Mastodon

Bentmaradtunk, innen már minden jutalomjáték (közben kiesett a Tatabánya)

Honvéd–Kazincbarcika @ 20:00, Bozsik

Geccc, sikerült lerobbannom az elmúlt napokban. Valahol és valamikor nagyon megfáztam, szóval most forró levesen és Aspirin Komplexen élek, és közben tonnaszám használom a zsebkendőt. Estére össze kell kapnom magam legalább annyira, hogy kimenjek a stadionba, meccset nézzek, majd hazamenjek. Egy piszlicsáré megfázás miatt, legyen az bármilyen szar, nem fogok elengedni egy újabb maxos szezont. (Pedig másodszor fogadtam meg magamnak pár éve, amikor egy februári, Fradi elleni meccsre harmincsok fokos lázzal mentem ki az Üllőire, hogy többet ilyesmit nem csinálok. Előtte Videotonban ücsörögtem végig pokrócokba burkolózva úgy egy meccset a sajtóból, hogy a büféslány megszánt, és szerzett rumot a forró teámba, majd egy biztonsági emberrel küldette ki a teraszra. Jó, most legalább lázas nem vagyok, megmértem, viszont taknyos az igencsak. És estére még jobban lehetek.)

Na, de beszéljünk inkább a másik betegről, a Honvédról.

„Bentmaradtunk, innen már minden jutalomjáték (közben kiesett a Tatabánya)” bővebben

Játék nélkül maradhatunk ma bent

Távozók, érkezők, maradók.

Bocs, srácok, egyéb, itt nem részletezendő okokból ezen a héten nem volt poszt, és a következő pár hét is várhatóan hasonlóképp fog alakulni. (Bónusz, kissé lerobbantam az elmúlt napokban.) Pedig nagyon akartam hosszabban írni az MLSZ pénteki tisztújításáról, és az azon elfogadott stratégiai (muhahahhahahahaa) programról. Egy Hétvégi Kötekedő adást azért felvettünk ezzel kapcsolatban, ami majd csütörtökön megy adásba és kerül ki a különböző online felületekre.

Most viszont pár szó a jövőre mindenképp érkező változásokról. Kiesés, bentmaradás, miazmás.

„Játék nélkül maradhatunk ma bent” bővebben

Nagy kár, hogy a másik huszonnyolc meccset nem a Tatabányával játsszuk

Tatabánya–Honvéd 1-4

Pedig nem indult jól a nap. A mobilomon valami furcsaság történt: távolról akartak beállítani rá egy amerikai esimet (már nem először), majd közvetlenül indulás előtt eltört a szemüvegem. Mármint letört a szára. Egy kis duct tape, egy kis drót, és ha csálén is, de valahogy visszaeszkábáltam. (A tartalék szemüvegemet, egy dioptriás napszemüveget a biztonság kedvéért bedobtam a táskába. Majd kedden elviszem egy kereteshez, hátha meg lehet ragasztani.)

Innen viszont minden jönni látszott. Egyedül a meccs nem érdekelt*. A társaság, az egész nap koreográfiája viszont nagyon.

„Nagy kár, hogy a másik huszonnyolc meccset nem a Tatabányával játsszuk” bővebben

Kemény etap következik

Ötszáz bizony dalolva megy.

A következő hat fordulóban a Békéscsaba kivételével az összes, közvetlenül előttünk álló csapattal találkozunk. Magyarán, most a legkönnyebb kell megszerezni a bentmaradáshoz feltétlenül szükséges pontokat, valamint önbizalmat gyűjteni a későbbi meccsekre, hogy azokon is pontot, pontokat szerezhessünk.

Ősszel ebből a hat meccsből hat pontot gyűjtöttünk. Vertük a Tatabányát és a Mezőkövesdet, a többitől pedig kikaptunk. Nem véletlenül állunk ott, ahol.

A hajtás után táblázat.

„Kemény etap következik” bővebben

Van élet a szemétdombon túl

A kilátás kitakarása maga a történelmi bűn.

Nagyon furcsa ez a hét eddig. Hétfő óta valahogy nincs idő és kapacitás keseregni a minden szar érzésén. Kikaptunk a Budafoktól, és mindenki tudja, amennyiben nem nyerünk Tatabányán, akkor nem csupán a bentmaradás lesz legalább négy pontra, hanem a szintén semmit sem érő utolsó előtti hely is könnyen hasonló távolságba kerülhet. Közben a 13. Ajka és a 14. Békéscsaba egymással játszik, és benne van, hogy az egyikük fényévnyi, vagyis hét pontnyi távolságba húz el tőlünk.

Ha nem nyerünk Tatabányán, akkor kurva nagy a baj. Pedig a sorsolásunk alapján most kéne megfogni a pontokat: Tatabánya, Kozármisleny, Ajka, Soroksár, Mezőkövesd, Csákvár, vagy a jelenlegi helyezéseik szerint: 15., 2., 13., 10., 11., 12., vagyis a Békéscsaba kivételével a teljes alsóházzal találkozunk a következő hat fordulóban. Ha ebből nincs 10, de inkább 12 pont, akkor milyen alapon reménykedünk jövőre is az NB II-ben?

„Van élet a szemétdombon túl” bővebben