Mastodon

Öt darab kéményről

Egészen meglepő, hogy mennyi mindenről mesélhet pár, háttérben látható kémény.

Ti elgondolkodtatok már azon, hogy a kispesti sporttelep legrégebbi ismert, valószínűleg 1912 környékén készült képén mi az az öt gyárkémény a háttérben, vagy letudtátok annyival, hogy a Dr. Lipták és társa gyárhoz tartoztak?

Engem például elkezdett kicsit érdekelni, már csak azért is, mert manapság ugyanott mindössze egyetlen kéményt találunk, valamint ez a kép az egyetlen kapaszkodónk ahhoz, hogy nagyjából belőhessük az első pályánk pontos helyét, amiről természetesen illik tudni, hogy a mai Kispesti temető Puskás Ferenc utcai oldalán állt.

“Öt darab kéményről” bővebben

1941 nyarán a Kispest centikre volt története első névszponzori szerződésétől

Apró kisszínes a klub történelméből.

Az 1939-ben kitört európai háború miatt a Kispest FC elveszítette egyik legfőbb jövedelemforrását, a jól fizető hosszú külföldi portyákat, ezért egyéb bevételek után kellett néznie. 1940 decemberében a város képviselő-testülete elengedte a kispesti pálya éves bérleti díját, elismerve a klub szorult helyzetét.

“1941 nyarán a Kispest centikre volt története első névszponzori szerződésétől” bővebben

A klubtörténet szerint ma nyolcvan éves a kispesti stadion

Pedig csak 78 éves és 11 hónapos.

1939 tavaszán adják át azt a stadiont, amit többszöri felújítás után még ma is használ a Kispest. Furcsa történelmi párhuzam, hogy akkoriban is éveket kellett várni, míg végre rászánta magát a város és a minisztérium az építkezésre, ahogy a 42-es villamos meghosszabbítása a pálya mentén ugyanúgy szóba került, ahogy manapság is napirenden van. Igaz, akkor még 43-as volt a viszonylat neve, és az irány a Nagykőrösi út lett volna, nem pedig a Havanna.

Stadionépítési történelem a harmincas évekből.

“A klubtörténet szerint ma nyolcvan éves a kispesti stadion” bővebben

Kispesten még volt helye a nap alatt

Bemutatjuk a klubtörténet egyik legfurcsább díszelnökét.

Lord Rothermere (szül.: Sidney Harold Harmsworth), a Daily Mail napilap tulajdonosa a lap 1927. június 21-i számában egy saját szerzésű cikket jelentetett meg Magyarország helye a nap alatt címmel. Az itthon hatalmas visszhangot kiváltó írásban a lord a trianoni békeszerződés igazságtalanságáról és a revízió szükségességéről írt.

Lord Rothermere súlyát a világ-, vagy az angol politika alakításában a magyar közvélemény a kicsitnél valamivel jobban túlértékelte, ugyanis a lord bár Anglia egyik leggazdagabb emberének számított, mind a brit fasizmus támogatásához egyre közelebb sodródó nézeteivel, mind politikai pártjaival marginális szerepet töltött be a közéletben. Nem úgy a bulvár irányvonalát tökélyre fejlesztő lapjaival, ám a szenzációhajhász társasági hírekkel kormányt talán lehet buktatni, azonban elég nehéz kikényszeríteni egy nemzetközi békeszerződés újraíratását.

“Kispesten még volt helye a nap alatt” bővebben

Az elfeledett tizenötödik (hatodik) bajnoki címünkről

1956-ban az utolsó fordulója után szakad félbe a bajnokság. Érdekes, hogy bár az élen “végeztünk”, sosem kértük az aranyat.

Hatvanegy éve eldöntetlen torzó az NB I. 1956-os idénye, így lehet, eljött az ideje, hogy vitát nyissunk róla: bajnok lett a Honvéd, vagy nem?

Fontos tudnivaló, hogy az október 23-án kitört forradalom két nappal az október 20-21-én rendezett utolsó forduló után kezdődött, a meccsek tehát nem a harci cselekmények miatt maradtak el, hanem a csapatok évközi külföldi túrái, valamint a Vasas és az MTK Közép-európai kupabeli szereplése miatt, amit mellékesen a Vasas még augusztus elején, egy újrajátszott döntőben meg is nyert a Rapid Wien ellen.

“Az elfeledett tizenötödik (hatodik) bajnoki címünkről” bővebben

Az 1956-os forradalom megtorlásának emlékezete a lengyel szurkolótársadalomban

A néma visszhang (dokumentumfilm, 2017)

Az Ekstraklasa, a lengyel labdarúgással foglalkozó magyar oldal az 1956-os Emlékbizottság támogatásával forgatott egy filmet, amely Nagy Imre miniszterelnök kivégzését mutatja be a két ország labdarúgásának perspektívájából. A futball és a történelem mindig is szorosan összekapcsolódott, a lengyel és a magyar futball története szintén. Így nem meglepő, hogy az 1956-os eseményekre, valamint Nagy Imre és társainak kivégzésére is reagált a lengyel szurkolói társadalom. A film az 1958. június 18-án lejátszott Ruch Chorzów – Budapesti Honvéd mérkőzést állítja az események középpontjába, amelyre két nappal Nagy Imre kivégzése után került sor.

(thx Mitrovits Miklós @ ekstraklasa.hu)


Érdekesség, hogy a lengyelországi mérkőzésen sérülése miatt nem játszhatott Faragó Lajos kapusunk, akinek a testvére végigfotózta a forradalom napjait Budapesten. A Fortepanra most kerültek fel az egyetlen megmaradt tekercs képei. (via index)

Fúúúú, azért elég jó, hogy 2002-ben nem kaptunk új stadiont

Emlékeztek azokra az időkre amikor a sportkormányzat még csak simán Orbán-kormány volt, és a sportminiszterét – miután lediplomázott – Deutsch Tamásnak hívták? 2001 környékén egyszer már nekifeküdtek a magyar futball megmentésének, akkor lett Professzionalista Nemzeti Bajnokságunk, majd rögtön újra NB I-ünk, meg mindenkinek beígértek stadiont, ligahitelt, satöbbit. Aztán lett belőle Megyeri út, félkész Dunaújváros, Sopron, Zalaegerszeg, éveken át egy raktárban porosodó beléptetőkapuk, és más semmi. Ja, de. A ligahitel törlesztésébe belerokkanó klubok sora.

Nyolc év szünetet követően, 2010 után újra nekiestek a témának, és most arra vállalkozunk, hogy legalább a stadionok szintjén összevessük mi minden változott azóta. Nyugi, szpojlerezek, de már most mondom, kiábrándító lesz.

“Fúúúú, azért elég jó, hogy 2002-ben nem kaptunk új stadiont” bővebben

A történelem márpedig makacs dolog

Néhány éve elhangzott egy ember szájából, nem érti, miért támadják a kispesti érzelműek Felcsútot. Akkor is, és azóta is ezerszer elmagyaráztuk, hogy nekünk Felcsúttal nincs semmi bajunk, az egy település, olyanból háromezernél is több van az országban, miért pécéznénk ki pont őket?

Sőt, próbáltuk ezerszer beleverni a kis kobakjába, nekünk mindössze egyetlen észrevételünk van, mégpedig az, hogy egyesek pofátlanul visszaélnek Puskás Ferenc nevével, és ennek az leghangosabb képviselője épp a felcsúti futballcsapat egykori sajtófőnöke.

A kispestiek, valamint – és ezt merem állítani – a szélesebb közvélemény szimpla kifosztásként, történelemhamisítási kísérletként, erkölcsi alapnormák elleni bűnként éli meg azt, mai jelenleg Felcsúton zajlik. És mielőtt bárki meggyanúsítana vele, hogy bla-bla-bla, politikai támadás, bla-bla-bla, politikai támadás, bla-bla-bla, annak jeleznénk, hogy részünkről ebben a témában egyáltalán nem játszanak szerepet a felcsúti intézményhálózat egyéb viselt dolgai. Ha szerencsénk van, akkor arról reményeink szerint egy független bíróság fog ítéletet mondani valamikor a jövőben. Mi maradnánk Puskásnál. És maradnánk Szöllősi Györgynél.

“A történelem márpedig makacs dolog” bővebben

Kit mikor vertünk meg először, és a Kecsót vajon mikor fogjuk?

Ha a Kecsóval játszunk, akkor mindig felmerül a kérdés: vajon mikor nyerünk már végre ellenük az NB I-ben? Mert amúgy az összes versenykiírásban sikerült, ahol összefutottunk, csak pont az élvonalban nem.

Viszont olyan sincs, hogy ezen a blogon valami ne kerüljön történelmi kontextusba, ne legyen mellette egy kis statisztika, így megnéztük, hogy a jelenlegi NB I csapataival (plusz a Vasas, Békéscsaba) mikor játszottunk először bajnokit, és mikor nyertünk először, valamint a kettő között hány meccs telt el.

“Kit mikor vertünk meg először, és a Kecsót vajon mikor fogjuk?” bővebben