A legjobb helyezésünk a bajnokságban a harmadik volt, rögtön az első fordulót követően. Utána gyorsan megzuhantunk, viszont legalább egész évben bravúrosan tartottuk az alsóház közepét, az ún mocsarat. Feljutó helyen egyetlen pillanatig sem álltunk, és ha ez számít bármit, akkor kieső helyen sem.
Az idény döntő többségét, szám szerint a 33-ból 27 fordulót a 9-12. helyeken töltöttük. Erre mondjuk testvérek között a masszív alsóházat, és a világ vicce, hogy a csillagok végtelenül szerencsés együttállása esetén nemhogy a felsőház, de még a hatodik hely is meglehet idén.
„Pár apróság még nem dőlt ez a NB II-ben: például a feljutás, a kiesés – és a mi helyzetünk” bővebben