Mastodon

Utoljára az első fordulót követően gondoltátok azt, hogy ennek az idénynek akár feljutás is lehet a vége, azonban aktuálisan nem ez a legnagyobb problémánk

Valami történt 2022 őszén.

Nincs mit szépíteni, a jelenlegi közállapotok szerint, amit nevezhetünk valamiféle elvárásnak, ez a csapat jó esetben a bentmaradásra lehet képes. Fontos megjegyezni, hogy nálunk hétről-hétre szurkolók szavaznak, és nagyon sokan nem tudnak mást elfogadni, mint az első helyet, és pontosan az írják be, ha kérdezzük őket, tehát felfelé torzítanak, míg a dühből válaszolók, akik simán bemondják a tizenhét-tizennyolcadik, tehát kieső helyeket, lefelé. A megjegyzés megjegyzése, hogy fogalmam sincs, a két hatás mennyire egyenlíti ki egymást az ilyen kis elemszámú adatfelvételeknél. (A 13. fordulót követően a nyers várakozás 10,85, a két szélsőérték nélküli átlag pedig 10,7.)

Ami viszont biztos, hogy trendszerűen araszolunk lefelé. Biztos léptekkel közelítünk valami igazán vállalhatatlan irányába, és miközben tisztán látszik, kicsúszott az irányítás az erre kijelölt emberek kezéből, nem próbálunk meg változtatni.

A trendektől a közelmúltig

Hivatalosan ugyan egyelőre nem hangzott el, azonban úgyis mindent az általános pénzhiányra fognak kenni.

Hiába van a klubnak tulajdonosa, hiába léteznek mindenféle állami támogatások, hiába van TAO, hiába tol pénzt a szövetség is a klubokba, Kispesten mégsincs. Azt tudjuk, hogy itt valamit nagyon elk*rtak az elmúlt években, és azzal is tisztában kell legyünk, a NER-ben nem szokás feljelenteni a kényszerhaverokat, tehát a sorsunk egyértelműen az, hogy elmenni a falig, és reménykedni, hogy visszafogadnak a kegyeikbe.

Esetleg a B-terv, hogy a tulajdonosoknak kell pénzt belerakni a klubba. És minél előbb, mert a klubicenchez kemény dátumok és feltételek társulnak. Ha mást nem, a saját tőke rendbetétele mellett, legalább a beszállítói és egyéb tartozásokat át kell ütemezni, lepapírozni, azonban mindig kérdés, hogy egy-egy partner miképp reagál a folyamatos tartozásra? Ugyanígy, a kifizetetlen exjátékosok és exalkalmazottak kérdése. Nehéz elképzelni, hogy jó szívvel váltak volna el tőlünk, miközben objektíve szinte mind egy szálig utolsó férgek voltak. A jog viszont így működik, követelésük nekik lehet, ha munkáltatóként rosszul csináljuk a kirúgásukat. És miért pont ezt a részt csinálta volna bárki jól a klubnál.

Felelős természetesen nincs, csak anyagi csőd. Lehet fogni a stadion fenntartására, azonban a stadiont 2021 óta tartjuk fent. Lehet fogni Brüsszelre, az EU-s pénzekre, a háborús inflációra, a covidra, a mindensszarra, azonban nem érdemes, mert mindenki tudja, hogy itt pénz addig volt, amíg állambácsi ilyen-olyan csatornákon szemérmetlenül beletolta. Most ezek a csatornák apadtak el, és nem feltétlen a fenti indokok miatt, hanem mert széthordtuk, elszórtuk, felelőtlenül bántunk vele. Azonban a valósághoz tartozik, hogy, a NER-ben a közvagyon szemérmetlen herdálása még önmagában nem számít kirívó bűnnek, sőt, nem ritkán külön büszkék is a jelenségre, tehát történnie kellett még valaminek, amiért kikerültünk a pixisből. Gyanúsan egyszerre tűnt el a nyilvánosság elől Mendelényi, távozott Kun a klubtól, és jelentették be Azurák távozását.

Kombinálni persze lehet, bizonyíték azonban nem sok mindenre van, és még ha lenne is, Magyarországon, 2023-ban mit érnénk vele? Valakinek a hiányzó pénzt bele kell tennie a klubba, különben a fene tudja mi történik. A korábbi játékosok és alkalmazottak felé fennálló jogerős tartozásokból könnyen lehet pontlevonás, és ott ugyanúgy feltehetnénk a kérdés, mint az edzőcsere és a kassza viszonyánál: miből? Pontunk sincs.

Mindig ugyanoda kanyarodunk vissza: miből?

Nem merjük állítani, hogy korábbi évek ámokfutásának vége, azonban a nyilvánosság által belátható nagyságrendje jelentősen csökkent. Most már nem Enninekre meg Cirkovicokra (pedig a scoutjainkról külön PR-cikk jelent meg a Telexen), és egyéb fantomjátékosokra, valamint különféle rongyrázásra pattan el irgalmatlan mennyiségű euró, hanem van egy szakmai koncepciónk, és ahhoz próbáltunk játékosokat szerezni. Nem a játékos, hanem a koncepció a drága, viszont a koncepciónak van egy olyan tulajdonsága, hogy fél év után még simán rá lehet fogni, a kiforrás időszakában van, legyünk türelmesek.

Speciel koncepcióval, hitegetéssel tele a padlás, össze se tudom számolni, hogy a legújabb kísérlet hányadik csak a Metalcom-éra során. Természetes reakció, hogy a szurkoló egyre kevésbé türelmesebb, egyre kevesebb időt ad az újabb és újabb megoldásoknak.

Október vége van, jön egy kupameccs, egy bajnoki a Vasas ellen, a válogatott szünetig lesz még egy hazai Ajka, közben a csapat a tizenegyedik helyen, két pontra a kieséstől, tizenkettőre a feljutástól. Vasárnap óta hatalmas a kuss, se edző, se vezető nem szólalt meg, nem mondott le senki, nem rúgtak ki senkit. Lapítás, sunyítás megy, azonban nyugodtan kérdezzük meg: mégis mire fel?

Egy csepp őszinteség simán hetek luftja lehet. A szurkoló tud megértő lenni, de ahhoz nem lenézni kell őt, hanem partnernak tekinteni és őszintén beszélni hozzá. A lapítás, sunyítás, mismásolás arra jó csak, hogy maguktól találnak ki vadabbnál vadabb elméleteket a népek, és a pletykát, valamint az elemi butaságot új szintre emelő közösségi médiának hála, terjesztik megállíthatatlanul. Párat azért belőlük:

  • a tábor vezetőinek csak a pub nyereségessége a fontos, eladták magukat a klubnak;
  • a KLTE is eladta magát;
  • a háttérben mindenféle és rendszeres egyeztetések vannak egyes szurkolók és a klub között, ezek a szurkolók ilyenkor a saját pecsenyéjüket sütögetik;
  • Kun (Gergely, kettő) csak végrehajtani van itt a Nagy Tervet, a Honvéd megszüntetését;
  • a cél a Honvéd és a Felcsút összevonása Felcsút néven;
  • ésatöbbi,
  • ja, és pont ma esett be egy egészen friss papparamtól, amit én még nem is hallottam: az a pletyka jutott el hozzá, hogy Hemingway tárgyal Orbánnal a Honvédról.
  • (Ez a poszt természetesen érzékenyítés céljából készült, a klub, és azon belül is egyenesen Kun Gergely megrendelésére. A célja, hogy egy számunkra kívánatos mederbe tereljük, vagy szerencsés esetben levezessük a közösségben felgyülemlett feszültséget, és hogy elhintsük az első magvakat, néhány homályos pletykát, hogy ha majd ha jön az elkerülhetetlen összeomlás, akkor a klubnál dolgozókat áldozatnak lehessen beállítani.)

Van itt minden, egyedül az őszinteség hiányzik. Ha tényleg k*rvanagy a szar, és úgy tűnik az, akkor nagyon más út nem létezik. Illetve igen, de ahhoz irgalmatlanul sok pénzt kellene nagyon gyorsan beletenniük a klubba a tulajdonosoknak, és nehezen hiszem, hogy erre egyrészt alkalmasak, másrészt hajlandóak lennének.

Viszont az őszinteség előtt ott van akadályként a NER, a kötelező összezárás. Mindenki tudja, vagy legalább sejti, hogy Mendelényi és Kun (Gábor, egy) idején mit műveltek a klubbal, őket mégis védeni kell, rosszat nem lehet mondani rájuk. Hivatalosan, ugye, Mendelényi még tulajdonos, Kun pedig egyéb védettséget élvez. Nincs ember, aki a Honvéd FC Kft. alkalmazottjaként kiállna, és elmondaná: „Igen, Dani és Gábor idején az történt, hogy (…)”. Nincs is ilyesmi elvárásunk. Illetve egyetlen embertől lehetne: Bozó Zoltántól, azonban az ő szerepe, azon túl, hogy strómanként jelen kellett lennie a tulajdonosváltásnál, hogy egyáltalán nem akarta ezt a klubot, szóval az ő szerepe jelenleg nem tisztázott. Gyanúsnak gyanús, hogy ha pénzt kellene betenni a klubba, akkor azt csak tőle várhatjuk. Ahogy Mendelényi és Kun háttérbe kerülése, illetve távozása is gyanúsan egybeesik azzal az időszakkal, amikortól az állam látványosan visszafogta a Kispestre csorgatott pénzeket, és egyre többet várt el a tulajdonosi körtől. Ekkor jelent meg Kun (Gergely, kettő), először a háttérben, majd ősz végétől egyszemélyi operatív vezetőként. Nyáron kapott egy utolsó esélyt Mendelényi és Kun koncepciója, azonban ahogy az várható volt, októberre bedőlt az egész.

Miközben őszinteségre lenne szükség, ebben a rohadó, egymást bevédő közegben várhatjuk, hogy mikor kapjuk meg. Elég csak arra emlékezni, hogy mi történt a csúcson ücsörgő Simicskával, és mi történt az egyéb apróbb szereplőkkel, akik megpróbáltak egy percre őszintének tűnni. Bozó túl kis hal akár egy apró őszinteségi rohamhoz is a rendszerben.

Nagyon nehéz a helyzetünk. Itt addig nem lesz semmi, amíg az Osztályfőnök rá nem bólint. A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy meddig hajlandóak elmenni?

  • Átlöknek minket a falon, hagyják a becsődölést (ami jelen helyzetben rántaná magával a futballcsapattal közös cég akadémiát is), és meglátják mi jön ki belőle.
  • Rákényszerítik Bozót (és Mendelényit), hogy a saját vagyonukból tegyenek bele, valamiféle büntetésként a korábbi évekért.
  • Már most cikinek érzik, és mivel hiszem, hogy akarnak egy erős Honvédot (ha másért nem, Puskás neve, illetve az országos támogatottsága miatt), keresnek valami megoldást, ami lehet egyértelmű és egy új tulajdonos, de lehet akár a túlélés segítése, és a jelenlegi kör fenntartása. A NER-ben lehetsz bármennyire sikertelen, kellemetlen, lehetsz bármi, egy a fontos: maradj lojális.
  • Valahogy addig ügyeskednek, hogy csak a nagycsapatot döntik be (például szétválik addig az akadémiától, vagyis a jól tejelő intézménytől), és az akadémia jogán újrakezdik tiszta lappal a harmadosztály magasságából.

Bármi is történik, egy normál világban a Honvéd csődje egyértelműen a rendszer hibája. A kontroll nélküliségé, a rossz káderpolitikáé, a szubszidiaritás és a helyi autonómia teljes hiányának, a szinte hűbéri rendszerű függőségek hálózatának. Itt mindenki be van szarva, és semmi más nem érdekli, csak a saját sorsa, hiszen tisztában van vele, bármikor és bármit elvehetnek tőle. A nagy fekete autó nem csak értünk jöhet el, elmehet az Bozóért, Mendelényiért, Kunért is.

Az ilyesmi rendszerekben mindig az a kérdés, hogy mi az a határ, amit már nem lehet átlépni. A hűtlen kezelés, az értelmetlen pénzszórás, esetleg ezek minősített esete, a saját zsebre dolgozás úgy tűnik belefér, és ahogy említettük, néha egyenesen büszkék rá, azonban kell legyen valami, ami már az Osztályfőnöknek is sok. És ezzel a mondattal konkrétan a saját farkunka haraptunk, visszatértünk az alapokhoz: valaminek történnie kellett legkésőbb 2022 őszén, ami aztán bedöntötte az addig működni látszó, viszont erősen kívülről finanszírozott klubot. Azóta mintha büntetésben lennénk. Nem feltétlen mi, a szurkolók, hanem a Honvédhoz társított(nak gondolt) személyek – és kifejezetten személyükben.

Most úgy tűnik, menetelünk előre a lehetetlenbe. A klubnál próbálnak életben tartani egy olyan modellt, ami úszik az adósságban, a tulajdonosai gyakorlatilag szarnak rá, az állam sem segít, és még azt sem engedik a központból, hogy eladják, hátha másnak jobban sikerülne.

És nekünk mi maradt? Kimenni, és addig szurkolni, amíg van minek. A dalok innentől nem a játékosoknak, nem a pályán történő eseményeknek szólnak, hanem magunknak, a mi Kispestünknek.

És hogy utána mi lesz? Nem tudom.


Egyéb apróságok

{mellékszál} A kedvenc új konteóm, hogy maga Kun Gergely küldte ki Supkát a korzóra a Kazincbarcika elleni meccsen, mintegy megszondáztatva a népeket, hogy mennyire fogadnák el, ha benne, mint lehetséges edzőben gondolkodna.

{én megmondtam} Az van, hogy ha kiesel, és teljesen új keretet kell építened a semmiből, ráadásul mindezt korlátozott források birtokában, akkor az első, hogy hozol egy edzőt, és ha kell, akkor aránytalanul is, de megfizeted. Egy tapasztalt, képzett edző nagyon nagy valószínűséggel a gyengébb állományból is többet fog kihozni, mint egy kezdő és tapasztalatlan a jóval erősebből. A drága edzővel tehát spórolsz, mert kevesebbet kell költened játékosra. Elég megnézni, hogy a bajnoki rajt után kiket igazoltunk: 08.12. Kundrák, 09.03. Bobál, 09.07. Lőrinczy.

{Abdullah Hameed Talal} Az augusztus végi előkerülése óta természetesen egyetlen percet sem játszott a horvát csapatában, sőt a padra is mindössze egyszer ülhetett le. A klub honlapján az elmúlt két hónapban egész pontosan nullaszor szerepel a neve.

{Facebook-forradalmárok} „Miért nem ég még a klubház?” – kérdezi a kommentelő otthonról, a telefonjáról. Természetesen a meccsekre a legritkább esetben jön ki, ha egyáltalán kieszi a fene, azonban elvárja, hogy az első szavára legyen forradalom, hogy mások oldják meg, kergessék el, rongáljanak, erőszakoskodjanak. Emberünk nyilván szalmaszálat nsm tenne keresztbe, nem hajlandó semmit megszervezni, ahogy jelen se kíván lenni – viszont ő a leghangosabb az interneteken. Küldeném neki ezt az emojit: 🤮 (A Facebook-forradalmárokról tervezünk idővel egy külön posztot, annyi remek képernyőkép gyűlt össze a munkásságukról.)


🗣️ a hozzászólás // előmoderált.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||