Nem olyan rossz az a pályakerékpár vagy a longa méta.
Talán még a sport szeretetét, a tiszta amatőrizmust zászlajára tűző korai olimpiai eszmét is sikerült megcsúfolni, hiszen amögött legalább ott volt az elhivatottság, szemben a tegnappal, amikor és ahogy a fizetett, tehát az ebből élő játékosok adták elő produkciójukat.
Ne haragudjatok, de ez egészen szánalmas volt, és a labdarúgás, a foci, hovatovább a sport fogalmak használatával inkább nem próbálkoznánk, mert az összevetés csírája is minden porcikájában sértés lenne rájuk nézve.
„A labdarúgásnak nevezett gyönyörű játék megerőszakolása” bővebben