Pénteken nem megyek Paksra, és remélem, hogy május elsején nyitva lesz a Guriga. Mert nézni azért kell.
Címke: Paks
Idén már harmadszor: Kemenes Szabi a meccs legjobbja
Sorrendben: Gyula, Gyula, Gyula, Szabi, Kristi, Szabi, Hidi, Hidi, Alci, Gazdag, Szabi – vagyis az adott fordulók legjobbjai az osztályzataitok alapján. És, hogy mennyit számít egy kis engedmény a nézői igények irányába, valamint egy pontszerzés, a csapatátlag máris 2,65 (ötös skálán), ellentétben a VW-éra végnapjainak kettő alatti értékével.
A túlvég is érdekes: Bobál és Traore szinte holtversenyben, ami nekem azt jelenti, hogy hiába telt el 11 forduló, még mindig nem találtuk meg Gyula ideális párját a támadósorba.
„Idén már harmadszor: Kemenes Szabi a meccs legjobbja” bővebben
Legalább elindultunk valamerre, és most ez sem egy utolsó szempont
Nagy pesszi-miska vagyok, ezt tudjátok. Tegnap valahogy mégsem volt rossz kedvem, sem meccs előtt (amikor is inkább amolyan semmilyen-elvárásom-nincs hangulat lengett körbe), sem meccs alatt (amikor Gyuri barátomtól olyan gyöngyszemeket kapok, hogy „bár vesztettél egy Cárt, nyertél vissza a kezdőbe egy Czárt”, hogyan is lenne rossz kedvem), meccs után meg főleg nem, mert a többiek jöttek hozzám gőzölgő hagymásbab-tálak felett idvezülni. Ja, és mellékesen nem kaptunk ki végre. Sőt, voltak helyzeteink, és támadtunk! Épkézláb támadásokat vezetve! És bár nyilván nem kell örömtüzeket gyújtanunk, azért legalább valami látszott a csapaton. Hogy ez egy koncepció, egy ténylegesen új út első jele volt, vagy csupán szokásos múló tünemény, azt majd meglátjuk.
De most egyelőre nincs kedvem szomorkodni. „Legalább elindultunk valamerre, és most ez sem egy utolsó szempont” bővebben
Osztályozókönyv vs. Paks
Jasper első bajnokiját, illetve az ott szereplőket itt lehet osztályozni. Szokásos móka 1-től 10-ig.
Mivel más posztot nem látok a rendszerben, a Paks ellen meccs alatt itt lehet trécselni
