Mastodon

Címke: versenyszabályzat

Szó szerint betartani a szabályzatot még nem jelenti azt, hogy sportszerűek vagyunk

Egy tipikus példa az MLSZ-től.

A bajnokságban vagy kupában résztvevő sportszervezetek a bajnoki- vagy kupamérkőzésük napját követő harmadik napon kötelezhetők tétmérkőzés lejátszására.

MLSZ, hatályos versenyszabályzat, 22.§ (1) Sorsolás g) pont (26. o.)

„(…) napját követő harmadik napon” – írja az MLSZ vonatkozó szabályzata. Október 30-án játszunk Debrecenen kupameccset, a „napját követő” első nap október 31., a második november 1., a harmadik november 2. Ez eddig stimmt, pont aznap játszunk ugyanis bajnokit Soroksáron. Minden megfelel a szabályoknak.

„Szó szerint betartani a szabályzatot még nem jelenti azt, hogy sportszerűek vagyunk” bővebben

Mit mondanak a szabályzatok a félbeszakadt meccsekről?

Kecskemét–Honvéd, a 30. percben félbeszakadt

_honnan játszunk?

A versenyszabályzat egyértelműen fogalmaz:

43. § A mérkőzés megszakítása, beszüntetése
(1) A mérkőzés megszakítása, beszüntetése
a) Ha egy mérkőzés félbeszakad és beszüntetik, akkor a versenyrendszert kiíró szövetség Versenybizottsága dönt a mérkőzés újrajátszásáról és annak időpontjáról, de a pályaválasztói jog az eredetileg kijelölt sportszervezetet illeti meg

„Mit mondanak a szabályzatok a félbeszakadt meccsekről?” bővebben

Én jobban be vagyok szarva a Sahtar U19 elleni meccs miatt, mint a Honvéd

Nagyon, de nagyon remélem, hogy csak a szurkolókkal parasztok, és legalább a szabályokat betartották.

A képen egy részlet olvasható az MLSZ hatályos versenyszabályzatából (59. §).

A szabály egyszerűen fogalmaz: minden nemzetközi meccset, pláne ha külföldön rendezik, le kell jelenteni a szövetségnek. Száz éve így van, ráadásul manapság, a fogadási csalások korszakában egészen új értelmet nyert, hogy ne lehessen csak úgy játszani.

A Sahtar U19–Honvéd U19 (sic!) meccs létezését a Sahtar a hivatalos felületein közölte, a tény alól kibújni lehetetlen. Ráadásul a képeken jól látható, hogy a meccset a török szövetség által delegált bírók vezették (pont úgy, ahogy az MLSZ területén az MLSZ küldi a bírókat).

„Én jobban be vagyok szarva a Sahtar U19 elleni meccs miatt, mint a Honvéd” bővebben

Elsőfokon nem kapott licencet a Haladás, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt bentmaradunk

Május 10-én az MLSZ Elsőfokú Licencadó Bizottsága a hiánypótlást követően is elutasította a Haladás licenckérelmét. Az elutasítás azt jelenti, hogy a Haladás még fellebbezhet, azonban fontos tudni, hogy másodfokra új dokumentum már nem nyújtható be, és a másodfokon eljáró bizottság ugyanabból fog dolgozni, mint az elsőfokú. Magyarán a másodfok arra jó, ha az elsőn tévedés vagy formai hiba történt.

Ha a Haladás nem fellebbez, vagy másodfokon is elutasítják a licenckérelmét, akkor NB III-as amatőr licencet kérhet, viszont az NB II-be akkor sem nevezhet, ha a pályán elért eredménye alapján erre jogosult lenne.

Rögtön felmerül a kérdés: akkor most bentmaradt a Honvéd, ha az utolsó három már nem előzhet meg minket, és a Haladás nem indulhat jövőre?

A válasz egyszerű: nem.

„Elsőfokon nem kapott licencet a Haladás, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt bentmaradunk” bővebben

Forrásjegyzék az Egerszegen történtek értelmezéséhez

Közszolgálati jelleggel átfutottuk helyettetek a lehető legtöbb szabályzatot az MLSZ-nél, hogy a lelátói eseményeket, Moniz viselkedését, valamint az egerszegi játékosok levonulását értelmezni lehessen. Vagyis:

  1. Mi történt pontosan?
  2. Mit lehetett volna tenni?
  3. Milyen következmények lehetnek?

A forrásjegyzékben a következő dokumentumokból olvashatók részletek:

„Forrásjegyzék az Egerszegen történtek értelmezéséhez” bővebben