Mastodon

Van élet a szemétdombon túl

A kilátás kitakarása maga a történelmi bűn.

Nagyon furcsa ez a hét eddig. Hétfő óta valahogy nincs idő és kapacitás keseregni a minden szar érzésén. Kikaptunk a Budafoktól, és mindenki tudja, amennyiben nem nyerünk Tatabányán, akkor nem csupán a bentmaradás lesz legalább négy pontra, hanem a szintén semmit sem érő utolsó előtti hely is könnyen hasonló távolságba kerülhet. Közben a 13. Ajka és a 14. Békéscsaba egymással játszik, és benne van, hogy az egyikük fényévnyi, vagyis hét pontnyi távolságba húz el tőlünk.

Ha nem nyerünk Tatabányán, akkor kurva nagy a baj. Pedig a sorsolásunk alapján most kéne megfogni a pontokat: Tatabánya, Kozármisleny, Ajka, Soroksár, Mezőkövesd, Csákvár, vagy a jelenlegi helyezéseik szerint: 15., 2., 13., 10., 11., 12., vagyis a Békéscsaba kivételével a teljes alsóházzal találkozunk a következő hat fordulóban. Ha ebből nincs 10, de inkább 12 pont, akkor milyen alapon reménykedünk jövőre is az NB II-ben?

„Van élet a szemétdombon túl” bővebben

Csapongó példabeszéd arról, hogy a mérés hiánya mennyire megzavarhatja a valóságértelmezésünket

Kimondottan nem válaszposzt következik.

Az nb1.hu-n megjelent egy szurkolói blogposzt a Honvéd körüli közösségépítésről, valamint a klub konstruktív kommunikációjáról. Bár a posztot erősen hiányosnak érzem, látni rajta a szerző jó szándékát. Így sikerült. Épp ezért nem is tervezem darabokra szedni, habár bőven lenne miért, viszont volt benne pár gondolat, illetve következtetés, ami erősen gondolkodóba ejtett. Tényleg így látják és érzékelik szurkolók a klubot körülvevő világot?

Különösen a kommunikáció és a marketing területén, mert a poszt nagyrészt erről szólt.

„Csapongó példabeszéd arról, hogy a mérés hiánya mennyire megzavarhatja a valóságértelmezésünket” bővebben

Azért csak kéne beszélni a zártkapus edzőmeccsekről pár szót

Hosszú és általános célú véleményposzt következik.

Mielőtt bármibe belekezdenénk, definiáljuk az edzőmeccs fogalmát:

edzőmeccs: ahol két csapat játszik egymással felkészülési jelleggel, és a klubok publikálják, hogy mikor és hol, melyik csapatok mérkőznek meg egymással.

nem edzőmeccs: ahol két csapat játszik egymással felkészülési jelleggel, és a klubok nem publikálják, hogy mikor és hol, melyik csapatok mérkőznek meg egymással.

Egyetlen szó, de fontos különbség, ugyanis az elsőről tudnak a szurkolók, a másodikról nem. Az első, mivel be van jelentve, bekerül a klub almanachjába, mint mérkőzés, a másik, mivel nincs bejelentve, nem több egy edzésnél, amin ott van egy másik csapat is, és ahogy a többi edzés, úgy ez sem kerül be semmilyen történelemkönyvbe.

Posztunkban csak az első esetről, az edzőmeccsekről lesz szó.

„Azért csak kéne beszélni a zártkapus edzőmeccsekről pár szót” bővebben

Kétoldalú kerekasztal

Elindult valami.

Néhány hete pár szurkoló gondolt egy nagyot, mert úgy érezte, az NB II-be kiesés, valamint az új klubvezetés együtt egy remek lehetőség arra, hogy új alapokra helyezze a szurkolók és a klub kapcsolatát. A Kispest és a Honvéd mindig is erős közösséggel rendelkezett, és ha valamit, ezt érdemes feléleszteni, gondozni, mert errefelé hagyományosan a szurkolók jelentik a klubot. A két háború között rendszeresek voltak a találkozók az egyik Kisfaludy utcai sörözőben, sőt, gyakran ott tartotta az egyesület a tisztújító közgyűléseit is. A hatvanas évek végén feléledt a Baráti Kör, azonban legtöbben talán a régi Hotelra emlékezhettek, ahová bejárhatott bárki, és ott egy Bambi mellett találkozhatott a játékosokkal, edzőkkel, vagy magával az atyaúristennel, Komora Imrével.

„Kétoldalú kerekasztal” bővebben

Most mindennél jobban bízok a közösség erejében

eppel_videoton_posterNincs kedve valakinek összefoglalni a tegnapi meccset szövegesen? Bevallom, én egy cseppet többet ittam, mint azt szoktuk volt meccs előtt, ami azzal járt, hogy bár még csak bódult sem volt az ember, inkább átbeszélgette a teljes első félidőt, ami ennek következtében úgy elrepült, mint ebben a bajnokságban egyik sem. Ráadásul ugye a múlt heti forduló is kimaradt, így bőven volt miről trécselnünk.

„Most mindennél jobban bízok a közösség erejében” bővebben