A kapitánykérdésben egyedül döntő – az elnökség szerepe a gyakorlatban mindig formális volt – Csányi Sándor egyszer már elismerte, hogy nagyot hibázott, amikor Pintér Attilát kinevezte; kérdés, vállalja-e valaki a felelősséget és a következményeket a már a hazájában is leírt, és nálunk most menesztett Georges Leekens szerződtetéséért. A döntést senki sem értette akkor, azóta sem igazolta semmi, sőt a kirúgása nem más, mint újabb beismerése egy baklövésnek, ami állítólag most legalább nem jár több tíz milliós kárt okozó végkielégítéssel. (via Pajor-Gyulai László @ Magyar Idők)
Egészen furcsa hangulatú anyag jelent meg a kormány lapjában az egyik konzervatív közéleti napilapban, amiről azért lehet tudni, hogy ha írnak valamiről, legyen az tényleg bármekkora képtelenség, valahogy mindig úgy, vagy legalább hasonlóan történik. Tapasztalat: a kormány rendre ezen a lapon keresztül szivárogtat.
“Megadták a kilövési engedélyt Csányira, vagy csak elfelejtett egyeztetni a kérdésről a Hungarian Times újságírója?” bővebben
