Mastodon

Ebben a bajnokságban egyáltalán nem divat nyerni, és mi nem csupán követjük, hanem egyenesen diktáljuk a tempót

Honvéd–Kozármisleny @ Bozsik, 20:00

  1. szinte mindenki pontot szerzett előttünk – nem jó.
  2. nagyot sűrűsödött a mezőny előttünk – jó.

Mindkét megállapítás igaz.

  • egy meccsen belül van: senki
  • két meccsen belül: Ajka, Mezőkövesd, Soroksár, Gyirmót
  • három meccsen belül: BVSC, Békéscsaba, Budafok, Szeged, Csákvár

Tizenhárom meccsünk van hátra, és konkrétan a hatodik helyezett is három meccsen belül van. Amennyiben előre nézünk, ilyesmiket láthatunk, azonban amennyiben csak egy picit nézünk előre, akkor azt látjuk, hogy öt pontra van a bentmaradás. A vonal alatt az ember azon gondolkozzon, hogy miként ugorhatja át, és ne azon, hogy milyen magasságok léteznek fölötte.

„Ebben a bajnokságban egyáltalán nem divat nyerni, és mi nem csupán követjük, hanem egyenesen diktáljuk a tempót” bővebben

Kemény etap következik

Ötszáz bizony dalolva megy.

A következő hat fordulóban a Békéscsaba kivételével az összes, közvetlenül előttünk álló csapattal találkozunk. Magyarán, most a legkönnyebb kell megszerezni a bentmaradáshoz feltétlenül szükséges pontokat, valamint önbizalmat gyűjteni a későbbi meccsekre, hogy azokon is pontot, pontokat szerezhessünk.

Ősszel ebből a hat meccsből hat pontot gyűjtöttünk. Vertük a Tatabányát és a Mezőkövesdet, a többitől pedig kikaptunk. Nem véletlenül állunk ott, ahol.

A hajtás után táblázat.

„Kemény etap következik” bővebben

Sorozatban a sokadik „nem ígérünk semmit, mert azon már rég túl vagytok” első meccse következik

Honvéd–Budafok, 17:00 @ Bozsik

Az „egész héten keményen készültünk” és az „ilyen többet nem fordulhat elő” végtelen verklijéből szeretnénk kitörni. Ehhez viszont apró, pici három pontok kellenek, sok egymás után.

Például ha ma nyerünk, akkor kis szerencsével akár a 15. helyig is előre léphetünk. Nagy szerencsével pedig egy rég látott magasság, a 13. hely sem elérhetetlen, azonban ahhoz sok góllal kellene győzni, miközben a Békéscsabát a Kozármisleny, a Mezőkövesdet pedig a BVSC veri el nagyon. Nem lehetetlen, pláne, hogy a négyből három klubnál is egykori kispesti edző ül a padon (Pinezits, Csertői, Csábi), viszont megfogadni azért nem ajánljuk.

_Feczkó bemondta a három-négy-hármat

ami pedig nagyjából így jön ki jelen állás szerint:

Rácz
Pauljevic, Szabó Alex, Csontos
Bévárdi, Somogyi, Sigér, Hangya
Medgyes, Ihrig-Farkas/Farkas Balázs, Pinte

„Sorozatban a sokadik „nem ígérünk semmit, mert azon már rég túl vagytok” első meccse következik” bővebben

Felülemelkedni saját magunkon

Honvéd–Vasas @ Bozsik, 17:00

Búcsúzik tétmeccsen 2024, és ha minden igaz, vele búcsúzik Laczkó Zsolt is. Valószínűleg utoljára látunk pár játékos Honvéd-mezben, és reményeink szerint az egészért leginkább felelős Fórizs Sándort is – a barátságukra való tekintettel – kimenekíti valahogy Leisztinger tulajdonos. A lényeg, hogy tűnjön el, mert az biztos, amíg a klub környékén találjuk, addig itt csak pusztulat remélhető. Akár a középkori pestisjárványok idején: jöhet a füstölés, a gyógyfüvek, a bűnbánat (nem használ egyik sem), és jöhet a karantén, az elzárás, a reménykedés, hogy lesznek túlélők.

Pedig ez a fajta pestis, ha maradunk a példánál, könnyen megelőzhető lenne, és mindössze annyi elég hozzá, hogy viszonylag rendben tartjuk a környezetünket. Esetünkben figyelni arra, hogy kit engedünk be a klub környékére (l. kórokozó), és milyen mentálhigiénés állapotokat alakítunk ki a mindennapokban (l. terjedési valószínűség). Ha egy klubnak kialakul és erős az immunrendszere, akkor egy semmiből és meglepetésszerűen érkező fertőzés jóval kisebb károkat okoz, mint tenné egy legyengült szervezeten. A Metalcom-éra egy beesett arcú, vitaminhiányos, göthös Honvédot hagyott maga után, egy testet, amit a legapróbb nátha is képes lett volna elvinni, nemhogy egy egyedileg tenyésztett szupervírus. Sőt, esetünkben vírusok sorozata.

(Kiegészítés: a pestisbaktérium hordozója a patkányok és az emberek között a patkánybolha. Tehát nem a patkánytól kapja el az ember közvetlenül.)

„Felülemelkedni saját magunkon” bővebben

Már a meccs előtt hadd köszönjük meg kedves Sándor és kedves Buksi az áldozatos munkátokat, és küldjünk el a vérbe mindenkit

Kisvárda–Honvéd @ Kisvárda, 20:00

Elsőként természetesen Fórizs Sándort szeretnénk köszönteni, aki alig három hónap alatt dolgozta fel magát Kun Gábor szintjére, egyben a klub száztizenöt éves történetének legkárosabb alakjai közé. Egyszer majd tartunk róluk egy szavazást, azonban még túl közeli mindkettejük, hogy objektíven tudjuk megítélni a ténykedésüket. Pedig esküszöm, nem sok nagyobb vágyunk van most, mint hogy végre távoli történetként tekintsünk rájuk. (Címlapképünket is Sándor ihlette és a mesterséges intelligencia alkotta meg: a piros-fekete lepelbe öltözött Halál meghozza a sötétséget a stadionba.)

Aztán itt van Laczkó Buksi, a fogalmatlan edző, aki még ha jót is akarna, akkor is bevállalta Fórizst, nem emelte fel a hangját, elfogadta a felállást – és bukott meg totálisan. Ha beleszólt Fórizs, akkor azért, ha pedig nem szólt bele, és jézusom, Buksi ezt saját erőből hozta össze, akkor meg azért. NB II-ben vereségsorozat, NB II-ben hónapokon át tartó nyeretlenség, ilyen egyszerűen nincs.

„Már a meccs előtt hadd köszönjük meg kedves Sándor és kedves Buksi az áldozatos munkátokat, és küldjünk el a vérbe mindenkit” bővebben