Mastodon

Kategória: Beszámoló

Ha lősz három gólt, akkor nagyon valószínű, hogy három pont lesz a jutalmad

Bp. Honvéd – Debrecen 3-1 // osztályozókönyv

Majdnem nehézzé tettük magunknak, pedig

  • visszaálltunk 3-5-2-re, ahol a két szélre inkább támadóbb felfogású játékosok kerültek (King, Kukoc), miközben a középpályára inkább védekezőbbek, előre pedig Ugrai, és mögötte visszavonva Gazdag. Vagyis inkább volt valami 3-5-1-1, vagy 3-2-3-1 a felállás, de ez igazából mindegy.
  • Lanzafame, Moutari, George pihen, Tujvel nem, Batik, Kukoc, Aliji és Niba egy félidőt kap, Lovric és Kamber viszont egy teljes meccset. Gazdagot csak a végén cseréljük le.
  • rátartalékolunk a szerdára.
  • miközben nem úgy tűnt, hogy a 0-0 lenne a célunk, sokkal inkább a találni egy gólt, és semmiképp se kapni.
  • először merem azt mondani, hogy Pisonték jól cseréltek és nekem tetszően meccseltek.
  • 2020-ban a második akciógólunkat szerezte Szendrei. Az előzőt még Lanzafame lőtte Kaposváron, nagyjából 533 meccsperccel ezelőtt.
„Ha lősz három gólt, akkor nagyon valószínű, hogy három pont lesz a jutalmad” bővebben

A rendszervita megérkezett a nappalinkba: a négy lehet több, mint az öt?

MTK – Bp. Honvéd 0-0

Pisont sokkal, de sokkal bevállalósabb volt, mint azt előzetesen mertem gondolni:

  1. pöccre ugyanazzal a kezdővel állt fel, mint a Diósgyőr elleni felkészülésin.
  2. felküldött egy négyvédős felállást, ráadásul a padon hagyta Batikot.
  3. Lanzafame elé betett egy középcsatárt.
  4. Gazdagot kivitte a szélre.
„A rendszervita megérkezett a nappalinkba: a négy lehet több, mint az öt?” bővebben

Két és fél órás ácsorgással tettük meg az első lépést a normál hétköznapok felé

Bp. Honvéd – Diósgyőr 3-1

Egész pontosan 66 nap telt el március 11., vagyis a Szegeden játszott Paks elleni kupameccs, és május 16., a Diósgyőr elleni hazai felkészülési között. A 66 lehetett volna 63, ha kimegyek Csepelre a Honvéd-Monor fakóra, azonban március közepén az tűnt felelős megoldásnak, ha nem csak magunkat, hanem másokat is felszólítunk: maradjatok otthon! Délután még megnéztük a tévében a Kisvárda elleni megaláztatást, majd jött a hétfő, és a futball, mint olyan egy bő másfél hónapra megszűnt létezni.

Az első napok még a kombinálásról, a hogyan továbbról, Sannino kirúgásáról szóltak, majd az ingerszegény környezet megtette hatását, és a fociról beszélgetés, a facebookozás, a mindenféle megnyilvánulások száma brutálisan bezuhant. Nem csak nálunk (igaz, itt egyéb okokból aktívan tettem is érte – vh), hanem ugyanezt lehetett tapasztalni más felületeken, ahol egyébként komoly aktivitás van egy átlagos hétkönapon is.

„Két és fél órás ácsorgással tettük meg az első lépést a normál hétköznapok felé” bővebben

Szeged hatalmas lépés egy embernek, azonban kicsi lépés Európa felé

Bp. Honvéd – Paks 2-0 @ Magyar kupa, Szeged

➖ Halászlé ✅

Más iskola, mint a kömlődi, ott az alaplé ízletes, itt viszont az alaplé tartalmas, és a tartalom adja az ízét. Mindkettő remek gondolat, nem fogok igazságot tenni, mert nekem mindkettő nagyon ízlett. Igaz, a Szegeden fogyasztott kicsit jobban, de annyival nem, hogy bármilyen állításba belebonyolódjak.

„Szeged hatalmas lépés egy embernek, azonban kicsi lépés Európa felé” bővebben

Volt egy jó félidőnk, de ennyi még a Paks ellen is kevés

Paks – Bp. Honvéd 0-0 // plusz osztályozókönyv

Sokkal okosabbak nem lettünk ettől a null-nulltól sem. Az első félidőt egyértelműen uraltuk (még megvárom az InStat részletes számait, de nem hinném, hogy ennyire benéztem volna), széthúztuk a mezőnyt, sokat passzoltunk, többnyire jól, helyzetekbe is kerültünk, vagy legalább helyzetek közelébe, szóval az elmúlt hetekhez képest nem volt rossz. A második már igen, igaz, akkor nem történt semmi érdemleges a pályán sem.

Valami feszültség még (azonban?) látszik a csapaton, hogy egyszerre bátortalanok (félnek?), és egyszerre vállalkoznának, hogy a vége általában egy ordas nagy besülés legyen, földrehuppanással és némi reklamálással. A labdaszerzéseikből indított támadások, vagyis ellenfél térfele felé történő elmozdulások jelentős része így végződött. Kár, mert addig passzoltunk, akár a pálya teljes szélességében is, majd amikor elfogyott a tudomány, nem volt már hova és kinek, akkor szembesültünk a szomorú valósággal.

De erről majd részletesebben Pisont beszél.

„Volt egy jó félidőnk, de ennyi még a Paks ellen is kevés” bővebben