Csak bevallotta a Honvéd, bár többször, több edzője, több ügyvezetője, több cikkben, interjúban, ankéton is elmondta, hogy nem támogatják a zárkapus edzőmeccseket, egyáltalán nincs ellenükre, ha nézők vannak az edzőmeccseken, és tették ezt az elmondást szóban és írásban is (utóbbi visszakereshető könnyedén), a valóság mégis az, hogy a
Honvéd rendre zárt kapuk mögött játssza az edzőmeccseit,
függetlenül attól, hogy ki az edző, ki az ügyvezető, vagy hogy mit mondtak korábban. Legutóbb tavaly nyáron ígérte meg a klub, hogy törekedni fognak arra, minél több mérkőzést láthassanak a helyszínen is a szurkolók. (Alig két héttel a bejelentést követően máris zártkapus meccseket játszott a Honvéd az akadémián.)
Mindenféle ígéret ellenére ezt a téli felkészülési időszakot is sikerült úgy lehozni, hogy:
- játszunk a nézőknek épített Bozsikban a román első osztály egyik csapata ellen – zárt kapu;
- játszunk a Honvéd akadémiáján és edzőközpontjában a nézők fogadására felkészített centerpályán – zárt kapu;
- játszunk az MTK akadémiáján és edzőközpontjában a nézők fogadására felkészített centerpályán – zárt kapu;
- majd játszunk újra a Honvéd akadémiáján, ezúttal végre nézők előtt.
Vagyis a magyar állam épített egy stadiont és két edzőkomplexumot, együtt közel 30 milliárd forintért, ahol a klubok, jelentős részt jellegét vesztett közpénzből gazdálkodva is képtelenek megoldani a saját ígéreteik ellenére, hogy nézők előtt játsszanak felkészülési meccseket.
Jár a taps.
“A Honvéd megtanít minket arra, hogy nem szabad minden ígéretet elhinni” bővebben
