mert célunk csak egy van
A Wolverhampton egészen menő módon emlékezik meg a legendás meccsünkről.
December 13-án lesz hetvenéves a legendás Wolverhampton–Honvéd 3:2 mérkőzés, ami nélkül ma lehet, hogy nem lenne Bajnokok Ligája. Jó, nyilván lenne, azonban egyértelműen ez a meccs sürgette meg. (Részletek például itt, most lusták vagyunk megírni.)
Milyen messze van Kesztyűstől a valódi világszínvonal?
Egy apró játékra hívunk titeket: találtok nálunk gyorsabb utat Puskáshoz a következő feltételek mentén:
A legrövidebb út, amit eddig találtunk a tizenegy lépés. Menne valakinek nyolcból?
Ugye, ha Puskás megvan, akkor onnan alig egy lólépés Dennis Law, Raymond Kopa, Masopust, Djalma Santos, Lev Jasin, vagy éppen Szusza Ferenc, Sárosi doktor, miazmás, vagyis a futballvilág kevésbé ismert szereplői.
“Tíz lépésben Puskásig” bővebbenMiközben a világnak az lenne a normális rendje, hogy egy Honvéd a Magyar kupán túl, legfeljebb hírverő meccs miatt utazik Csákvárra.
Valami érthetetlen okból úgy alakult a magyar labdarúgás története, hogy sem a Kispest, sem a Honvéd nem játszott még bajnokit a Csákvárral. Sőt, a második csapatunk sem.
A Kispest erre egyébként nagyjából objektíve is képtelen lett volna, ugyanis Csákváron 1948-ig nem igazán létezett klubszintű labdarúgás, és mivel az önálló Kispest 1949 végén megszűnt, ráadásul az egykori Kispest település még véletlenül sem Fejér megyében található, ahol a születőben lévő csákvári labdarúgás bontogatta a szárnyait, a találkozás valószínűsége abban az egyetlen közös évben pontosan a rettentő és az iszonyatosan valószínűtlen közé eshetett. A matematika végül működött, és a két klub nem találkozott egymással.
“Vasárnap stadiont* és ellenfelet is avatunk” bővebbenMivel Titkos Pál a Kispest játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően Kispest-drukker. (Tehát a Honvédnak lett egy újabb világbajnoki ezüstérmese!)
Mivel Kalmár Jenő Kispesten a Kistext játékosaként és edzőjeként, valamint a Honvéd edzőjeként is szerepelt, érthetően Honvéd-drukker.
Mivel Lóránt Gyula a Honvéd játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően Honvéd-drukker.
Mivel Mészáros József a Kispest játékosaként és a Honvéd edzőjeként is szerepelt, érthetően Kispest- és Honvéd-drukker.
Mivel Varga Zoltánról elterjedt a pletyka, hogy Albert elől 1968-ban a Honvédhoz igazol (végül disszidált) és volt a Kispest-Honvéd edzője, ezért érthetően Honvéd-drukker.
“Mivel, tehát, akkor” bővebbenMivel Détári Döme, hozzám hasonlóan, az FTC játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően zöld-fehér drukker.
Nyilatkozta Mucha József a Borsnak.
Baromira nem kevés. Elég annyit, hogy Magyarországon 1901-től számoljuk a bajnokságokat, és mi vagyunk a harmadikak az Újpest és a Fradi után, akik megugrották ezt a létszámot. Egyedül az MTK van látótávolságban, mert amennyi többletük volt 1916 előtt a 8-16 meccses idényekben, azt bőven elégették a második világháború alatti megszűnésükkel, illetve azzal, hogy a nyolcvanas évek eleje óta többször is kiestek az NB I-ből, míg mi csak egyszer.
Egyébként nemzetközi összevetésben sem kevés a háromezer. Egy átlagos bajnokságban évente 30-38 meccset rendeznek, vagyis háromezer meccshez 79-100 idényre van szükség, és ugyebár Európában elég ritka az olyan ország, ahol ennyi ideje van egységes bajnokság. (Oké, papíron nálunk is csak 1926-tól, azonban közmegegyezés szerint a sporttörténészek mégis 1901-től számolnak.)
“Háromezer meccs az első osztályban. Még egyszer: háromezer, azaz 3000!” bővebbenTibi mondott minap egy érdekességet: tudtad, hogy Bács megyében még sosem nyert bajnokit a Honvéd? Kupában, NB II-ben igen, de NB I-ben soha.
Nyilván igaza van, csak a játék kedvéért ellenőrizzük le. Pipa, nem nyertünk, vagyis van még egy szűz megyéje e lángoktól öleltnek, e darabokra szakítottnak, megtépázottnak. Most lett külön öröm, hogy csodálatos módon feljutott a Kecskemét, így lesz legalább egy alkalmunk kimaxolni végre a térképet.
“Melyik megyében mikor nyertünk először NB I-es bajnokit?” bővebbenahogy korának Révésze, Komora Imre mondta egyszer.
Mert valami ilyesmi történik. A Kispest amióta feljutott az első osztályba, azóta törzsgárdatagnak számít. Egyszer estünk ki, annyi épp elég volt, hogy a szép sormintát elcsesszük.
Gondoljatok bele, a két háború között, egy viszonylag szegény, Budapest melletti kisváros, sokáig értelmezhető stadion nélküli csapata folyamatosan ott tudott lenni a legjobbak változó, olykor 12, olykor 14 csapatos mezőnyében. Három klubnak sikerült ugyanez rajtunk kívül: Fradi, Újpest, és a megszűnéséig az MTK-nak. A kor világfutballjának egyik legerősebb bajnokságában voltunk állandó résztvevők.
Tettük mindezt egy elkötelezett vezetőséggel, élén Mayer Bélával, valamint idősebb Puskás Ferenc játékossal, edzővel, az ificsapat egyik szervezőjével. Ez a klub valóban kispesti volt, játékosai döntő többsége a környező településekről származott, és töretlen működésével felhelyezte a várost Magyarország térképére.
“Achilleus kardja lebeg felettünk” bővebbenMielőtt történelmet írt volna, felmondtak Ferinek.
Illetve igen, Aldo Dolcetti, azonban ha valaha jogosan lehetett körülményekre hivatkozni nálunk, akkor 2005-2006-ban mindenképp. Haász János, az index újságírója épp ebben az időszakban csinált végig egy alapozást a csapattal, hogy a cikkei ma már egészen hihetetlennek tűnő képet fessenek a Pini-éra végnapjairól.
Ehhez képest a lehetőségekben össze sem mérhető Dolcetti és Horváth között mindössze meccsenként 0,04 pont a különbség az utóbbi javára. A 0,04 pont a jelenlegi bajnoki szisztémában idény végén mindössze 1,32 pontot jelentene a tabellán.
“Ennyi meccset ilyen rossz teljesítménnyel talán még nem kapott edző Kispesten” bővebben1918 igencsak sűrűre sikeredett az emberiség történelmében. Utolsó évében járt az első világháború, tombolt (korabeli szóhasználattal: grasszált) a spanyolnátha-világjárvány, és ha mindez nem lett volna elég, Európában sorra bomlottak fel a hagyományos hatalmi struktúrák, és jöttek létre új, sokszor egymással ellenséges országok.
Pár napja a kormány újabb intézkedéseket vezetett be a koronavírus-járvány második körének megfékezésére, ami alkalmat adott arra, hogy az emberek megismerkedjenek családjukkal, hiszen este nyolc és reggel öt között kötelezően össze lesznek zárva egymással.
Posztunkban a spanyolnátha 1918-as őszébe kaphattok egy kis betekintést a Sporthírlap, a Sportlap és a Pesti Hírlap (utóbbi újság vitt viszonylag egységes szerkezetben állandó rovatot a járvánnyal kapcsolatos hírekről) cikkei alapján.
“Százkét éve a spanyolnátha miatt rendeltek el zártkapus meccseket” bővebben
