Mastodon

Ezt nem tudom ki művelte, azonban bízom benne, hogy a mai volt az utolsó munkanapja Kispesten

A saját sajtónk, a saját klubunk gyarmatosít minket.

képernyőkép: fb/honvedfc

Nincs erre jobb szó, szégyen. Tudatlan senkik ülnek a klubnál és alázzák porba a nevünket, a történelmünket, mindent és mindenkit, akinek fontos a Kispest/Honvéd név.

Nem tudom ki az a vigyorgó páfrány, az a tudatlan bunkó, aki le merte írni a Bp. Honvéd hivatalos felületén, hogy

Puskás vs Honvéd

“Ezt nem tudom ki művelte, azonban bízom benne, hogy a mai volt az utolsó munkanapja Kispesten” bővebben

Könyörgöm, annyi szép szakma van a világon, amihez nem kell tudni írni

A sajtóban viszont elvárás.

“Könyörgöm, annyi szép szakma van a világon, amihez nem kell tudni írni” bővebben

Who the f*ck is csakblog?

Mostanában volt alkalmunk gondolkodni magunkról.

Teljesen öncélú és egyben igencsak hosszú poszt következik, amelyben arra próbálunk választ találni, hogy ennek az oldalnak úgy általában hol van a helye a kispesti nap alatt. Az rendben, hogy saját szórakozásból csináljuk tizennégy éve, azonban létezhet olyan kötelesség, ha például a klub nem, vagy csak korlátozottan látja el a tájékoztatási feladatait, akkor azt nekünk kellene átvenni?

Egyáltalán mi a viszonyunk a klubbal, mi a viszonyunk a sajtótermékséggel? Meddig mehetünk el, hol van az a határ, amit még nekünk sem szabad átlépnünk?

“Who the f*ck is csakblog?” bővebben

Engedjétek meg, hogy aztak*rva

Sok hülyeséget láttunk az internet évtizedeiben a Honvéd kommunikációjában, azonban most sikerült szintet lépni.

Talán nem meglepetés, hogy bloggerként valamivel érzékenyebbek vagyunk a klub által sugárzott képre, ami elsődlegesen a sajtó, másodsorban a marketingosztály látható termékeit jelenti. A pályán elért győzelmek ideig-óráig elfedhetik a strukturális problémákat, elfedhetik, hogy egy klub nem gondol semmit magáról, vagy pont gondol valamit, ami viszont nem feltétlen egyezik a szurkolók által elképzelt klubethosszal.

Ezért is tartjuk döbbenetesnek, hogy a lehetőségeihez képest egyébként profi szinten kommunikáló Honvédnál egyik napról a másikra lefejezték a sajtóosztályt. Magyar szinten messze prémium minőségű kép- és videós anyagok készültek, a honlap tartalma pedig megfelelően informatív volt. Azon lehet vitatkozni, hogy az emberek miért nem fogyasztották, és hogy milyen tartalmakat vártak volna el, azonban pár dologgal érdemes ilyenkor tisztában lenni:

  • az emberek már évek óta nem fogyasztanak tömegesen internetet, pláne nem szöveges tartalmat. Facebook, főcímek, esetleg rövid videók. Az egyéni igényeket pedig lehetetlen kielégíteni.
  • egy minimálisra visszavett sajtóosztálynak kellett kiszolgálnia a teljes klubot, értve ezalatt a különböző korosztályok összes mérkőzésének nyomon követését, a központi honlap egyes funkcióinak adminisztrálását (nem gondolnátok, de kurva sok idő el tud menni olyan apróságokkal, mint például az eredmények utánkövetése, és hasonlók), a kapcsolattartást kifelé, a kötelező sajtóesemények szervezését és lebonyolítását, a tartalomgyártást, az egyéb kommunikációs felületek (pl. Facebook) kezelését, és a többi, és a többi. És még mi is a nyakukra jártunk, hogy lesznek jegyek?, mikor lesznek jegyek?, a buszt kirakjátok? és a többi, és a többi.
  • ja, és mindezt időre. Egy bajnoki meccs beharangozója, valamint a szurkolói információk nem kerülhetnek ki a meccs lejátszása után.
  • ja, és mindezt megrendelésre, vagyis azt és úgy kell kommunikálnod, amire a vezetéstől megbízást kaptál. Nem lehet saját szakállra kilógni a központi stratégiából.
“Engedjétek meg, hogy aztak*rva” bővebben

Mielőtt a lakosság azt gondolná, hogy az eredményességgel van a baj

Tüntetésügyi szájbarágó.

„Sokat jelent számunkra, hogy Magyarország egyik legnagyobb szurkolói közössége áll a Honvéd mögött, megértjük, hogy a drukkereket foglalkoztatja a klub helyzete, főleg ebben a helyzetben, amikor az NB II.-es idény sajnos nem úgy alakult, ahogyan terveztük. Tudjuk, hogy ők is a legjobbat akarják a klubnak, mindannyiunk célja egy stabil Honvéd, egy olyan csapat, amely a saját értékeire építve sportszakmai és gazdasági téren is jól működik.”

a klub válasza a Telex megkeresésére.

Esküszöm, én sem választoltam volna nagyon mást, ha a klubnál vagyok és megkeres a sajtó. Ilyenkor a széles közönségnek kell mondani valamit, és ha lehetséges, elkenni a valódi problémát, ahogy az esetünkben is történt.

A szurkolói tüntetés ugyanis egyáltalán

nem a csapat NB II-ben elfoglalt helyezése miatt szerveződik,

hanem ahogy az esemény meghívójában is szerepel, egy figyelemfelkeltő demonstráció a klub vállalhatatlan tulajdonosi szerkezete ellen. Klubalkalmazottként viszont ezt nem írhatom le.

“Mielőtt a lakosság azt gondolná, hogy az eredményességgel van a baj” bővebben

A magyar futball egyáltalán nem arról szól, hogy európai, tudatos fogyasztóként képzelnek el benne téged, pláne akkor nem, ha vendégségbe jössz

Egy kellemetlen hétvége utózöngéi Videotonból elsőre fillérbaszásnak tűnő kérdésekkel, azonban amíg így bánhatnak az emberekkel, és senki sem szólal fel ellene, addig itt sosem lesz ebből ún. családbarátság.

— Fiam, a poharat majd ne dobd ki, a meccs végén visszaváltjuk. — csapta meg a fülem egy apuka kérése.

— Nyugodtan hozz még egy kört, majd úgyis visszaváltjuk. — egy átlagos szurkolói kérés. Ugye, a kézben még ott az előző sör maradéka, nem egyszerre fogyasztanak a jónépek, vagyis a Közös Körben lévőknél rendszeresen előfordul, hogy felhalmozódnak a repoharak.

A repoharasdi egy viszonylag új jelenség a magyar stadionokban. Korábban próbálkoztak vele Győrött, bevezették a Fradinál, azonban kvázi általánossá az idei szezontól kezd válni. (auf Ungarisch)

A kezdeményezés egyébként önmagában nem hülyeség, viszont a flott működéshez pár dolgot érdemes lenne biztosítani, például a poharak visszaváltását. Utóbbit nem sikerült Videotonban.

A hétvégével kapcsolatban feltettünk három kérdést a klub titkárságának/sajtóosztályának, és ahogy ígértük, változtatás nélkül közöljük a válaszokat, hátha közelebb kerülünk a Repoharak Lelkületéhez, hiszen, mint tudjuk, még mi is új szereplők vagyunk a világában.

“A magyar futball egyáltalán nem arról szól, hogy európai, tudatos fogyasztóként képzelnek el benne téged, pláne akkor nem, ha vendégségbe jössz” bővebben