Mastodon

Csicska vagy, Petőfi! Hol voltál tavaly Kisvárdán?

Vasas–Honvéd @ Fáy utca, 20:00

A Vasassal játszunk este, mégsincs bennem semmiféle rangadóhoz hasonló hangulat. Még ha a bajnokság aktuálisan első két csapata is játszik egymással, ez csak egy meccs lesz a sok közöl az NB II. posványában, amin lassan és valahogy túl kéne libbennünk, mert lehúzza az embert.

Fura, hogy a Vasas még így is az értelmezhetőbb ellenfelek kategóriája. Az egész másodosztályban pár ilyen maradt, és azok közül is többen újak, mint a Kecskemét, vagy a Szeged, ami egy egészen másik Szeged, mint a korábbi Szegedek. Továbbá Videoton és esetleg a Békéscsaba. És ennyi. Mindenfajta lenézés nélkül, egy Kispestnek az NB II. ennyi. A mi világunkból a többiek legfeljebb szerencsés kupasorsolások, esetleg hírverőmeccs per falunap.

És még így sem érzem a Vasast. Talán azért, mert már rég szarok, az elmúlt tizenöt évben inkább másodosztályúak, mint nem. És ott is rendre kilátástalanul vergődnek a dobogó környékén, és buknak el, ha kell, akár az utolsó pillanatban, mint mondjuk tavasszal, pont ellenünk. Őszintén? Ki nem szarja le őket?

„Csicska vagy, Petőfi! Hol voltál tavaly Kisvárdán?” bővebben

Amilyen egyszerű a helyzet, annyira bonyolult, azonban pont azért tartjuk Feczkót, hogy megoldja

Honvéd–Szeged @ Bozsik, vasárnap 17:00

Tizenkét bajnokit játszottunk Aczél Zoltán aktuális csapatai ellen, és egészen imponáló a mérlegünk: 2,17 pont.

A statisztikát erősen torzítja, hogy a tizenkét bajnokiból tíz a 2006 és 2011 közötti időszakra esik, ahol Aczél olyan csapatok edzője volt, mint a REAC, Diósgyőr, Siófok és Haladás. Ezeknek a meccseknek 2,3 a pontátlaga.

2011 után 2023-ban találkoztunk vele újra, akkor már az NB II-es Kozármisleny edzőjeként, és a mérlegünk egy győzelem és egy vereség.

„Amilyen egyszerű a helyzet, annyira bonyolult, azonban pont azért tartjuk Feczkót, hogy megoldja” bővebben

Ez a vasárnap Dél-Pestről szól, ahogy annak egy normális világban lennie kell(ene)

Soroksár–Honvéd @ Soroksár, vasárnap 17:00

Tudom, unalmas, azonban bocsi, most tényleg alig van valamire időm. Kezdve azzal, hogy kedden, november 4-én lesz tizenöt éves a csakblog, és ebből az alkalomból a héten egy dupla adást vettünk fel a podcasthez, aminek egyelőre csak az első felét hallhattátok, és a második vágását, keverését, miazmást épp az előbb fejeztem be, hogy a jeles napon csak élesíteni kelljen. Cserébe viszont kellően elfáradtam ahhoz, hogy most pötyögjek bármit.

És igen, kezd kicsit unalmas lenni ez az állandó siránkozás, azonban mit csináljak, ha egy nap ugyanúgy 24 órából áll, mint amikor jóval lazább a tempó. Számolgattam, és az jött ki, hogy a temetőjáratot és egyéb családi kötelezettségeket figyelembe véve, a két adás vágása mellett most ennyi fér bele. Pláne, hogy hétfőn összefoglaló, osztályozókönyv, vagyis vagy azt csinálom, hogy az összefoglalót írom meg előre, és akkor hétfőn lehet podcastozni, vagy aminek van értelme, előbb a podcast és az összefoglalót pedig a meccs után.

Tizenöt év, bzmg, tizenöt év.

„Ez a vasárnap Dél-Pestről szól, ahogy annak egy normális világban lennie kell(ene)” bővebben

Ritkán nyerünk a Mezőkövesd ellen, most viszont attól függetlenül is kellene, hogy pont a Mezőkövesd az ellenfél

Honvéd–Mezőkövesd @ Bozsik, vasárnap 17:00

Hát igen, újra megy az ígérgetés. „Ki kell javítanunk (…) száz százalékos teljesítmény (…) bla-bla-bla (…) szurkolók támogatása (…) nem játszhatunk így (…)” és a többi.

Ilyen ez a klubmédia. Most mit mondjon szerencsétlen? Hogy jó úton járunk? Mert nem, látjuk, hogy nem. Hogy képtelenek vagyunk idegenben nyerni, és azok a pontok nagyon kellenének a feljutáshoz? Tudjuk, egyrészt látjuk, hogy nem megy, másrészt mi is ki tudjuk számolni, a hazai 15*3=45 nem elég semmire.

Mondani viszont kell valamit, mert olyan sincs, hogy egy klub ne kommunikáljon. A lakossági tartalom még akkor is fontos, ha tartalmilag iszonyatosan kínos. Ez van.

„Ritkán nyerünk a Mezőkövesd ellen, most viszont attól függetlenül is kellene, hogy pont a Mezőkövesd az ellenfél” bővebben

Ebbe a szövegmezőbe kellene beírni a poszt címét

Figyeljétek majd meg, nem véletlenül nincs kitöltve a cím helye.

Semmi gondolatom. Órák óta semmi. Valójában Szijjártót sem akartam megírni, azonban nem volt más ötletem, és amúgy is annyira kikívánkozott belőlem, hogy végül leültem a billentyűzet elé. Hátha közben eszembe jut bármi, de tényleg bármi Kozármislenyről.

Nem jutott.

„Ebbe a szövegmezőbe kellene beírni a poszt címét” bővebben