Az én Kispest-Honvéd sztorim. XVII. rész. 2005 tavasz.

kozarek_nsohuFolytatódik, ezúttal már az új, taccs.hu-s otthonunkban a retrospektív sorozatunk. Továbbra is sok-sok szubjektumra számítsatok, és mivel eddig is pusztán emlékezetből írtam a szériát, amely metóduson nem is változtatok, előfordulhatnak tárgyi tévedések, amelyek javítására, de még inkább a saját élmények megosztására továbbra is szeretettel várjuk a kommenteket, hisz főleg azoktól lesz élő, izgalmas a sorozat.

A mai epizódunkban 2005 igazából-semmi-különös tavaszára tekintünk vissza. Az ősszel már pedzegett csappanó lelkesedés sajnos itt sem kapott sokkal jobban lángra, amiért persze Pini is megtett minden tőle telhetőt. Értem ezalatt a belbecset (a keret szisztematikus legatyásítását), és a külcsínt (stadion, gyepszőnyeg, mezek) egyaránt, az állandóan belengetett pénztelenségi hírekről nem is szólva. A Blikk pl. ekkoriban élcelődött azon, hogy a Téglaégető úti utánpótlás-telepünkön egeret talált az öltözőben az egyik ifjonc. Mindegy, azért vágjunk bele, néhány sztori (mozambiki légió, könnygázban gazdag MK-negyeddöntő, bemákolt Budó a nyíregyi tribünön) ekkoriban is akadt. “Az én Kispest-Honvéd sztorim. XVII. rész. 2005 tavasz.” bővebben

Az én Kispest-Honvéd sztorim, XVI. rész. 2004 ősz.

mabelFolytatódik, ezúttal már az új, taccs.hu-s otthonunkban a retrospektív sorozatunk. Továbbra is sok-sok szubjektumra számítsatok, és mivel eddig is pusztán emlékezetből írtam a szériát, amely metóduson nem is változtatok, előfordulhatnak tárgyi tévedések, amelyek javítására, de még inkább a saját élmények megosztására továbbra is szeretettel várjuk a kommenteket, hisz főleg azoktól lesz élő, izgalmas a sorozat.

A mai részben 2004 őszére fordulunk rá, amikor egy sikerektől hangos idény után ismerős fordulat következett be, egy trademarkos kispesti szürkület, de hát erről is meg kell emlékezni, ugye… Nőt, kocsit cserélhetsz, klubot soha, ahogy a klasszikus mondja, azaz a penetránsabb idényekben is a Honvéd a mi csapatunk, nem csak a sikerekkor. Hajtás után megyünk az őszbe, sok-sok lankadt szárnyú vörös-fekete tollú héjamadár (Ady nagy kedvenc. Nem csak az út, a költő is.). “Az én Kispest-Honvéd sztorim, XVI. rész. 2004 ősz.” bővebben

Az én Kispest-Honvéd sztorim – 0. rész

kispsztori0Nem, nem tűntem el, kedves nézőnk, kedves hallgatóink, nem azért írt Hanta egyszemélyben poszt-áradatot az elmúlt három hétben, nem azért Karácsonyoztatta és szilvesztereztette meg az olvasókat egyedül, nem azért írt megint szólóban már jó ideje, mert RW kiszáll. És még csak nem is a szokásos indokom (meló, meló) volt a némaságom hátterében. Az elmúlt két hetet a régóta hallgató sorozatunk újraélesztésével töltöttem, és most tartok ott, hogy a következő x hétben minimum 7, esetleg 9 részt tudok majd prezentálni, mindannyiunk boldogságára. Remélem legalábbis, hogy nektek is boldogság lesz, nekem mindenképp, hogy végre, 2 évi szülés után kiírtam magamból.

Az új évad első része pedig pedig egy amolyan előtörténet-szerűség, ami még a sorozat kezdése elé megy vissza. Kell ez az egész szériához, hogy lássuk, hogy lett a kis RW-ből Honvédos, hogy aztán később, évtizedek múltával ilyen visszatekintéseket írogasson. Ehhez pedig egészen a ’80-as évek közepéig-végéig kell visszanéznünk, amikor még viszonylag új volt a kispesti panelrengeteg, a Határ úton csak oldschool Ikarusok álltak a 66-os és 154-es végállomásán, a 42-es vonalán UV-k repesztettek a Bozsikig, Wekerle még nem volt annyira sikk, a drukkerek pedig Máncsó mozdulatain való sírás helyett Gyimesiéknek tapsoltak, nem is keveset. (A sufnibuher címképet pedig Hantának küldöm szerettel, mert tudom, hogy imádja az RW-minimálstílust :) ). “Az én Kispest-Honvéd sztorim – 0. rész” bővebben

Történelmi mérkőzés következhet, kedves barátaim

1941_a_gamma_es_a_kispest_csapata
A Gamma és a Kispest csapatai 1941-ben (fotó: huszadikszazad.hu)

1916 óta, vagyis egy idény kihagyással csaknem száz éve szereplünk a magyar (és egy ideig a világ-) futball élvonalában, de ilyet még dédapáink sem láthattak: sorozatban hét bajnoki vereség lehet a következő megdöntött klubrekordunk. Mondjuk, inkább ne legyen.

“Történelmi mérkőzés következhet, kedves barátaim” bővebben

Kihallgatási jegyzőkönyvek egy, az 1957-es túránkról hazatért játékossal

palotas_honved_mtk_1954_megyeri
Palotás gólja 1952-ben egy Bástya-Honvéd 3-3-as meccsen a Megyeri úton. A kapuban Garamvölgyi.

Garamvölgyi Ágoston két etapban is védett a Nagy Honvédban, többnyire második-, illetve harmadik számú kapusként. Jellemző az akkori keretünk erejére, hogy a fakóból is behívták az 52-es olimpiai csapatba, de a nemzetközi trófeáról végül egy fatális nézeteltérés miatt lemaradt.

1956-ban ő is kiutazott Bilbaóba a BEK-meccsünkre, majd a többiekkel tartott Dél-Amerikába, az addigra illegálisnak minősített túrára. Európába visszatérve kódorgott még egy kicsit, majd 1958 márciusában hazatért.

A kihallgatási jegyzőkönyveket ekkor vették fel, ahol hosszabban beszél Puskásról, Cziborról, Kocsisról, Kalmár edzőről és a csapat viselt dolgairól.

A mai napra rendelt kötelező olvasmány elérhető az archivenet oldalán.

“Kihallgatási jegyzőkönyvek egy, az 1957-es túránkról hazatért játékossal” bővebben

Egy szomorú nap krónikája

Hét éve, egy pénteki napon ment el Öcsi bácsi. Rá emékezünk a nap krónikájával.

Sajnos az MTI archívuma nem őrizte meg az egyes hírekhez tartozó pontos időpontokat, így mindössze azok sorrendjéből tudjuk rekonsruálni a számunkra oly’ fájó hét évvel ezelőtti nap eseményeit.

“Egy szomorú nap krónikája” bővebben