Kevés annyira önmagáért létező dolog van a teremtésben, mint a magyar bajnokság másodosztálya

_legtöbb néző az idényben

1. 4578 _01 Gyirmót-ETO 2-3
2. 3709 _02 Honvéd-Kozármisleny 1-2
3. 3304 _04 Honvéd-Tiszakécske 2-1
4. 3280 _07 Honvéd -ETO 2-1
5. 3214 _10 Szeged-Honvéd 1-0
6. 3119 _06 Honvéd-Haladás 1-2
7. 2830 _20 Honvéd-Nyíregyháza 1-1
8. 2522 _14 Vasas-Honvéd 3-0
9. 2500 _12 Pécs-Honvéd 0-0
10. 2372 _12 Szeged-ETO 1-1

A tízből nyolc meccsen volt érdekelt a Honvéd, és a tízből öt meccset a Bozsikban játszottak. A második három(!) idegenbeli(!) meccsel az ETO, harmadik a Szeged két hazaival. (Fontos megjegyzés: a Nyíregyháza a hazai meccseit a Debrecen mellett fekvő Balmazújvárosban rendezi.)

A tíz legnézettebb meccs összes nézőszáma 31 428, ami 20,8 százaléka az egész idény 151 236 nézőjének, miközben a tíz az összes mérkőzésnek csupán az 5,7 százaléka.

A Honvéd hazai átlaga 2476 néző, amivel szoros versenyben csak kilencedik lenne az NB I-ben. Az NB II-t ennyivel is kényelmesen vezetjük. Érdekesség, hogy az idegenbeli 1662 fős átlagunk a hazai listában is harmadik lenne saját magunk és az 1703-as átlagra képes ETO mögött.

Az összes sportágat és osztályt figyelembe vevő országos nézettségben jelenleg a Honvéd a tizenegyedik úgy, hogy az előző idényhez képest mi könyveltük el a legnagyobb zuhanást (-36%), köszönhetően a kiesésnek. Itt jegyezném meg, hogy a tavalyi átlagunk országosan a negyedik legmagasabb volt.

_átlagolós lista _20 forduló után

(B: a két csapat Bozsikban játszott meccsének nézőszáma. He: a Honvéd elleni hazai nézőszáma. Hn: átlag a Honvéd nélkül.)

1. 2476 Honvéd hazai
2. 1703 ETO hazai [He: -]
3. 1662 Honvéd idegenbeli
4. 1503 Szeged hazai [He: 3214, Hn: 1214]
5. 1484 Vasas hazai [He: 2522, Hn: 1352]
6. 1474 ETO idegenbeli [B: 3280, Hn: 869]
7. 1057 Gyirmót hazai [He: 1026, Hn: 1060]
8. 1026 Kozármisleny idegenbeli [B: 3709, Hn: 691]
9. 1020 Vasas idegenbeli [B: -]
10. 950 Budafok idegenbeli [B: 2107, Hn: 662]

Az eddig lejátszott 175 meccsből mindössze

• 1 haladta meg a 4000 nézőt (0,6%),
• 6 a 3000 nézőt (3,4%),
• 20 a 2000 nézőt (11,4%),
• 51 az 1000 nézőt (39,1%),

miközben

• 62 nem érte el az 500 nézőt (35,4%),
• 5 pedig a 200 nézőt sem (2,6%).

A 200 alattiak mezőnyében háromszor is a Siófok volt a pályaválasztó. Érdekesség, hogy a Siófok az összesített nézőszámának 39,6 százalékát a Siófok-Honvéd meccsen szedte össze, miközben az idényben már tíz hazai meccsnél tart. A maradék kilenc meccs átlaga mindössze 339 néző.

_hazai átlagok Honvéddal és nélküle

	Honvéddal	Honvéd nélkül	különbség
Ajka		670
Budafok		472
BVSC		550
Csákvár	360	289	-71 (19,7%)
ETO		1703
Gyirmót	1057	1060	+3 (0,3%)
Haladás		841
Kazincbarcika		485
Kozármisleny	760	733	-27 (3,6%)
Mosonmagyaróvár		290
Nyíregyháza	470	410	-60 (12,8%)
Pécs	910	733	-177 (19,5%)
Siófok	505	339	-166 (32,9%)
Soroksár	406	369	-37 (91%)
Szeged	1503	1313	-190 (12,6%)
Tiszakécske	vasárnap	400
Vasas	1484	1369	-115 (7,7%)

Elképesztően alacsonyak a Honvéd nélküli átlagnézőszámok. Csákváron és Mosonmagyaróvárott a 300-at, Siófokon és Soroksáron a 400-at sem éri el, de 500 alatt marad Budafok, Kazincbarcika, Nyíregyháza és Tiszakécske is. Ezek a klubok nagyjából a mezőny felét teszik ki a magyar bajnokság másodosztályának.

_Tiszakécske

Vasárnap a 400-as átlagot hozó Tiszakécskén játszunk. Ha marad, vagy kicsit nő az utazókedv, akkor várhatóan 3-400 körüli számban kelhetünk útra. Talán nem kockáztatunk nagyot, amikor azt állítjuk, meg fog dőlni a szezon veretes nézőrekordja: az 500 fő. A helyi érdektelenséget jól jelzi, hogy a Tiszakécske-Csákvár 150 nézőjénél mindössze egy meccsen, a Siófok-Mosonmagyaróváron voltak kevesebben.

A magyarfutball.hu adatai szerint a tiszakécskei stadion 4500 néző befogadására alkalmas, ami azért is erősen túlméretezettnek tűnik, mert az idény eddigi kilenc hazai meccsén összesen tudtak 3600 nézőt felmutatni. A klub honlapja sajnos nem tér ki a stadion pontos méretére, és mindössze annyit árul el, hogy a fedett főlelátó 1700 férőhelyes. Az NB II-be visszajutás óta a legmagasabb nézőszámuk egyébként a 700 volt. Egyszer a Szolnok, és egyszer a Diósgyőr ellen. Még a megyei vetélytárs, a Kecskemét ellen is csak 500-an mentek ki. Könnyen előfordulhat, hogy hétvégi Tiszakécske-Honvéd stadionrekordot is dönt.

_Felcsút vs teljes érdektelenség

Eleve illik kétkedve fogadni a klubok által megadott nézőszámokat, különösen például Kisvárdán, ahol rendre kétharmad/háromnegyed házakat mondanak, miközben a pár sorból álló szembelelátó székein a közvetítésben is el lehet olvasni a Kisvárda feliratot. Természetesen Felcsúton is szeretnek felfelé kerekíteni (hahahaha, vajon honnan tanulhatták?), így lehetséges, hogy erre a szezonra 1600 környékéről 1900 fölé nőtt az átlaguk. Az 1900 Felcsúton nagyjából félházat jelent, mint azt a mellékelt ábra bármelyik galériájába kattintva jól láthatjuk. Ugyanitt kínzó kérdésként felmerül:

ha bármiféle felcsúti, vagy Felcsúthoz kapcsolódó dologról van szó, akkor az állampolgár a saját szemének higgyen, vagy annak, amit mondanak neki?

De visszatérve a nézőszámokra, az osztályváltás úgy látszik jó hatással van a valóban kis klubok nézőszámára, hiszen egyrészt ott van az NB I Honvédjaként az átlagnövelő Fradi, kontra sajnos a folyamatos tévés jelenlét (adegy: kényelmes kanapé, adkettő: mindenki láthatja, hogy üresek a stadionok), azonban ez a jelenlét sem tűnik akadálynak, hogy végül a valóságtól teljesen elrugaszkodott számokat mondjanak be.

A valódi abszurd azonban az, hogy jelenleg az NB II alsóházában is találunk olyan klubokat, amelyek simán hozzák a valósághoz közelebb álló felcsúti számokat. Vagyis amikor arról beszélünk, hogy az NB II klubjainak többsége nem tesz többet, mint céltalanul éli a világát, hiszen se valódi nevelőmunkát nem végez, se széles közönséget nem ér el, akkor érdemes körülnézni a teljes vertikumon. A Felcsút legalább a világ összes pénzéből csinál egy akadémiát, és a Honvéd, illetve az MTK mellett teleszórja játékosokkal az alsóbb osztályú csapatokat.

Egy szabadon választott NB II-es meccsen, mondjuk hétvégéről a Pécs-Siófok 2-2-n, így nézett ki a két csapat nevelőklubok szerint:

• Honvéd // Rácz Balázs, Németh Barnabás (+Pécs), László Dávid
• MTK // Miknyóczki Ádám, Winter Dániel
• Felcsút // Hudák Martin, Takács Zsolt (+MTK, + Vasas), Major Gergő
• Győr // Kovács Bence
• Vasas // Gyurkovits Gergő, Vékony Viktor, Szedlár Zoltán
• Illés Akadémia (Haladás) // Szeles Tamás, Hegedűs János
• Kecskemét // Terbe Botond, Kitl Miklós (+Honvéd)
• Videoton // Varjas Zoltán, Varga Bence
• FTC // Gera Zalán (+Honvéd)
• Kaposvár // Hadaró Valentin
• Pécs (saját) // Bukovics András, Helesfay Donát, Vas Bence
• Ausztria // Majnovics Martin

Siófoki nevelés nulla, a Pécsben legalább van három saját, miközben a produktivitási tábla első öt helyén álló akadémia tizenkettő. Alig pár év, és nem fog másról szólni az NB II, mint

a kiöregedett egykori akadémisták egymást gyömöszölik háromszáz nézők előtt egy vidéki kisvárosban.

_értékválság az NB II-ben

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mégis miért, egyáltalán milyen céllal létezik jelenleg az NB II?

A hátország dolgot felejtsük el, mert aki ide lekerül, az csak nagy ritkán tér vissza az NB I-be. A fellegvár dolgot szintén elengedhetjük, mert a klubok nagy részét eleve nem kéne fellegvárazni (l. pl. Csákvár, Kozármisleny etc), vagy ha mégis fellegvár, akkor egyfelől teljes érdektelenségbe fulladnak a meccsei, másrészt vagy egyáltalán nem végez nevelőmunkát, vagy ha mégis, akkor sem feltétlen saját maga fogja hasznosítani a játékosokat, mert nem érezné biztosítottnak a feljutását, vagy a helyezését velük.

A produktivitási rendszer szerint az ország harmadik leghatékonyabb akadémiája van az ETO mögött, mégis azt az utat választották, hogy lemondva az MLSZ-től érkező támogatások egy részéről, légiósokkal próbálják meg a feljutást az NB I-be.

A Nyíregyháza utánpótlása a kilencedik a rangsorban, azonban az NB II-t messze vezető csapatban nagyítóval kell keresni a saját neveléseket.

Ha összevetjük az NB II tabelláját a produktivitási táblázattal, akkor ezt kapjuk:

NB II	klub	produktivitás helyezés	hazai néző helyezés
1	Nyíregyháza	9	14H
2	ETO	3	2
3	Szeged	21	3H
4	Vasas	5	4H
5	Kozármisleny	28	8H
6	Gyirmót	32	5H
7	Kazincbarcika	47	12
8	Pécs	15	6H
9	Honvéd	2	1
10	Csákvár	186	17H
11	Budafok	150	13
12	Soroksár	147	15H
13	BVSC	107	10
14	Haladás	7	7
15	Tiszakécske	98	16
16	Ajka	82	9
17	Siófok	31	11H
18	Mosonmagyaróvár	75	18

Egyszerre van jelen a mezőnyben az ország tíz legnagyobb kibocsátással rendelkező utánpótlásából öt, valamint olyan klubok, ahol valójában nem folyik érdemi nevelőmunka, helyette inkább vagy szerződést kötnek más akadémiákkal egy csomó kölcsönjátékosra, vagy eleve volt akadémiai játékosokat igazolnak.

Pár éve belefutottunk egy Csákvár-Ajka NB II-es meccsbe, ahol a Csákvár gyakorlatilag a Felcsút, az Ajka pedig a Honvéd fiókcsapata volt úgy, hogy közben mindkét klub indított NB I-es, NB III-as és U21-es csapatot is. Érdemes megnézni, hogy hol játszanak most az akkori szereplők.

_nincs 12+18, de még 12+12 csapat sem

Idén újabb kettővel csökken az NB II létszáma, és jövőre a profi szint 12+16 csapatból fog állni. Ez összesen 28, vagyis, és itt érdemes kicsit visszagörgetni az NB II-es klubok produktivitási és nézettségi táblán elfoglalt helyezésekig, és rögtön látható, hogy az érdektelenség és feleslegesség frontján nem várhatunk nagy javulást. Pláne, ha kiesik mondjuk egy Mezőkövesd és egy Kisvárda.

_nem a létszám, hanem a liga a fontos

Vissza kell hozni a ligát.

Itt kezdődik minden. Le kell választani a magyar fociban az első két osztályt a többiekről, és önálló szervezetté alakítani. Mert (extrém kivételeket nem tekintve):

• itt vannak azok a klubok, amiket az állam agyondotál,
• itt szerepelnek a kiemelt akadémiával rendelkező klubok,
• ide építettek stadionokat,
• itt van esély lakossági érdeklődésre,
• ésatöbbi.

Ebbe a ligába csak akkor lehetne beengedni egy új klubot, ha az megfelel a liga elvárásainak. Tehát fel tud mutatni értékelhető utánpótlást, értékelhető létesítményeket, értékelhető érdeklődést, egyáltalán

életjelét mutatja annak, hogy futballklubként szeretne létezni.

Igen, ez a rendszer egy merev rendszer lenne hosszú-hosszú ideig, és igen, nem lenne korrekt sok településsel, egyes környékekkel szemben, azonban tegyük közben fel azt a kérdést is, hogy például – és nem a sértés szándékával – egy Csákvár mit tesz hozzá a magyar futballhoz? Az nem önálló érdem, ha a Felcsút a hóna alá nyúl, és felemeli az NB II-be.

A céltalan, de legalább drága lötyögés semmilyen formában nem érdeke a magyar focinak, miközben jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a másodosztály egy jelentős része kényelmesen besorolható lenne ebbe a kategóriába.

Régen történt annyira jó dolog a magyar focival, mint az elmúlt tizenpár évben számolatlanul beletalicskázott pénztömeg, azonban az, hogy mindezt bármiféle elvárások, hatékonysági kritériumok, sőt, valódi ellenőrzés nélkül lehetett elkölteni, annak nem nagyon lehetett más a következménye, mint a magyar foci elbánffyhunyadosodása:

Egymás mellett él a kőgazdag és a szegény, egyes helyeken kész vannak az emeletek, de hiányzik az alapozás, máshová csak egy takaros, de élhető ház jutott, és így tovább. Igazából elég egy telek, és bármikor megjelenhet a semmiből egy újabb építkezés.

_nekünk extra kellemetlen

Pár klubot leszámítva, nekünk nincs helyünk ebben a bajnokságban. Minden nagyképűség nélkül, sem a nevünk, sem a történelmünk, sem a közösségünk, sem a létesítményhelyzetünk, se semmink nem kompatibilis a jelenlegi NB II-vel. Mégis a saját hibánkból tartunk itt, a felelőtlen gazdálkodásnak, és a hozzá nem értő vezetés szorgos munkájának hála.

	ETO	Honvéd	Nyíregy.	Szeged	Vasas
ETO	X
Honvéd	3 280	X	2 830
Nyíregyháza	400	1 000	X
Szeged	2 372	3 214	1 418	X	2 083
Vasas	1 395	2 522	1 850	1 326	X

Az egész NB II-ben értelmezhető nézőszám és érdeklődés szinte kizárólag ezek között a csapatok között fedezhető fel. Természetesen előfordulhatnak a táblázatban szereplőknél nagyobb értékek is egy-egy meccsen, azonban azok szinte kizárólag az egyik félnek szólnak.

A tíz legnézettebb meccsből a 4. (Honvéd-ETO), az 5. (Szeged-Honvéd), a 7. (Honvéd-Nyíregyháza), a 8. (Vasas-Honvéd) és a 10. (Szeged-ETO) is ebből a körből került ki.

Apróság, de ha idén elkészül a Nyíregyháza stadionja, és kiegészítjük a listát a Haladással, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a tizennyolcas mezőnyből hat, azaz hat klub értelmezhető egy liga fogalmain belül. Ha ehhez hozzápattintjuk az NB I-es mezőnyt, és társadalmi vitát nyitunk a Kisvárda, illetve a Mezőkövesd értelméről, mert ezek még a Felcsúthoz képest is felfoghatatlan jelenségek, akkor azt mondhatjuk, hogy

az egész országban legfeljebb 16-18 ligaképes klub található mindössze.

2024-ben, az orbáni futballvalóság sokadik évében.

---

A magyar foci elbánffyhunyadosodásáról, valamint a liga bevezetésének szükségességéről.#számok és #véleményhttps://t.co/ZXMeXr7WyD

— Csakblog (@csakblog) February 13, 2024

címlapkép: Alfred Geiger/Flickr

🗣️ a hozzászólás // előmoderált.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.