Kilátástalan nyári szünetből hősies nyárutó, vállalható ősz és fokozatos beszürkülés a negyedik helyet eredményező íven

Régen írtunk már idény-összefoglalót, pedig a blog hőskorszakában (mondjuk úgy, amikor még csak a Kill’em All-jainkat meg a Ride The Lightningjainkat jelentettük meg Fantával, nem a mostani Load-okat) ez milyen sztenderd műsorszám volt. Most mindenesetre nekifutok egy ilyesminek, aztán a végső kivesézés úgyis olvasói reszort, csak megadom az alaphangot a kontentnek, hogy hantai modorral éljek. „Kilátástalan nyári szünetből hősies nyárutó, vállalható ősz és fokozatos beszürkülés a negyedik helyet eredményező íven” bővebben

Remek ősz pipálva; felkészül a nyugodt tél, a higgadt tavasz és a …. nyár hármasa!

Elég nagyot fordult velünk a világ hónapok alatt, a langyos lábvíz-állagú kiégettségből jött hirtelen a semmiből (nem egészen a semmiből persze, volt itt azért egy jó egy-másfél éves építkezés, sőt a gerinc még régebb óta pallérozódik, de a Cordé évek kisiklását nem számítanám hozzá a jelen szárnyalás szerves előletébe) váltott csodába a mostani őszi szezon, aminek a végén olyan magasan vagyunk, hogy szédülök, ha lenézek. Az a baj, hogyha felpillantok, mégjobban… inkább be is hunyom a szemem.

Szezonértékelés következik, de a szolgalelkű eseményleltár helyett inkább csapongó gondolatokkal, aminek a végére szinte azon korba repülök vissza, amikor a címkép slágere büntetett a rádiókból. „Remek ősz pipálva; felkészül a nyugodt tél, a higgadt tavasz és a …. nyár hármasa!” bővebben

Úgy alakult, hogy két év játékosa lett egyszerre nálatok

Egész idényben fej-fej mellett haladt Bobál és Kamber. Hol az egyik vezetett egy tizeddel, hol a másik, leszakítani képtelenek voltak egymást. Ezek után nem meglepetés, hogy az év végi összesítésnél pöccre ugyanúgy végeztek. Tehát:

Bobál és Kamber lett az év játékosa

nálatok/nálunk.

„Úgy alakult, hogy két év játékosa lett egyszerre nálatok” bővebben

Helyünkön vagyunk

szezonösszecim A fenti mondattal össze is foglaltam a szezont, így, mondhatni, részletesebb idénysummázatra nincs is szükség. Ez persze sosem igaz, hisz ad1) a patás a részletekben lakozik, ad2) alkatilag képtelen vagyok rövid posztot írni. Marad a szócséplés – a hajtás után. „Helyünkön vagyunk” bővebben

Ami nyilvánvaló, az nem lehetett kérdés

Semmi értelme szpojlerezni, hogy majd a hajtás után kiderül, ki lett szerintetek a félév játékosa, mert egyszerűen nem lehetett kérdéses. A hárommilliós kvótahúszévesből egy pillanat alatt alapemberré váló, és valami fantasztikus idényt futó Bobál Dávid is csak meccsről-meccsre, és csak éppen tudta megszorítani a végül mindent vivő Kamber Gyurit.

„Ami nyilvánvaló, az nem lehetett kérdés” bővebben

Hosszú ősz után

A Templom-tér már téli díszben, a Honvédos lelkünk még annyira nem (via kispest.hu)

Hosszú ősz után vagyunk, hisz júli végén kezdtük, és most, december közepén hagytuk abba ezt a félszezont (kétharmad-szezont?). Nem mondhatni, hogy egyenesvonalú egyenletes mozgást végeztünk, volt itt minden, mint a „kedvenc” klubunk nevével fémjelzett kolbászban annak idején: remek start, hullámvölgy, kilábalás, visszalábalás, kupaégés, remek túra, majdnem-bravúr, igazi bravúr, jó Rossi-döntés és Rossi hiszti, soha meg nem érkező erőcsatár – azaz semmi sem változott, tapossuk tovább a klasszikus kispesti futballidények egyikét. „Hosszú ősz után” bővebben

Kiszavazósdi: menjen vagy maradjon?

Tudom, hogy provokatív így feltenni a kérdést, de egy idényt követően mindig ez a legérdekesebb dolog. Majd lesz olyan is, hogy teljesítményeket osztályozunk, de most arra vagyunk kíváncsiak, hogy a jelenlegi – nem szűk – keretünkből kiket szeretnétek jövőre is a pályán látni?

„Kiszavazósdi: menjen vagy maradjon?” bővebben

Poszt a posztokról 4.: a csatársor

Másfél hét és kezdünk, úgyhogy ideje zárni poszt-leltárunkat az elmúlt szezonról. Eddig a mérleg nem túl kedvező a már megjelent epizódokat tekintve: kapusposzton kábé megvagyunk, a védelemben vannak egy-egy jobb eresztésű ementálit idéző lyukak, a középpálya fantomjellege nagy eséllyel nem indul oszlásnak, ami baj, és a csatársor…

…nos, a csatársor lesz a mai témánk. „Poszt a posztokról 4.: a csatársor” bővebben

Poszt a posztokról 3: a középpálya

Harmadik epizódjához ért a kis szezonértékelő minisorozatunk, így a középpálya boncolgatásával folytatjuk szezonösszegzésünket és -előretekintésünket.

Szóval középpálya. – Hogy mi? – kérdezhet vissza a nem nagyothalló, ám pikírt Honvédos. És valóban, ha az a kijelentés, hogy nincs középpályánk, erősen sommás is, maga a problémafelvetés korántsem az: ezzel a szekcióval volt a legtöbb gondja Rossinak, majd Simon Mikinek és en bloc nekünk az elmúlt egy év során. „Poszt a posztokról 3: a középpálya” bővebben

Poszt a posztokról 2.: a védelem

Posztértékelő sorozatunk – mint az már látszik – átnyúlik a felkészülésbe, ami nem is baj, hiszen úgyis szeretünk ezen retrospektíviáinkban előre is tekingetni. Ma a védelem boncolgatása kerül sorra, és addig jó, amíg ezt mi tesszük itt, papíron (online felületen) és nem a Loki/Győr/Vidi/Fradi kvartett támadószekciói élesben az ősszel. Mert az elmúlt idény teljesítményei és a már-már csúcsformás Napoleon Bulevard-os busongásokat idézően kopár kilátások nem sok jóval kecsegtetnek. „Poszt a posztokról 2.: a védelem” bővebben