mert célunk csak egy van
Bp. Honvéd – Inter Turku 2-1 (h.u.)
Ha valami tutifix, hogy a tegnapi meccsről tőlem nem kaptok posztot. Mondhatnám, hogy még most is a hatása alatt vagyok, ami egyrészt igaz, másrészt nem állapot. Felejteni kéne.
Helyette a tegnapi helyszínit kiexportáltam szövegbe az utókornak.
Bp. Honvéd – Siófok 2-1
Egy órával a meccs előtt így nézett ki az MLSZ adatbankba feltöltött keretünk. Mire beértem a stadionba, a melegítő játékosok között már nem volt ott Kabangu, viszont Májer igen. Később többen is állították, hogy a jó Darkot egy táskával látták kimenni a sporttelepről – bő egy órával a kezdés előtt. Vajon mi történhetett?
update // a sport információi szerint elkésett a meccs előtti megbeszélésről, ezért került ki a meccskeretből.
“Átszenvedtük magunkat a Siófokon, de a nagy kérdés, hogy vajon hova tűnt Kabangu?” bővebben
Ennyi. Egy tré nap tré zárása. Utolsó pillanatban beeső feladat a munkahelyen, alig kiérés a Bozsikba, ráadásul bejön az, amitől tartunk – valami ehhez hasonló jellegű eseménysor zúzhatta meg Bob Geldofot is, amikor megírta egyetlen slágerét valamikor a ’70-esek végén. Nagy gond persze nincs, jobb az iksz a semminél, és majd a Kapos ellen folytatjuk. Most csupán egy gyorsposzt következik, mert még melóznom is kell ma este, hogy még jobban megkoronázzuk e csodás hétfőt. “…csak a szokásos Paks elleni nyögvenyelés” bővebben
