Mastodon

Vajon milyen számítás indokolja, hogy az új Bozsik nyolcezer férőhelyes legyen?

És úgy egyáltalán, a többi stadionméretet milyen ujjból szopták ki?

Lassan célegyenesbe ér a Nagy Stadionfejlesztési Program, és átadják a legújabbat Diósgyőrben, hamarosan kész Videotonban, Vasasban és Pakson, sőt, még mi is határozott ígéretet kaptunk, hogy lesz valami, valamikor új Bozsik néven.

Az egyértemű, hogy szükség van modern létesítményekre, azonban továbbra is nagy kérdés, hogy milyen hatástanulmányok állhatnak a méret-, valamint a stadionok funkciógazdagságának megállapítása mögött? Okés, hogy fajlagosan esetleg olcsóbb megépíteni egy nyolcezrest, mint mondjuk egy ötezrest, de ha semmi sem indokolja, akkor minek? A valódi célközönség elvesznik a böhöm lelátókon, miközben egyéb célra egyszerűen hasznosíthatatlanok a stadionok, bevételt egyáltalán nem termelnek.

Az új Bozsik nagyjából 8000 férőhelyes lesz.

“Vajon milyen számítás indokolja, hogy az új Bozsik nyolcezer férőhelyes legyen?” bővebben

Addig biztosan nem jön a várt előrelépés, amíg bőven lesz csámcsognivaló álprobléma

A magyar futballban minden díszlet szép és jó, csak épp maga a futball nézhetetlen. Természetesen a felelős az NB I létszáma.

Rendre felmerül a kérdés, hogy a magyar gazdaság egyáltalán hány NB I-es csapatot bír el. Ilyenkor mindenki nagyon okos tud lenni, és bemondja, mondjuk a 12-t, mert a gazdag Ausztria csak 10, és amúgy is ennyi a környéken szinte mindenhol, meg a nagyobb Románia is csak 14, a lengyelek meg oké, hogy 16, de ők sokan vannak, és amúgy is jobbak.

Ne haragudjatok, de ezek blődliségek. Mindenféle adatot, tényt és úgy általában magukat a számokat nélkülözik, mindössze és legfeljebb érzetek, és annak is elég gyengusok.

“Addig biztosan nem jön a várt előrelépés, amíg bőven lesz csámcsognivaló álprobléma” bővebben

Annyira átlagos évet megyünk, hogy rekordot legfeljebb a kapott gólok számában dönthetünk, ha nagyon összekapjuk magunkat

Tényleg semmi extra, csak mindenféle számok.


“Annyira átlagos évet megyünk, hogy rekordot legfeljebb a kapott gólok számában dönthetünk, ha nagyon összekapjuk magunkat” bővebben

Pár gyorsadat, amit mindenképp érdemes tudni Supinnyóról

  • Eddig kétszer vette át a Kispest padját és az első öt meccsén mindkétszer nyeretlen maradt. 2006-ban Dolcettivel nyerünk kettőt, majd jön Supka, és hat meccsen két döntetlen; 2011 tavaszán három vereséggel és két döntetlennel rajtol.
  • Supka első fél éve (mindig idény közben érkezett) általában az építkezésről, és a keret átalakításáról szól. 2006/07-ben 21 meccsen 47,6%; 2010/11-ben 14 meccsen 42,9% a teljesítménye. (Rossi, amikor 2015 tavaszán újra átveszi a csapatot 13 meccsen 28,9%-ot csinált.)
  • Supkánál mindig a következő őszi félidény (és csak az) igazán eredményes: 2007/08-ban 66,7% (ennél csak Rossi tudott jobb etapot Kispesten!); 2011/12-ben 55,6%. (A két- és a háromkörös bajnokságok részeredményeiről itt egy táblázat edzők szerint bontva.)
  • Adott idényen belül Supkával álltunk legtöbbet a bajnokság élén: 11 fordulót. Összetettben azonban már Rossi (13) vezet, a harmadik EvdM (3). Más nem járt ilyen magasan.
  • Supka második edzősége alatt egy vereséggel kezdtük, azonban a harmadik fordulót követően az ötödiknél rosszabb helyen egyszer sem álltunk, sőt, 21 körre belegyógyultunk a negyedikbe.
  • 2007/08-ban a 19. fordulóig 11 győzelem (az elmaradt Sopronnal együtt), 5 döntetlen, 3 vereség (a tatabányai 3-4-el együtt), majd Supka maradék 9 meccsén: 2 döntetlen, 7 vereség. Ezzel a félévvel azóta sem számolt el senki! Ilyen összeomlás egy normális világban nem létezhet.
  • Normális körülmények között Supka legnegatívabb szériája Kispesten: 2011/12-ben a 26. és 29. fordulók között mindössze egy pontot szereztünk.  Ezen kívül mindössze kétszer fordult olyan elő vele, hogy három meccsen is nyeretlenek maradtunk. Ezek a számok jobbak, mint Rossival, ráadásul Rossi a bajnoki szezonban is tudott hármas nyeretlenségi miniszériát csinálni.
  • Normális körülmények között Supka legjobb szériája a négy győzelem egymás után, amit háromszor is összehozott. (Rossinak három ötös széria a rekordja, négyese nem volt.)
  • Normális körülmények között Supkával a leghosszabb veretlenségi szériánk: 9 meccs (2011/12-ben a 12. és a 20. fordulók között) – Rossival 8 meccs (2016/17-ben a 14. és 21. fordulók között).

És hogy miért ezek a számok? Adjuk meg Attilának az esélyt, majd ha azt látjuk, hogy nem bizonyít, akkor kezdjünk el hőbörögni.

“Pár gyorsadat, amit mindenképp érdemes tudni Supinnyóról” bővebben

Valamikor meg kell állítani a zuhanást

Ha marad a tendencia, akkor év végén a hatodik-nyolcadik helynek is örülni kell majd.

Egyszerű grafikon, pár megjegyzés. (A grafkonon a függőleges tengely a megszerezhető pontok százalékát, a vízszinten tengely pedig a fordulók számát jelöli.)

  • Nagyjából a kilenc-tizedik forduló környékén (FTC 1-3, Videoton 1-1) beálltunk a pontszámokra vetített 50%-os teljesítményre (piros), amit az erős bázisból kiindulva egyelőre tudunk tartani. A tizenkét csapatos bajnokságban ez a teljesítmény az ötödik hely környékére szokott elegendő lenni.
  • Az öt fordulós formát* mutató grafikonon (sárga) jól látható, hogy az első kör végére zuhantunk be, vagyis a bajnokság pont azon szakaszában, amelyiknek most következik a visszavágója (Debrecen, Paks idén; FTC, Videoton, Vasas jövőre). A második körben mindössze kilenc pontot szereztünk az első hat meccsen, míg a nyáron tizennégyet.
  • A tíz fordulós formát mutató grafikon (zöld) valósabb képet ad a csapat teljesítményéről, mivel ebben nincs benne az idények elejére jellemző alacsony elemszám torzító hatása. A mutató sajnos monoton csökkenő tendenciát mutat, ami egyben azt is jelenti, hogy várhatóan és hamarosan az éves teljesítményünk is csökkenni fog, ami elég nagy gond, mert a bajnokság mezőnye sűrű, a kilencedik Felcsút mindössze öt ponttal van mögöttünk.

*_ öt fordulós forma: a legutóbbi öt meccsen megszerezhető tizenöt pontból mennyit sikerült begyűjteni – százalékban.

Ha nem érted miért tüntetnek ellened, akkor itt egy apró magyarázat

dátum ellenfél eredmény
döntetlen 2016.10.15. Újpest 1-1
győzelem 2016.10.29. Haladás 2-1
győzelem 2016.11.05. Diósgyőr 2-0
győzelem 2016.11.26. Vasas 2-1
győzelem 2016.12.10. Mezőkövesd 1-0
győzelem 2017.02.25. DVSC 1-0
győzelem 2017.04.01. FTC 2-1
győzelem 2017.04.15. Paks 2-0
győzelem 2017.04.29. Gyirmót 1-0
győzelem 2017.05.13. MTK 2-1
győzelem 2017.05.27. Videoton 1-0
győzelem 2017.07.15. Haladás 2-0
döntetlen 2017.07.22. Diósgyőr 2-2
döntetlen 2017.07.29. Balmazújváros 2-2
győzelem 2017.08.12. Újpest 2-1
vereség 2017.08.26. DVSC 1-3
vereség 2017.09.16. FTC 1-3
vereség 2017.09.30. Vasas 1-4
győzelem 2017.11.04. Felcsút 4-3
vereség 2017.11.25. Mezőkövesd 1-2

“Ha nem érted miért tüntetnek ellened, akkor itt egy apró magyarázat” bővebben

Egy táblázat arról, hogy a három- vagy a négyvédős rendszer fekszik jobban nekünk

A három.

védő perc LG KG GK perc/lg perc/kg
3 604 12 7 5 50,3 86,3
4 700 12 14 -2 58,3 50,0
össz 1304 24 21 3 54,3 62,1

magyarázat: védő – védők száma (háromvédős a rendszer, ha három belsővédővel játszunk); perc – összes játékperc a bajnokságban az adott védőszám mellett; LG,KG,GK – a klasszikus lőtt-, kapott gólok és a gólkülönbség; perc/lg, perc/kg – hány perc kell az adott védőszám mellett, hogy egy gólt lőjünk, vagy egy gólt kapjunk. (az adatok döntően az InStat adatbázisából származnak és figyelembe vettük mind a hosszabbításokat, mind a kiállítások okozta szerkezetváltásokat.)

Félelmetes a különbség. Nagyjából egy meccsel játszottunk többet az idén erőltetett négyvédős megoldásban, és miközben darabra ugyanannyi gólt lőttünk, addig kétszer annyit kaptunk. Érted, sarkosan: plusz egy védő = plusz egy kapott gól meccsenként.

Egyszerűen nem szabad, hogy kérdés legyen a választás.

“Egy táblázat arról, hogy a három- vagy a négyvédős rendszer fekszik jobban nekünk” bővebben